Sziasztok! Már ideje volt, hogy változzon az oldal külseje, melyet ma végre be tudtam fejezni. Törtem a fejem milyen legyen, végül ezzel az egyszerű fejléccel jöttem. Nem is akartam túlbonyolítani. Nekem tetszik. :) A tavaszi időszaknak vége, már eléggé meleg nyarat tudhatunk magunk mögött és még lesz ennél melegebb is. Medence idő, fagyi / jégkrém nyalás és lassan a dinnye evés időszaka. Ráadásul itt a nyáriszünet. Az iskolák bezárták kapuikat (van, ahol még nem, de be fogják). A diákok élvezhetik a nyarat. Nem kell iskolába menni, tanulni és dolgozatokat írni. Itt az ideje, hoigy kipihenjék az év fáradalait és feltöltődjenek energiával. Lazuljanak! Remélem másnak is tetszik ez a külső. Szép nyarat kívánok minden kedves látogatómnak! Oyasumi! chuu~

Sziasztok! Már nagyon rég nem írtam a főoldalra semmilyen bejegyzést. Most ezt meg kell tennem! Mint az látható eléggé ritkán vagyok. Persze minden nap nézem az oldalam, de semmit sem csinálok rajta. Most elérkeztem ahhoz a szinthez, hogy lelkileg nem állok készen az oldallal foglalkozni. Úgy értem, hogy eléggé letört vagyok. Ez ma érte el tetőpontját! Röviden, túl sok rossz ért és ez eléggé kihat rám. Nincs kedvem semmihez. Úgy érzem, hogy m,ost kell egy kis szünet. Szóval, ha úgy látjátok alig adok életjelet, az ezért van. Nem zárok be, nem szüneteltetem az odlat, csak nem igen fogok írni smemit sem. Vhogy nem érzem a késztetést, hogy egy olyan arcot mutassak, mely azt érezteti minden rendben, mert nem. Erről nem szeretnék semmit sem írni. Nem akarom, hogy kihasson az odlalra, csak meg akartam említeni. Most fijezetten szeretném hanyagolni a média felületeket, a netezést és a rajta lévő tevékenységeket. Most angyon elment a kedvem és nem tudom mikor jön vissza. Egyszerűen hihetetlen, hogy ennyi sok rossz történik velem és szinte semmi jó. Úgy lelomboz, hogy életkedvem a nullára csökken. Biztos ti is voltatok már így. Szóval... 

Rá kellett jönnöm, hogy nem csak a rosszakat éri utol a balszerencse. A jók is kaphatnak belőle, nem is kicsit. A jók is szenvedhetnek olyanokért, amit a rosszak elkövetnek. Milyen érdekes igaz? "Vicces", ha mondhatom ezt. Nagyon "vicces". Bár lehet csak én is rossz vagyok, azért van ez így. Lassan erre kezdek hajlani. Pedig én igyekeztem, hogy minden rendben legyen és túléljem, de kezd szertefoszlani a remény. A negativításom erősebb, mint valaha! Sose fog megváltozni, úgy érzem. Erre parányi esély sincsen... 

Lassan nyáriszünet. Végre pihenhetnek az iskolások, nincs tanulnivaló. 2,5 hónap nyugalom. Mi szerintem nem megyünk sehova, itthon úgy is van tennivaló. Az mindig van, majd azzal foglalom le magamat... :) 

Ne haragudjon az, kinek ez a bejegyzés felesleges volt vagy épp szomorú, de muszáj volt leírnom. Ilyenkor kicsit jó, ha kiadom magamból. Vagyis igazság szerint nem lesz jó, de na... Értitek. Most ezt érzem. Írással amúgy alig haladtam. Tegnap előtt 1 mondatot, ha írtam, mert nem volt nyugtom. Éreztem, hogy az a lendület, melyllel belevágtam előbb vagy utóbb alábbhagy. Így is lett. Ez van. Sajnos. :') Na, de szeretnék mindenkinek előre is szép hétvégét kívánni! Pihenjetek sokat és az iskolásoknak kitartást míg el nem érkezik a szünet! Szép napot minden kedves idelátogató léleknek! Sziasztok! chuu~

