|
8.rész: Apró hiba
Saki-chan 2025.04.03. 12:14
Rei megpróbálja megmenteni a lányt, kit igazából Nurunak hívnak. Vajon képes rá? Hogyan tudják megállítani azt a lényt, mely gyakorlatilag halhatatlan? Mindnere van megoldás, csak rá kell jönni!
A hetedik részben Reia megpróbálta megmenteni Kanakot, kinek valódi neve Nuru és egy családi átok miatt újra és újra meg kell halnia. Reit választotta ki megmentőjéül, ezért került ő is az időhurokba. Szembe kellett nézniük a Kanakot széttépő szörnnyel, hogy mindez véget érjen. Rei segítségére volt Kai, ki vigyázott a lányra. Sajna azonban ez nem volt olyan könnyű feladat, mivel a szörny halhatatlan révén, könnyedén vetett véget Rei életének, ki elveszítve karpereceit átváltozott. Úgy nézett szembe a szörnnyel, kit nehezen, de végül sikerült örökre megsemmisíteniük. Kanako azaz Nuru lelke végre örök nyugalomra lelt. Mindennek jó, ha jó a vége. Már közeleg is az újabb veszély, kik Reire pályáznak. Vajon kik ők?
Napok teltek el miután az időhuroknak vége lett. Minden visszatért a régi kerékvágásba. Az INEG tagjai nyugodtak voltak és edzéssel töltötték mindennapjaikat, mikor nem volt semmi megfigyelni valójuk. Néha igen nagy volt a csend, de ez csak annyit jelentett, hogy nem kell dolgozniuk. Lehet egyeseknek ez nem volt épp megszokott, de igyekeztek kikapcsolódni és elfoglalni magukat. Lilline minden héten mérte az erőnlétüket. Tudni akarta jól vannak e lelkileg és fizikailag is a csapat tagjai. Edzéstervet készített nekik, hogy minél jobban fejlődni tudjon a képességük. Rei volt az egyetlen, ki kisebb gondot okozott a többieknek. Folyton kilógott éjszakánként és nem éppen arra figyelt, amire kellett volna. Hosszasan álmodozott a tetőn ülve és merengett a semmibe. Az esze másfele járt. Igyekezte elterelni a gondolatait, de folyton ugyan oda jutott ki. Ez zavarta, így jobbnak látta, ha csillapítja kíváncsiságát és utána jár a dolgoknak. Jobb, ha saját személvel látja azt, ki foglalkoztatja. Jóval korábban kelt fel, mint a többiek. Motorra szállva, a városba robogott. Nem is vette észre, hogy Kousuke bizony látta ahogy elhagyja a házat. Nem igen tetszett neki ez az egész, de nem ment utána kideríteni még is hova sietett annyira. Inkább ment a dolgára, ha már ilyen korán keltették fel...
Rei leparkolt motorjával, majd lassan az üzlethez lépkedett. Ott volt ő. Az a fiú, ki elvette eszét és minden gondolata csak róla szólt. Mióta találkozott Noahval, folyton rá gondolt. Valahogy megbabonázta. Érthetetlenül. Minden nap megnézte mit is csinál és hogy van. Korán reggel és este, záráskor is itt volt. Nem mert oda menni hozzá vagy megszólítani. Pedig legutóbb igen jól el tudtak beszélgetni. Nem volt benne biztos, hogy az időugrás alatt valóban beszélgettek. Félt attól, hogy beég előtte. Próbálta ezeket a gondolatokat elhessegetni a fejéből, igy csak csendes megfigyelő volt. Az utca túloldalán nézte, ahogy minden nap kipakolja a virágokat és szépen elrendezgeti őket. Úgy gondolta össze kellene szednie magát és bátran odamenni hozzá. Hisz mi félnivalója lenne. Ez volt az első eset, hogy ilyen bátortalan volt...
- Szedd össze magad, Rei! Mitől félsz? Hisz nem fog megenni! - biztatja magát
- Szia.
- Azért keltél korán, hogy végre összeszedve magad odamenj hozzá! Nem futamodhatsz meg! - gondolja magában - Rajta menj és... Hah?! - ijed meg miután Noah ott állt mögött arcuk miniméterre egymás előtt volt - Öhm...
