Ez az oldal többnyire történetekkel foglalkozik. Azoknak adataival és szereplőinek rajzaival. Olvashatóak még versek, nézhetőek videók és egyéb rajzok. Minden a saját munkám, az én ötleteim, melyeket megosztottam veletek. Kit érdekel a munkám, nyugodtan nézzen körbe, olvasson bele az írásaimba. Ha tetszik, akkor írj véleményt. Semmit se lopj el, ne másolj le! Üdvözlettel, Saki [admin].
Mindenkiben van egy kis fantázia, mely olykor élénkebb, mint másokban. Ez a fantázia egyre jobban kiteljesedhet, ha hagyod. Rengeteg mindenből meríthetsz ihletet. Egy filmből, dalból, eseményből vagy épp egy számodra fontos emlékből is. Ha tudod mit, hogyan szeretnél, akkor nincs előtted akadály. Ha szereted csinálni, csináld! Mindannyiunkban ott rejtőzik egy kis író, ki olykor felszínre tör és átveszi az irányítást. Bennem is sok-sok dolog megfogalmazódott és legtöbbjét papírra vetettem illetve számítógépbe írtam. Amit tudtam megtettem. Ugyan nem voltam valami szorgos, ezt be is vallom, de... a múlton már változtatni nem tudok. Író nem lesz belőlem, de míg van kedvem, írni fogok. Szeretem és hobbimnak tartom. Egy igazán jó hobbinak, mely kicsit kikapcsol. Ha belelendülök, akkor nehéz visszatartani vagy kizökkenteni. Van, hogy semmi kedvem hozzá és van, mikor alig bírom abbahagyni. Régen jobban lekötött a rajzolás, de ahogy idősebb lettem, átvette helyét az írás. Én nem bánom. Továbbra is szeretem csinálni mind a kettőt. Íme hát az én kis világom!
2010ben kezdtem bele az oldal szerkesztésébe és évekig igyekeztem mindenféle dologgal feltölteni azt. Legjobban az általam írt történetekkel. Ezalatt sok minden változott. Az évek alatt szinte folyamatos volt fejlesztés, de sokszor voltak hullámvölgyeim. Örültem annak, hogy voltak olyan emberek, kik tartották bennem a lelket és egy jó ideig még aktívak is voltak nálam. Hálás is vagyok nekik. Ez a harmadik honlapom. A szívemhez nőtt és szeretek is vele foglalkozni. Több embert megismerhettem általa, kikkel ugyan már nem tartom a kapcsolatot, de örökké a szívembe őrzöm őket és kedvességüket. Ha érdekel miket is írok, akkor nézz körbe és olvasd el. Van bőven mit fejlődnöm, ezt jól tudom. Köszönöm mindenkinek, ki fenn volt és életben tartotta eme kis oldalt.Arigatou! <3
Sziasztok! Úgy látszik, kicsit sikerült megfáznom. Az orrom be van dugulva és a torkom is fáj. Köhögni nem köhögök és az orrom sem folyik. Ez egy enyhe megfázás, de eléggé megviseli a szerevezetem. Nincs nagyon étvágyam és gyengének érzem magam. Pont, mikor sok munkám van, ráadásul pár napja belevágtam a tavaszi nagytakarításba, de még 1 szobával sem végeztem. :/ Utálom, mikor lebetegszem, mert akkort nincs sok kedvem semmihez sem. A fejem tegnap óta fáj és nem igen bírom kipihenni magam. Igyekszem összehozni vmilyen részt, de mint írtam, nem fogom elkapkodni. Hozom, amikor csak tudom. :) Gondoltam leírom mért nem vagyok olyan aktív. Ma eléggé rossz időnek ígérkezik a nap. Esik az eső és be van borulva. Utálom ezt az időt. Főleg akkor, ha beteg vagyok. Szebb napot kívánok annak, ki nálam járna és olvasná eme bejegyzésemet. Legyetek jók! chuu~
Sziasztok! Komolyan mondom, hogy ez már kész vicc! Mióta újra szigorítottak, azóta egyszerűen katasztrofális az internet! A leckenézéshez és annak elküldéséhez való oldal összeomlik már az első napon. Be sem tudunk lépni, mert hibát ír ki napok óta. Mástól kell elkérni, hogy a gyerek ne maradjon le és ne értékeljék rosszul. Hiszen, ha nem küldöd el a tanárnak a leckét, akkor az 1esnek számít. Úgy veszi, hogy semmit sem csináltál, így ezt érdemled rá!
