|
33.rész: Rémes éjszaka
Saki-chan 2020.11.28. 19:42
Ameri Ayato tudta nélkül találkozik Yui apjával, ki meghívta vacsorázni. Beszélgetnek evés közben. Ameri eléggé feszélyezve érzi magát a vacsora alatt, de marad. A dolgok kissé elfajulnak, mely semmi jót nem ígérhet. Vajon mi történhetett?
Ayato és Ameri végre megtették és együtt töltötték az éjszakát Akira lakásában, ki közben ki volt ütve. Másnap Keito besegített az étteremben, mivel Amira még nem heverte ki az estét. Minden jól ment. Munka után Ameri összetalálkozott Yui apjával, ki meghívta vacsorázni, melybe belement. Keitot kérte meg, hogy falazzon neki, ki készségesen belement...
Ameri Ayato mellett töltötte az éjszakát, melyet szenvedélyesen töltöttek el. Ölelkezve, egymás karjaiban aludtak. A nap sugarai beszöktek a függöny oldalán, mely lassan ébredésre késztette őket...
- Uhmm... Mennyi az idő? - kérdi álmosan Ameri
- Jó reggelt. Hogy aludtál? - kérdi Ayato lágy hangon
- Köszönöm, jól. Te?
- Csodásan, mivel azzal a nővel lehettem, kit nagyon szeretek. - emelkedik Ameri fölé, majd megcsókolja
- Kelnünk kellene. Yui biztos keresni fog, ha nem talál.
- Igen? Akkor jobb, ha sietsz vissza a szobátokba. - csókol nyakába lágyan
- Nehéz, ha egy ilyen izmos férfi tart maga mellett csókjaival.
- Igazán? - néz rá csábosan - A mai este után, nehéz lesz elengedni. - mondja - Újra eggyé akarok válni vele, hogy halljam, ahogy vágyakozva nyögi fel nevem, mely még jobban felizgat. - csókolja meg szenvedélyesen
- Tényleg menni kellene, de este folytathatjuk.
- Az messze van. Most akarlak. - rántja magára
- Ayato...
Nehezen, de csak sikerült kikelniük az ágyból. Alig tudtak megválni egymástól. Többször megcsókolták egymást, mire végül lementek reggelizni. Yui még aludt, mikor Ameri bement hozzá, így felkeltette és ők is lementek enni. Ma mindenki dolgozott. Hosszú nap elé álltak. Ameri a munkában igyekezett nem a vacsorára gondolni. Vészesen ketyegett az idő, közeledett az est. Bezártak, ahogy eddig, majd Ameri elment a megbeszélt étteremhez taxival. Ayatonak azt mondta, hogy ma csak később tudnak találkozni, mert hosszú műszakjuk lesz. Nem tetszett neki, hogy hazudnia kellett, de nem akart összeveszni vele. Hamar az étteremhez ért, ahol Yamato már várt rá. Örült annak, hogy valóban eljött a meghívásra. Egy igen puccos étteremben ettek, annak is egy külön részében, hogy nyugodtan tudjanak beszélgetni. Ameri kissé feszélyezve érezte magát, de próbált ellazulni...
- Hogy van Yui? Jár már óvodába? - érdeklődik Yamato
- Még csak 2 éves, de már jár bölcsibe. A munkám miatt beírattam. Szeret oda járni. - válaszolja
- Értem. Most albérletben laktok? Vagy a szüleid...
- Nem. Nem velük. Sajnálatosan nem támogattak bennünket.
- Ha bármiben tudlak segíteni titeket... - teszi kezét kezére - Akkor most szeretném megragadni az alkalmat.
- 2 évig felénk se néztél. Akkor és most sem kell a segítséged. - húzza el kezét - Nem kell a hízelgésed. Mit akarsz elérni pontosan?
- Csak szeretném, ha visszajönnétek hozzám.
- Hogyan? És a feleséged?
- Már elváltunk. Nem vagyok házas.
- Attól, hogy ezeket mondod... Még nem jelenti azt, hogy visszamegyek hozzád. Sok minden változott, mióta utoljára együtt voltunk. Talpra álltam, lett munkám és van egy férfi, ki szeret. - jelenti ki - Nem is tudom mért jöttem el veled vacsorázni. - mondja halkan
- Látom, dühös vagy, ami érthető. Sosem voltam egy minta apa, de ezen változtatni szeretnék.