- Már egyszer köszöntem, de nem hallottad, gy gondoltam ide jövök hozzád. Láttalak minden nap, mikor itt voltál. BZtam benne, hogy oda is jössz, de végül mindig eltűntél. Talán miattam van?
- M-mi? Én... - zavarban van - Mit mondjak neki? Mit mondjak neki? Mondj valamit, Reia! - biztatja magát
- Jól vagy? Jól érzed magad? Nincs... - fogja meg homlokát - Nincs lázad.
- Ahm... - ijed meg, majd hirtelen látra lép egyet, elbotolva a saját lábában, de Noah gyorsan elkapta - Megvagy!
- Haah! - pirul el tőle
- Minden rendben? - kérdi kicsit aggódva
- I-igen... Jól vagyok. Sajnálom, csak... Nem tudom mi ütött belém. Általában nem ilyen vagyok. Csak... Nem tudtam hogyan is szólítsalak meg. Azt hittem, hogy...
- Hogy álom volt mindaz, hogy beszélgettünk? Hogy elküldenélek?
- Valami olyasmi azt hiszem. - válaszolja zavarában
- Aranyos vagy.
- Hm? - lepődik meg, majd ismét elpirul tőle - Mért pirultam el újra? - kérdi magától Rei - Ha a közelében vagyok... mintha már régóta ismerném. Olyan közvetlen és...
- Mond csak. Van most valami programod? Még olyan korán van és... Vagy esetleg mész valahova?
- N-nem. Igazából nem. Nincs semmi dolgom.
- Ennek örülök. - mosolyog rá kedvesen
Rei Noahval maradt. Behivta a virág üzletbe és ott beszélgettek. Megmutatta neki a virágokat és beszélt is róluk. Jól érezték magukat együtt...
Rei figyelme eléggé elterelődött. Ez pedig nem tett jót a mindennapi feladatainak. Kezdett meglátszani ez a csapat munkában is. Lilline tesztelte Reit, kinek egy külön edzés programot indított be. Tele voltak akadályokkal, melyeket simán kellett vennie. Pár nehezítést is belerakott, hogy megfigyelje miként veszi az akadályokat...
- Rendben. Most te jössz Rei! Szeretném látni hogyan vagy képes megbírkózni eme pályával, melyet csak neked állitottam össze. Kousuke is kiváncsi a jelenlegi teljesitésedre. Tudom, hogy mostanában sok rossz ért, de nem tehetek kivételt. Szólj, ha készen állsz.
- Rendben. Csináljuk!
- Jól van. Akkor indítom! Adj bele mindent!
- Úgy lesz!
Azzal el is indította a programot, mely erdős tereppel inditott. Fákon való átjutás, folyón való átkelés és egy hosszú sivatagi pálya, melyen különféle ellenfelek törtek ki a földből. Rei tökéletesen indított. Sorra átverekedett az előtte álló akadályok nagy részén. Majd nagy sebességgel iramodott neki a sivatagi részen, ahol devilek ugrottak be elé. Mindegyikkel sorban elbánt. Nem hibázott. Kifejezetten lenyűgözte Lillinet. Nagyszerű volt minden. A figyelme kifejezetten a pályára irányult. Nem vonta el semmi...
- Tökéletes! Ma kifejezetten ügyes voltál. Gratulálok! A tiéd volt az eddigi legjobb eredmény. Továbbra is ilyen teljesítményt várok el tőled!
- Úgy lesz! Igyekezni fogok! - ment volna el, de megállították
- Rei...
- Hm?
- Semmi-semmi. Menj nyugodtan. - mosolyog rá Lilline, kicsit erőltetetten
- Rendben. Szia.
Lilline mintha mondani szeretett volna neki valamit, de inkább visszafolytotta magába. Rei felment a szobájába, hogy lezuhanyozhasson. Gyorsan megtörölközött, majd egy törölközőbe csavarva testét a tükörben nézegette magát. Pár percre elgondolkozott, majd felvette a karkötőt, hogy emberi külsőt öltsön. Ahogy kilépett a fürdőből, egy üzenetet kapott a telefonjára. Angel volt az...
- Szia. Hogy ment az edzés?
- Szia. Szuperül.
- Remek! Ezt jó hallani. Örülök, hogy a múltkori ellenére ilyen jó bőrben vagy. Féltem tovább fogsz megviselt lenni, de ürülök, hogy tévedtem.