Sziasztok! Ismét eltelt egy egész év, mióta megnyitotta oldalam kapuit! 12 éve, hogy szépítgetem, teszek fel rá tartalmakat (már amennyire) és megosztom veletek a saját kis dolgaimat, mely legyen az bármi. Mindenfélét szívesen megosztok, bár ahogy teltek az évek ez egyre kevesebb lett. Már nem osztok meg olyan dolgokat, melyek magán jellegűek, inkább olyanokat, melyek csak rólam szólnak, de még azokat is csak minimálisan. Hiszen az oldalam nem egy sima blog! Ez az oldal a történeteim számára fenntartott oldal, melyen megosztom miket szoktam írni. Mi rejlik a fantáziámban és hogyan képzelek el egy adott történetet. Kik a szereplői, mik a cselekmények, ki-kibe szeret bele, kik az ellenfelek vagy épp mikkel kell megharcolniuk azért, hogy győzelmet arassanak a szereplők. Rajzokkal illusztrálom hogyan is néznének ki a történetek szereplői, továbbá még a szinkron hangjaikat is kitaláltam, hogy hogyan szólalnának meg. Igyekeztem ugyan úgy megalkotni a történeteimet, ahogy a japánok szokták az animeket. Hisz, ha teljes körű adatrendszerrel kidolgozod a történeteket, akkor jobban el lehet képzelni. Persze ezt nem feltétlen muszáj megcsinálnod, hiszen egy könyv szereplői nem tárulnak eléd, hogy miként néznének ki. Olvasol róla, netalántán kapsz leírást a külsejéről, de képet nem minden esetben. A lényeg maga a történet. Én hasonlóképpen részekre vágtam a történetem, mint egy anime. Leírva biztos sokkal rövidebb, de nekem éppen elég egy rész hosszúsága. Mindig nézem, hogy elérje egy-egy rész a megfelelő hosszt és akként írom meg. Néha kevesebb lesz egy kicsivel, de leggyakrabban több és átlépni a bizonyos karakltermennyiséget. Ha többet szólal meg a karakter, hosszabban és gyorsabban be lehet fejezni a részeket. Ha kevesebbet és inkább maga a jelenetek leírásával töltöm el az időt, akkor nehezebben is haladok. Szeretem részletesen leírni az adott szövegkörnyezetet, hogy hol is vannak a szereplők. Ez kisebb-nagyobb sikerrrel, de menni szokott. Még rengeteg fejlődnivalóm van, de én úgy érzem fejlődtem! Fejlődött az írásom. Visszaolvasva a régebbi történeteimet, sok hibám volt. Javítottam, de voltakép akkor is megmaradt maga a leírásbeli hibám (nem a helyesírásra gondolok). De én úgy gondolom ma már jobban írok, mint annó 10 éve. Most is vannak hibáim, de eketet igyekszem kiküszöbölni. Remélem ez látható...

12 éve, hogy megalkottam az oldalt és belevágtam az írásaim megosztásába. Április 19.én alkottam meg az oldalt, de csak 1 hétre rá nyitottam ki kapuit. Voltak hullámvölgyeim, holtpontok, mikor semmi kedvem nem volt az egészhez, de kitartottam! Kitartottam és még mindig itt vagyok! Itt is leszek, míg szeretem csinálni, amit csinálok.^^ Egy nap majd megöregszem és nem leszek, de ez még jó sokára lesz... 

Köszönöm azoknak, kik régóta követnek és feljárnak szerény kis oldalamra még akkor is, ha nincs rajta semmi újdonság. A napi látogatottság szerényke, de én már annak örülök, ha 20-30 ember felnéz. Meg szoktam lepődni, ha ez a duplájává nő. Nem is tudom hogyan lehetséges, de én örülök neki.^^ Hálás vagyok azoknak, kik itt vannak és feljárnak, illetve olvassák munkásságom (ha szabad így fogalmaznom)...

Kissé hosszúra sikeredett eme bejegyzésem, de annyi baj legyen. Úgy is keveset szoktam írni. Jóval kevesebb időm jutott az oldalra, így nem volt időm elé ülni, hogy szerkesszem. Elnézést is érte, de ez már csak így van. Megszoktam, hogy kevés az időm magamra. A napok gyorsan elszállnak, ahogy az évek is. Hihetetlen mennyire gyorsan szállnak az évek! Magam sem hiszem, de igen... eléggé gyorsan.

Na, de nem szeretném, ha az egész oldal ebből a posztból állna, így le is zárnám. Köszönöm, hogy itt vagytok, hogy itt vagy! Hozzászoktam ahhoz, hogy többes számban írjak. Remélem nem zavaró. Ez már csak így marad, megszokásból. He, he... Köszönöm, ha elolvastad szeránmy kis bejegyzésemet! Várlak vissza! Ideje aludni térni, mert holnap hosszú napom lesz! Szép napot mindenkinek, ki nálam járna és kellemes vasárnapot! chuu~