- Már késő. Sajnálom. - állnak fel, de megállítják
- Várj. Kérlek, ne menj még el. Csak vacsorázz meg velem, utána elmehetsz.
- Rendben.
Azzal visszaült, majd rendeltek és megvacsoráztak. Úgy már vagy egy órája beszélgettek. Kicsit meséltek a két év alatt lezajlott dolgokról. Ameri úgy érezte lassan mennie kellene. Nem szerette volna, ha Ayato aggódva keresné. Ahogy megették a három fogásos vacsorát, lassan végeztek. Yamato illedelmesen kísérte ki Amerit, ki már hívta volna a taxit...
- Tudom, hogy csak egy vacsorát beszéltünk meg, de... Volna egy ajándékom Yuinak, amit nem akartam magammal hozni. Gondoltam elvihetnéd neki, de a lakásomon van.
- Akkor majd máskor odaadom neki.
- Várj! Gyere fel hozzám. Csak egy perc az egész. Ígérem.
- Hm. Jó, nem bánom. De utána hazamegyek.
Ameri félt, de bement hozzá. Alig várta, hogy hazamehessen. Yamato lakása gyönyörű kilátásra nézett. Lenyűgözte a látvány. Ahogy nézte, Yamato megkereste az ajándékot...
- Gyönyörű, ügye? Pont emiatt vettem ki ezt a lakást. Minden nap lenyűgöz a látvány. Már ezért is megérte. - lép oda mögé
- Valóban.
- Gondoltam, hogy téged is lenyűgöz majd. - tűri el válláról haját
- Mi-mit csinálsz? - ijed meg
- Olyan gyönyörű vagy ma este. - ad egy csókot vállára
- Hé, Y-Yamato! - lép el tőle - Mit akarsz csinálni? Haza megyek!
- Várj-várj! Mért nem maradsz éjszakára? Csak egyetlen éjszakára?
- Nem. Sose tennék ilyen. - menne el, de elkapja kezét és magához ölelve meg akarja csókolni - Yamato!
- Kívánlak, Ameri! Mióta megláttalak, azóta várom a percet, hogy újra enyém lehess. - csókol bele nyakába, de Ameri ellenkezik
- Engedj el! - tolja el magától
- Nem akarlak! Légy az enyém! - dönti le az ágyra, majd lefogja karját, közben mellét kezdi masszírozni - Még szülés után is bombázó a tested! - nyal bele nyakába
- Ne csináld! Eressz el! Kérlek!
- Nem foglak! Az enyém leszel! - csókolja meg hevesen, de Ameri a szájára harap - Áh! Ez fájt, de még így sem engedlek el. - veszi le zakóját, mialatt Amerit maga alatt tartva ül lábain - Most újra az enyém leszel! - tépi szét felsőjét és vadul csókolni, nyalogatni kezdi melleit
Ameri próbálta lelökni magáról, de lefogta kezeit is. Ahogy kényeztette, sikerült egyik kezét kiszabadítania, majd az éjjeli szekrényen lévő borosüveget a fejéhez vágta. Ettől azonnal elengedte. Feje erősen fájt, vérezni kezdett. Ameri gyorsan kimászott alóla, kinyitotta a szobaajtót és kirohant a lakásból. A liftbe szállva, hevesen vetet a levegőt. Blúzának gombjaiból pár leszakadt. Visszagombolta őket, majd a kabátját és próbált lenyugodni. Megkönnyebbült, mikor az épületet elhagyta. Szíve hevesebben vert, majd kiugrott annyira megijedt. Nem tudta hova menjen. A házba még nem akart, míg természetesen nem tud viselkedni. Ahogy az utcán sétált, eléggé rossz alakok közeledtek felé. Megtorpant. Visszafordult és gyors léptekkel sietett el onnan. Ahogy az utcán befordult, belebotlott valakibe...
- Áh! B-bocsánat. - esik hátra
- Ha? Ameri? - néz rá meglepetten
- Ryou?
- Ne haragudj, hogy fellöktelek. - segíti fel
- Úgy örülök, hogy beléd botlottam. - gondolja, majd megöleli
- Hah? - pirul el, majd észreveszi az alakokat - Gyere, menjünk el innen. Tudok egy helyet, ahol beszélgethetünk. - fogja meg kezét
Bementek egy edzőterembe, mely este is nyitva volt. Ryou jól ismerte a tulajt, ki mindig engedte neki, hogy sokáig eddzen. Ameri furcsán tartotta, hogy épp ide jöttek be. Nem volt ott már senki...