- Minden rendben. Jól vagyok. Nincs miért aggódnod.
- Akkor jó. Elég régen voltunk együtt. Volna kedved...
- Nem tudom. Eléggé fáradt vagyok. Talán majd holnap.
- Rendben. Megértem. Pihenj csak. Vacsoránál majd találkozunk.
Rei elfeküdt az ágyán, majd hamar álomba merült. Álmában Noahval randizott. Egy gyönyörű rózsát kapott tőle, majd utána meg is csókolta. Hirtelen riadt fel. Teljesen el volt pirulva. Mintha nem csak álom lett volna ez az egész. Észrevette, hogy besötétedett. Felöltözött, majd lement vacsorázni. A többiek is igy tettek. Mindannyian lent voltak és Trivee fincsi főztjére vártak...
- Végre, Rei is megtisztel a jelenlétével. - szólal meg Yanagi, melyre ő nem is reagált - Hm? Jól vagy? - kérdezte telepatikusan
- Igen. - válaszolta mialatt rá nézett
- Áh! Végre felkelt a kis csipkerózsikánk is! - jelenik meg Lilline egy nagy tál levessel - Hogy aludtál?
- Kifejezetten... - villan be előtte az álma - J-jól. - hajtja le fejét nehogy észre vegyék, hogy zavarban lett
- Szóval jól. Az szupi! Akkor segíthetnél kicsit, ha már utolsónak értél a... - lép be Kousuke is az ebédlőbe - Vagyis majdnem utolsóként.
- Jó estét! - köszön Kousuke, majd Reire néz, ki felállva az asztaltól a konyha felé indul - Hmm...
- Ha már mindenki itt van, ehetnénk! - emeli fel tányérját Hilo, hogy szedjen a levesből - Majd éhen halok!
- Hilo, ne türelmetlenkedj! - szól rá Kieko
- Bocsánat. He, he...
- Rei, kérlek vidd be az evőeszközöket és szedj mindenkinek a levesből.
- Rendben. - azzal ment és azt tette, amit kértek tőle
Lassan letette az evőeszközölet, majd mindenkinek szedett a tányérjába. Igen csendes volt, ez pedig észrevehető lett a többiek számára. Angel végig őt nézte, mialatt Yanagi a reakcióját leste miként fog a kérdésére felelni...
- Ki jár a fejedben? - kérdi telepatikusan
- Hah?! - lepődött meg a kérdéstől, mely miatt véletlenül Kousukere fröccsentette a levest - Áh! S-sajnálom...
- Rei mit csinálsz?! - kérdi Trivee - A tányérjába kell tenned az ételt, nem a ruhájára! - mordul rá
- É-én... Nem tudom hol járt az eszem, csak véletlen volt és...
- Nincs semmi baj. Bárkivel előfordulhat. - áll fel lassan, majd kimegy a mosdóba - Ha megbocsátotok. Majd később elfogyasztom a vacsorát... az irodámban- Ti egyetek nyugodtan. - megy el
- Kousuke... - néz sajnálkozva Trivee - Rei te...
- Mondtam, hogy sajnálom! - nyomatékosítja, amit korábban már mondott
- Rendben. Büntetésül neked kell leszedned az asztalt és elmosogatnod. Most pedig együnk.
Yanagi furcsállta a legjobban Rei viselkedését, ki kérdésére igencsak okot adott arra, hogy valóban egy személyről van szó. Tudni szerette volna ki az és hogyan tud ennyire a fejébe férkőzni, hogy szinte zavarban lesz már magától a kérdéstől vele kapcsolatban... A vacsora gyorsan elszállt. Rei leszedte az asztalt és összegyűjtötte a mosogatni valókat. Nagyot sóhajtva kezdett bele a mosogatásba...
- Ez egy jó nagy sóhaj volt. - szólal meg Yanagi
- Hmm...
- Talán a kérdésem zaklatott fel ennyire?
- Ha? - hallja meg őket Angel, ki éppen Reinek akart segíteni a mosogatásban
- Hogy micsoda? N-nem.
- Pedig nagyon úgy tűnik.
- Nem jár senki sem a fejemben oké?! Csak hagyj mosogatni. Trivee mérges lesz, ha nem csinálom meg lefekvés előtt.
- Bárki is jár most a fejedben, nagy hatással van rád. Vigyázz vele. Tudod, hogy van egy feladatunk és nem lehet...