Továbbá mióta szigorítottak, azóta bizonyos oldalak, melyeket minden nap használok (akár többször is), nem töltődnek be és folyamatosan hibát ír ki. Hiába frissítek rá, nem működik. Vagy összeomlott vagy épp az internet minősége, lassúsága az, mely korlátoz annak megnézésében. Kész vicc az egész!
Én ezért az internetért fizetek ki több 10 ezer forintot, mellyel kb. lópikulát sem érek??!! Egyből a kutyának is odaadhatnám a pénzt, had egye csak meg. Vagy dobhatnám a kukába! Ha betelefonálsz, nem tudnak ezzel mit kezdeni. Le van terhelve a rendszer. Ha jön a covid, akkor ott mindennek vége van! Tönkretesz mindent! Nincs munkahely, nincs pénz, nincs élet! Mindent megnehezít ez a 5 betűs vírus! Már annyira, de annyira tele van a hócipőm, hogy az elmondhatatlan! Ismét a semmire költjük a pénzünket, ami aligha tart ki a hó végéig. Bravó! Úgy imádom ezt a helyzetet, hogy legszívesebben leugranék a mount everest-ről!<.< Agrrr....
Biztos más is így van ezzel és ugyan azt érzi. Ebben biztos vagyok! Na, de elég is ennyi. Ezt is kiírtam magamból, mert mért ne?! Szebb napot kívánok mindnekinek, ki az oldalamra tévedne eme napon! chuu~
A csalódottság érzése... Elfeledve lenni, egy nagyon rossz érzés!
Sziasztok! Sokunkkal előfordul, hogy barátaink közül egy kiemelkedik, ki a legjobb barátodnak számít. Közös témákat szerettek, hasonló az ízlésetek, ugyan azokat szeretitek és a véleményetek is hasonlít egymáshoz. Viszont, mikor útjaitok keresztezik egymást, eme kapcsolat szétszakad. A napok, hetek, évek múlásával egyre kevesebbet beszélgettek. Külön-külön élitek tovább életetek, messze egymástól. Egy kapcsolatot könnyű fenntartani, ha mindkettő tesz érte. Viszont, ha az egyiket már kevésbé érdekli, akkor a távolság tönkre teheti a barátságot. Te igyekszel mindent megtenni, hogy a kommunikáció ne szakadjon meg. Várod válaszát leveledre, melyet neki írtál időt szentelve neki. Azonban ő nem ír. Eltelnek napok, hetek és végül azon kapod magad, hogy nem jött válasz. Végül nagy nehezen megérkezik, melyre te ismét időt szakítva válaszolsz. Azonban a válaszra ismételten heteket, sőt hónapokat vársz. A levél, melyet írtál az időbe vész. Gyakran választ sem kapsz. Próbálod felkelteni figyelmét és írsz egy rövid, pár soros levelet, de semmi. Ő ugyan úgy, ahogy előtte, válaszra sem méltat. Idő közben rájössz, hogy a te állítólagos legjobb barátodnak már van egy hozzád hasonló barátja (gondolod te), ki ugyan ott él és az idő haladtával már a helyedbe lépett. Azért nem kapsz figyelmet a barátodtól, ki az idejét sajnálva teljesen megfeledkezett rólad. Hiába igyekszel, semmi sem változik, te pedig értetlenül állsz a dolgok elé, melyek felkavarják a lelki világodat. Az a személy, ki annó a legjobb barátod volt, már nem az. Csak egy személy, kit régóta ismersz. Kivel annak idején órákat beszélgettél és tök jól elvoltatok. Nevettetek, veszekedtetek, összevesztetek, de mindig kibékültetek a végére. Az a személy, kivel bármit megoszthattál, már nincs többé. Belépett az ismerőseid körébe. Erre rá kellett jönnöd, hiszen oka van annak, hogy a te barátod már nem fordít rád időt és teljesen megfeledkezett rólad. Van egy saját élete. Egy olyan élete, melyből te nem hiányzol. Egy olyan élete, ahol te már semmit sem számítasz, csak egy régi barátja vagy. Vagy már csak egy ismerőse a múltjából. Szomorú erre rájönni. Csalódottá leszel és addig jutsz, hogy te is igyekszed őt kizárni és nem törődni azzal, hogy ő régen a legjobb barátod volt. Hiszen, ha nem érdekled, minek az erőfeszítés? Mért is törd magad a figyelméért? Mért is akard, hogy válaszoljon és érdeklődjön irántad? Mért? Eme kérdés lassacskán a múltba vész és elenyészik az idővel. Viszlát hát barátom...