- Szeretek itt lenni. Néha bejövök, hogy formában tartsam magam.
- Értem.
- Kell is, ha valamilyen rossz alak köt belém. - mondja majd lassan elkezdett levetkőzni
- Hah? M-mit csinálsz? - pirul el zavarában
- Csak át öltözők. Szeretnélek pár trükkre megtanítani.
- D-de én nem hoztam edzőruhát.
- Majd adok egy pólót. Gyere.
Ameri bement az öltözőbe, hogy átvegye a ruhát, melyet Ryou adott neki. Szerette volna egy kis önvédelemre tanítani. Mivel kettesben voltak, ez egy jó alkalom volt rá. Mindig jó, ha az ember tanul egy-két fogást, hogy ha megtámadják képes legyen megvédeni magát. Ameri meglepetten nézett rá, mikor fellépett a ringbe...
- Most mire készülsz?
- Szeretnélek megtanítani egy kis önvédelemre. A múltkori fickó és ezek az alakok, akik rád akartak rontani... Jobb, ha meg tudod magad védeni. Legalább egy emberrel szemben. - válaszolja - Gyere, megmutatom az alap fogásokat. - nyújtja kezét felé
- R-rendben. - megy fel hozzá - Mi az első lépés?
- Jól áll rajtad a pólóm. - mosolyog rá elpirulva
- Hm? K-köszönöm. Kényelmes és jó nagy.
- Sose fogom kimosni, ha leveszi. Biztos nagyon kellemes az illata. - gondolja magában - Készen állsz? Nyugi, kíméletes leszek.
- Készen. Még sosem próbáltam, itt az ideje.
- Egyszer mindent ki kell próbálnod.
Ryou megtanított pár mozdulatot Amerinek, ki érdeklődve figyelte a mozdulatokat. A ring padlója puha volt, így nem sérülhettek. Mivel nem boxolni szerette volna megtanítani, ezért a ring után a szivacs szőnyegre mentek. Nagyobb volt a hely. Különféle rúgásokat, ütéseket és védéseket tanított neki. Sok önvédelmi mozdulattal próbálta megtanítani neki hogyan és miként tudja magát megvédeni egy férfi vagy nő ellen, aki ártani akarna neki. Ameri próbálta mindegyiket elsajátítani. Kis, gyenge ütései és rúgásai voltak. Ryou kérte, hogy nyugodtan lehet erősebb. Nem fog úgy sem sérülést vagy fájdalmat okozni neki. Kemény fából faragták. Ameri igyekezett megfelelni kérésének, így erősebben rúgott. Maga elé képzelte Yamatot, ahogy megtámadja. Ez elég adrenalint adott neki és sikerült földre taszítania Ryout...
- Hű! Ez ügyes volt! Nagyszerű! - dicséri meg
- Köszönöm. Bocsi, hogy földre vágtalak. - nyúl érte kezével, hogy felsegítse - Uhm... - nehezen bírta el, így megcsúszott és ráesett - Áh!
- Jól vagy? Nem ütötted meg magad? - kérdi aggódva
- N-nem. Csak... Hah? Milyen izmos. Kicsit izmosabb, mint Ayato. Biztos sokat edz, hogy ilyen erős legyen. - gondolkozik el, mialatt mellkasát nézte rajta fekve
- Olyan könnyű, hogy alig érzem a súlyát a mellkasomon. Igazán... - lassan megérinti derekát, majd végig húzta fenekén, egészen a combjáig, melytől Ameri zavarban lett - Irigylem, Ayatot. - mondja ki halkan, mélyen szemeibe nézve
- Hah? - pirul el szavaitól - B-bocsi, hogy rád estem. - száll le róla
- Várj! - kapja el kezét, magára rántva - Nem akartalak zavarba hozni, csak tetszel nekem. Te egy igazán különleges lány vagy. Ayato pedig a legszerencsésebb srác, hogy őt választottad.
- Ryou... Túl közel van. - gondolja, majd leszállt róla - Mit mondjak erre? Nagyon zavarba ejtő. - gondolja
- Gyere, öltözzünk át. Jobb, ha hazamegyünk mielőtt keresnének.
Mialatt kettesben voltak, addig Ayato épp a szobájában volt, mikor is egy idegentől kapott üzenetet, mely teljesen lesokkolta...
Folytatjuk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