- Tudom! Tudom jól és tévedsz! - emeli fel kicsit a hangját mire Yanagi elkapva kezét háta mögé tette - Haah?
- Csak jót akarok neked. - suttogja fülébe - Féltelek és aggódom érted. Fontos vagy nekem. - néz mélyen szemeibe, majd lassan elengedi
- Yanagi... - gondolja, de nem mondta ki hangosan a nevét
- Mit csináltok itt! - szól rájuk Angel
- Hmm... Itt a hős lovagod. - jegyzi meg
- Hm! - néz rá komoly arccal Angel - Jól vagy? - kérdi Reit
- Igen, jól van. Csak beszélgettünk. Ennyi. - lép hátra Reitől, ki elfordította fejét, majd visszafordult mosogatni - Fogadd meg azt, amit mondtam és ne keveredj bele semmibe. Ha pedig bármi baj van, nekem szólj elsőnek. - mondja telepatikusan Reinek
- Jól vagy? - lép Angel Rei mellé
- Igen. Minden rendben.
- Mit akart tőled Yanagi? Olyan volt, mintha...
- Semmit. Ez nem az volt, amire gondolsz. Csak aggódik, ennyi.
- Ahogy én is. - fogja meg kezeit a háta mögé állva - Hiányoztál.
Rei lassan felé fordult, majd megcsókolták egymást. Óvatosak voltak, de még is megtették, melyet ritkán tehetnek meg. Angel megölelte Reit, ki viszonozta, majd együtt elmosogattak. Kicsit fröcskölték egymást és nevettek közben. Kettejük kapcsolata még mindig jó volt és nem gyengült meg. Yanagi aznap már nem zavarta Reit, próbált inkább pihenni. Bár legbelül igencsak aggódott. Érezte, hogy Rei valamit titkol előle. Valamit vagy valakit. Biztonságban akarta tudni és megóvni minden bajtól...
Később, este mikor már mindenki lefeküdt aludni Rei bevitt egy kis vacsorát Kousukenek, ki nem evett. Mindent egy tálcára tett, majd bekopogott hozzá bízva abban, hogy nem fogja zavarni ezzel. Tudta, hogy éjfélig ki sem jön az irodájából. Minden nap későig dolgozik...
- Igen, ki az? - kérdi Kousuke a kopogást meghallva
- Én vagyok. Csak egy kis vacsorát hoztam. - lép be lassan az ajtón
- Nem vagyok éhes. Ne fáradj vele.
- Sajnálom, ami a vacsoránál történt. Nem figyeltem oda és azért történt.
- És most jöttél kiengesztelni?
- Igen.
- Hmm... - áll fel lassan, majd Rei elé lép, ki nem szól egy szót sem - Éhségemet csak te tudod csökkenteni. Készen állsz rá, hogy ezt meg is tedd. Vagy azt akarod, hogy megbüntesselek? - suttogja fülébe, miközben Rei teste mozdulatlanul áll előtte - Melyiket szeretnéd? Te döntesz.
- Bárhogyan megbüntethetsz.
- Hmm... - lép hátra tőle, majd mélyen a szemeibe néz - Most elmehetsz.
- Hogyan? - lepődik meg
- Jobb, ha lefekszel aludni. Holnapra kipihentnek kell lenned.
- H-hogyan? Én...
- Kérlek menj, mielőtt meggondolom magam.
Rei nem értette Kousuke viselkedését, ki általában le szokta támadni. Nem akart értetlenkedni, igy kiment az irodából és felment a szobájába. Kousuke figyelte ahogy kimegy, majd elgondolkodott. Érezte, hogy Rei más. Kicsit mintha megváltozott volna. Túl engedelmes volt és ez igencsak csábító lett volna számára, ha ezt kihasználta volna. Inkább elengedte. Még bőven lesz rá alkalma, hogy megbüntesse...
Az éjszaka hamar elszállt. Rei ismét ugyan azt álmodta. Nem bírt aludni és igen hamar ébren volt. Kivételesen nem szökött ki. Megreggelizett, majd a csapat járőrözni ment. Reit Triveevel osztották be. Ketten mentek, míg Angel Kiekoval és Yanagi egyedül. Nem is történt semmi. Minden nyugis volt aznap délelőtt. Szép, napsütötte hátfő délelőtt volt. Esemény mentes. Túl csendes is. A városban mindenki kihasználta ezt a csodás napot. Sokan a parkban piknikeztek. Trivee irigyelte őket, mert ő is szeretett volna a szabadban enni és csak úgy ellenni. Főleg a szerelmespárokat irigyelte...