Szerettem volna kiírni magamból. Vhogy megnyugszom és egy kisebb súly válik le lelkemből. Az illető úgy sem fogja tudni eme sorokat. Ha nem kíváncsi rám, akkor rendben van. Legyen így. Nem töröm magam fölöslegesen. Nincs értelme. Maradjon a múlt emléke. Nincs szükségem hamis barátokra. Nevezhetem így, hiszen már azzá vált. Remélem majd egy nap, ha már sosem jelentkezem, észbe kap és megkérdi: Hova tűntél?" Válaszul semmit sem fog kapni. Már nem. Nincs értelme. Ahogy neki, nekem sem lesz már időm az ő válaszának megírására. Legyen boldog az új legjobb barátjával! Velem semmit sem veszített. Egy szürke kisegér vagyok, kire senki sem kíváncsi. Ezt már kiskorom óta tudom. :) Na, de hogy ne érzelgősködjünk tovább, be is fejezem a bejegyzést. Sokan bántottak már meg, sírtam más miatt és mérgelődtem... Remélem egy olyan erős leszek, mint az anyukám, ki az évek alatt megtanulta elhagyni a dolgokat és nem idegeskedni miattuk. Én is erős akarok lenni. Egy kemény érzelemvilággal megerősödött nő! <3
Szép estét kívánok annak, ki nálam jár! Oyasumi! chuu~
Ismét jön a karantén! 2 hétig bezárnak az iskolák és az óvódák!
Sziasztok! Tegnap nekünk is a tudámosunkra jutott, hogy 2 hét szigorú karantén következik. Csak bizonyos boltok lehetnek nyitva egy megszabott ideig. Mindenhol bezárják az iskolákat és az óvódákat, visszatérünk az online oktatásra! Hát nem mondom, nem a legjobb hír. Hiszen eléggé közel van az év vége. Az anyukák nagy része ismét tanárrá és óvónénivé válig (van, ahol az apuka). Még több dolgunk lesz, mint ahogy az megszokott volt. Éreztük előre és kíváncsiak voltunk mikor is következik be. Hát most! Nincs mit tenni! Hogy én milyen hulla fáradt leszek minden nap, már előre látom!^^" Kitartást mindenkinek, főleg sorstársaimnak, kik több gyerekesként élik át eme helyzetet! <3 További szép napot kívánok mindenkinek, ki az oldalon járna! chuu~
Sziasztok! Ma egy új játékba a "Code Vein"-be kezdtem bele. Egész jó kis játék. Jó lenne, ha készítenének belőle animet, mivel van egy Official Openingje. Ma kezdtem bele és kb. 2-3 órát játszottam. Nehezen megy, mivel nincs hozzá magyarosítás, de azért jól elboldogulok. :) A karaktered külsejét magad alakítod ki és a videóbejátszások alatt is annak külsejével jelenik meg. Beszélni nem beszél, még is lehet neki hangot beállítani. Csak bólogat, ha kérdezik. :P Kíváncsi leszek mi lesz majd a játékmenet, milyen bossok jönnek sorra. Az első eléggé meglepett és sajnáltam megölni, de muszáj volt. Bátran ajánlom a játékot mindenkinek. Az ellenfeleink vmiféle démoni lények. Erős a sebzésük, de egy megefelelő erősségű fegyverrel könnyen legyőzheted őket. :) Majd írok róla véleményt, ha végig vittem. Ez a célom!