- Milyen békések. Bárcsak nekem is lehetne valaki, kivel igy együtt lehetek. De hát... a munkánk nemigen engedheti meg magának a párkapcsolatot. - sopánkodva egy jó nagyot sóhajtott
- Kousuke nagyon szigorú e téren. Nem?
- Igaz,de érthető. Hisz mi nem egy átlagos csapat vagyunk. Lehet elijeszteném azt, ki velem akarna összeállni.
- Dehogy! Te egy nagyon csinos, inteligens és kedves nő vagy. Minden ujjadra kaphatnál valakit, ha akarnád.
- Gondolod? Hát... nem hiszem, de köszönöm, hogy ilyen kedves vagy velem. - mosolyog rá kedvesen - Na és mi a helyzet veled és Angellal?
- Jól megvagyunk.
- Ez nem volt túl meggyőző.
- Mivel tiltott a kapcsolatunk, nem is nagyon tudunk együtt lenni. Ráadásul...
- Yanagi is ott van. - vág a szavába
- Hogyan?
- Láttalak benneteket tegnap este. Csak ellenőrizni akartam valóban te mosogatsz-e el. Láttam, ahogy Yanagi közeledett feléd. Látszott rajta, hogy még szeret téged. Hogy aggódik érted és féltékeny.
- Féltékeny? Kizártnak tartom ezeket. Csak azért vonzom, mert devil vagyok.
- Te hogyan érzel iránta? Tudom, hogy ott van Angel, de... Te szereted még őt?
- Én... Nem tudom. Sok emlékem és érzésem van ide bezárva. - mutatja az egyik láncszemet, mely a karperecén díszelgett
- Az érzéseid idebent vannak. - érinti meg mellkasát - Egy része még itt él benned, ezt ne feledd. - mosolyodik el rá
Ahogy sétálgattak, Trivee megpillantott egy nagyon szép ruhát, amit fel akart próbálni. Kérte Reit, hogy várja meg kint. Addig figyelje ő az utcákat és fedezze, míg ő kicsit eltér a járőrözéstől. A bolt közelében maradt és ott sétálgatott. Mikor a sarkon be akart fordulni, hirtelen beleütközött valakibe...
- Hah? - esne hátra, de elkapják a kezét
- Megvagy! Ne haragudj, hogy majdnem fellöktelek. Én... Reia?
- Noah? Te... - lepődik meg
- Épp a postára indultam. Velem tartasz? Persze, ha nincs jobb dolgod. Megértem, ha...
- Igen! Megyek.
- Örülök, hogy összefutottunk. Ma nem voltál a boltnál.
- Igen. Reggel eléggé elfoglalt voltam.
- Most is az vagy?
- Igazából... Igen, de most van egy kis időm. Szívesen elmegyek veled. - mosolyog rá kedvesen - Elmentem egy kicsit, de sietek vissza. - írta üzenetben Triveenek
Trivee a ruha boltban próbálgatta a ruhát. Tetszett neki és jól is állt rajta. Gondolta ilyan jó időben kellenek pár kényelmes ruhadarabok is. A próba fülkében volt, mikor kint zajra lett figyelmes. Egy fickó épp a ruhaboltot akarta kirabolni. Trivee halkan kiosont a fülkéből, majd lassan megközelítette a pénztárat. Próbált közelebb kerülni, hogy fegyvertelenné tegye. Véletlenül azonban levert egy kis üvegcsét, így észre vették. A fickó felszóltotta bújjon elő, de nem tette. Továbbra is azon volt, hogy közelebb kerüljön a fickóhoz...
- Gyere elő, bárki is vagy! Ha nem lelövöm a csajt!
- Francba! Pont most kellett elmennie Reinek. Jobb, ha visszahívom. - elkezdte hívni, de nem vette fel, igy hagyott egy üzenetet neki - Remélem észre fogja venni. Ha nem, akkor szólnom kell a többieknek. Viszont akkor kérdőre vonnák Reit. Vajon ő hova mehetett?