Íme a Code Vein Official Opening, amit említettem. Nagyon jó a grafikája és látványosak a harcok. Még 2 karakterrel nem találkoztam a játékban, bár még nagyon az elején vagyok. Néztem pár videót, abban ki felvette férfi karaktere volt. Hasonló, mint az egyik társunknak (Louise). Kíváncsi vagyok hogyan lesz szuper-durva harcossá a karakterem, kinek még van hova fejlődnie. Jelenleg level 8-as vagyok. Addig is nézzétek meg milyen is az OP-ja!
Aki belevág eme játékba, annak jó játékot kívánok! Nekem eddig nagyon bejött! Most ezt fogom végigtolni és addig másikba bele sem vágok. :) Most viszont mennem kell. Lassan alvási idő van. Még pancsizunk, majd gó az ágy! További szép estét annak, ki nálam járt! Oyasumi! chuu~
Más platformon is elérhető az oldal, bár ott sem olyan aktívan kezelem őket, de igyekszem ahogy eddig. Mindig felnézek és, ha kell ott is szerkesztgetem az oldalhoz illően...
Információk
Pár fontosabb adat az oldalról, hogy miket is tartalmaz. Mikor indult, kinek köszönhető eme desing kód, melyet kedvem szerint átalakítva használok...
AJÁNLOM AZ OLDALT
véleményetek is hasonlít egymáshoz. Viszont, mikor útjaitok keresztezik egymást, eme kapcsolat szétszakad. A napok, hetek, évek múlásával egyre kevesebbet beszélgettek. Külön-külön élitek tovább életetek, messze egymástól. Egy kapcsolatot könnyű fenntartani, ha mindkettő tesz érte. Viszont, ha az egyiket már kevésbé érdekli, akkor a távolság tönkre teheti a barátságot. Te igyekszel mindent megtenni, hogy a kommunikáció ne szakadjon meg. Várod válaszát leveledre, melyet neki írtál időt szentelve neki. Azonban ő nem ír. Eltelnek napok, hetek és végül azon kapod magad, hogy nem jött válasz. Végül nagy nehezen megérkezik, melyre te ismét időt szakítva válaszolsz. Azonban a válaszra ismételten heteket, sőt hónapokat vársz. A levél, melyet írtál az időbe vész. Gyakran választ sem kapsz. Próbálod felkelteni figyelmét és írsz egy rövid, pár soros levelet, de semmi. Ő ugyan úgy, ahogy előtte, válaszra sem méltat. Idő közben rájössz, hogy a te állítólagos legjobb barátodnak már van egy hozzád hasonló barátja (gondolod te), ki ugyan ott él és az idő haladtával már a helyedbe lépett. Azért nem kapsz figyelmet a barátodtól, ki az idejét sajnálva teljesen megfeledkezett rólad. Hiába igyekszel, semmi sem változik, te pedig értetlenül állsz a dolgok elé, melyek felkavarják a lelki világodat. Az a személy, ki annó a legjobb barátod volt, már nem az. Csak egy személy, kit régóta ismersz. Kivel annak idején órákat beszélgettél és tök jól elvoltatok. Nevettetek, veszekedtetek, összevesztetek, de mindig kibékültetek a végére. Az a személy, kivel bármit megoszthattál, már nincs többé. Belépett az ismerőseid körébe. Erre rá kellett jönnöd, hiszen oka van annak, hogy a te barátod már nem fordít rád időt és teljesen megfeledkezett rólad. Van egy saját élete. Egy olyan élete, melyből te nem hiányzol. Egy olyan élete, ahol te már semmit sem számítasz, csak egy régi barátja vagy. Vagy már csak egy ismerőse a múltjából. Szomorú erre rájönni. Csalódottá leszel és addig jutsz, hogy te is igyekszed őt kizárni és nem törődni azzal, hogy ő régen a legjobb barátod volt. Hiszen, ha nem érdekled, minek az erőfeszítés? Mért is törd magad a figyelméért? Mért is akard, hogy válaszoljon és érdeklődjön irántad? Mért? Eme kérdés lassacskán a múltba vész és elenyészik az idővel. Viszlát hát barátom...