Rei nem hallotta meg, hogy hívják. Levetet a hang erejét és Noah hangja igencsak elterelte a figyelmét. Az üzenet rezgő hangjára sem reagált. Trivee nagy bajban volt. Egy darabig várt Reire, majd akcióba lendült! A fickó háta mögé keveredett, majd rá emelte a fegyverét...
- Le a fegyverrel! Nem mondom el még egyszer.
- Te kis... Nem fogod megúszni. Nagy hibát követsz el.
- Pofa be és tedd a tarkódra a kezed!
- Te egy zsaru vagy vagy mi? Ha nem, akkor nem fogok engedelmeskedni neked!
- Olyasféle! Elkapom a hozzád hasonló söpredékeket!
- Kizárt, hogy egy magadfajta csaj lefegyverezhet engem! - azzal egy mozdulattal nekivágta a ruhákat, majd fegyverével lőtt
- Áh! - találja el a vállánál Triveet, ki egyből hátra esett
Gyorsan bekúszott a ruhák alá, mig a fickó a kasszát fosztotta ki. Trivee nem tudott mozogni. Fájt a válla és sok vért is vesztett. Pont rossz helyen találták el. Ismét Reit hívta, de semmi. A telefonja üzenetrögzitőre kapcsolt. Nem várhatott rá tovább, így felhívta Angelt. Szerencsére azonnal fel is vette. Azonnal a helyszínre siettek. Yanagi is ment utánuk. A fickó már futásnak eredt, mire a bolthoz értek...
- Trivee! Hol vagy? - kérdi aggódva Angel
- A fickó... - nyökögi ki
- Intézem! - iramodik meg utána Yanagi
- Hol van Rei? Nem veled volt?
- Ő... - nem birt válaszolni, azonnal eszméletét vesztette
Angel ölbe vette, majd azonnal a kocsiba tették. Szóltak Hilonak, hogy gond adódott. Yanagi elintézte a fickót, ki egy ember volt. Régóta körözték, de mindig nyoma veszett. Most végre lecsukhatták. A rendőrök kezére adták. Yanagi visszavitte a bolthoz, ahol az eladó már kihívta a rendőrséget. Otthagyta neki. Mire elmentek, a rendőrség kiérkezett. Siettek haza Triveevel, ki nagyon sok vért vesztett...
Rei ezalatt Noahval visszamentek a bolthoz...
- Köszönöm, hogy elkísértél. Van kedved bejönni? - kérdi Noah
- Én... Ha? - veszi észre, hogy Trivee többször is hívta - Igazából... - csörren meg ismét a telefonja, Yanagi volt az
- Hol a fenében voltál?! - kérdi mérgesen - Trivee megsérült!
- Hogyan?! - szűkül össze a szeme
- Azonnal gyere haza! - parancsolja, majd letette a telefonját
- M-most haza kell mennem.
- Minden rendben? Sápadtnak látszol. - kérdi aggódva
- Most el kell mennem. Sajnálom. Majd később megmagyarázom. - azzal el is rohant
Rei mérges volt magára. Nem tudta mi vár rá és hogy van Trivee. Tudta, hogy mindez az ő hibája. Hibázott és figyelmen kívül hagyta a parancsot, miszerint nem szabad a társát egyedül hagynia. Úgy sietett haza, mint még soha. Berontott a házba, majd rohant Triveehez, ki a gyengélkedőben feküdt. Vérátömlesztést kapott, mert túl sok vért veszített. Állapotát sikerült stabilizálniuk. Mikor meglátta, azonnal az ágyára borult...
- Trivee! Trivee úgy sajnálom. Az én hibám! Nem szabadott volna magadra hagyjalak! Sajnálom! - lábadnak könnybe a szemei
- Már túl van az élet veszélyen. - szólal meg Lilline - Nyugodj meg.
- Kousuke beszélni szeretne veled. Kérlek gyere a nappaliba. - lép be a szobába Yanagi
Rei otthagyva Triveet, nehéz szívvel indult meg a nappali felé. Készen volt arra, hogy jól kiosszák felelőtlen viselkedése miatt. Yanagin látta, hogy ő is mérges. Ezuttal nem fogja csak úgy megúszni. A csapat játék fontos. A társadat sosem hagyhatod magára. Mikor a nappaliba ért, mindenki ott várta. Kousuke állt vele szemben...
- Mégis mit képzeltél?! Van fogalmad arról, hogy mekkora hibát követtél el?! Otthagytad egyedül egy társadat, pedig mellé voltál beosztva. Figyelmen kívül hagytad a segítségkérését és holmi sráccal szórakoztál!
- Hah?! - lepődik meg Rei, Kousukere emelve tekintetét
- Hogyan? - néznek meglepetten a többiek is
- Van fogalmad róla, hogy ha Trivee nem szól Angeléknek, akkor bele is halhatott volna a támadásba?!
- Igen. Tisztában vagyok vele. Sajnálom, hogy...
- Megérte vele találkoznod?
- Hogyan? - kérdi Rei értetlenül
- Azt kérdeztem, megérte azzal a sráccal találkoznod?
- Ez nem tartozik rád.
- De igen! Igenis rám tartozik!
- Nem! Ezúttal nem! - jelenti ki Rei
- Hogy mondod? - vonja kérdőre Kousuke
- Vállalom a felelősséget a hibámért, hogy miattam Trivee élet veszélybe került. De az, hogy kivel találkozok vagy beszélek, ahhoz semmi közöd sincsen! A magánéletem nem tartozik egyikőtökére sem! - jelenti ki határozott arckifejezéssel, mely meglep mindenkit
- Rei... - lép felé Lilline, majd megtorpan, mikor a tabletre néz, ahol Reia lelki állapota kezdett dühbe átformálódni
- Hibáztam! Bánom, hogy nem maradtam mellette, de ne merd rá fogni a hibámat! - mordul rá, miközben kezdett devillé átváltozni - Neki ehhez semmi köze!
- Pedig ahogy látom igen. Elvette az eszed és megváltoztatott. Rád sem ismerek.
- Gondolj, amit akarsz, de...
- Egy szót se többet! - kapja fel a levegőbe, majd szinte fojtogatni kezdte
- Kousuke mit csinálsz?! - kérdi Yanagi
- Kousuke ne! Engedd el! - szól rá Angel
- Megölhetsz, ha akarsz... nem érdekel. - nyökögi ki Rei, miközben próbál ellen állni Kousuke erejének
- Kérlek ne bántsd! - szólal meg Trivee az ajtófélfába kapaszkodva
- Trivee! - kapja el gyorsan Kieko, mielőtt összeesett volna - Nem szabad még felállnod. Túl gyenge vagy.
- Kérlek, kegyelmezz neki! Nem tett semmi rosszat. Én voltam az, aki az őrjárat ellenére vásárolgatni tértem be a boltba. Pedig tudtam nem szabad. Rei pedig fedezett. Az, hogy kivel találkozott ne legyen az ő hibája. Ne őt büntesd, kérlek...
- Hm! - engedi el Reit - Most az egyszer eltekintek eme büntetésedtől, de ne hidd, hogy ilyen könnyen megúszod!
Kousuke otthagyta őket. Angel Reit nézte, ki komoly arccal nézett vissza rá. Nem ment oda hozzá. Nem volt mit mondania a számára. Yanagi segített Keikonak visszavinnie Triveet az ágyba. Még túl gyenge volt, így pár napig még a gyengélkedőben kell pihennie...
A nap hátralévő részében mindenki külön volt. Lilline és Keiko maradtak Triveevel, ki sokat aludt. Szépen gyógyulgatott. Folyamatos megfigyelés alatt tartották. Az ezt követő napokban Rei ki sem mozdult otthonról. Kousuke megtiltotta neki. Csak akkor mehetett ki, ha valaki vele tartott. Azóta a nap óta nem is beszéltek egymással. Angel nem kereste Reit, ki több üzenetben is leírta, hogy nincs közöttük semmi Noahval. A nevét nem említette neki, csak azt, hogy egy barát és akkor ismerte meg, mikor az időhurokban ragadt. Angel nem reagált az üzeneteire, hagyni akarta egy kicsit a kettejük dolgát. Rei minden este a tetőn üldögélt, lesve a várost. Végül nem irt Noahnak, ki azt sem tudja mi lett vele...
- Szia. Rég nem találkoztunk. Remélem jól vagy és nem történt semmi baj. Noah
- Sajnálom, de többet nem találkozhatunk. Rei
Folytatjuk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
