Sziasztok! Ma igazán szorgos voltam és fél 3-ig takarítottam. Nem rég tettem le a seggemet. Nosztalgiáztam a régi írásaim között. Nem voltam vmi aktív az elmúlt 10 évben, de ennek mindig volt oka.... Ma nagytakarítottam a fürdőt, a konyhát és a szobákban is alaposabban takarítottam ki. Még van mit csinálnom. Van egy nagy szatyornyi varrni való ruhám. Kiskertet kellene felásni és lecserélni a függönyöket... Na meg még jó sok-sok minden. :P Addig-addig halodagtom, hogy megint összegyűlik minden. Ahh... *sóhajt* Na, de most neki is állok vmi frisset összehozni! További szép napot mindenkinek, ki nálam jár! chuu~

Sziasztok! Egy újabb hét van a hátunk mögött. Csak úgy peregnek a napok. Az idő jó, aminek nagyon örülök. A ruhák hamarabb száradnak, lehet úgy szellőztetni, hogy ne hűljön ki a lakás. Már egy ideje fűteni s4em kell, mivel állandó a jóm idő. Persze van, mikor szelesebb és ide-oda hullámzik a hőmérséklet, de legalább a hó már elhagyta hazánkat és nem esik. Hál'isten! Mi élvezzük ezt a jó időt. Sokat mozgunk kint. :) Jöhetne már a nyár. Bár a jelenlegi helyzetben a strandokra nem tudnánk elmenni. Sajna. :/ Örökké úgy sem fog ezt tartani és akkor élvezhetjük a 'régi' életünket és a múltnak tekinthetjük a korona vírust. Mi nagyon várjuk! Ma is hasznosan töltöttem el a napomat. Holnap hétvége, apjuk is itthon lesz. Yeah! Nincs sok mondani valóm. Vasárnap lesz az oldal szülinapja. 10 éve annak, hogy elkezdtem szerkesztgetni. Köszönöm nektekj, hogy itt vagytok. További szép estét kívánok mindnekinek, ki nálam jár! Oyasumi! chuu~

Sziasztok! Szebb napot mindenkinek. A mai napon elmondthatom, hogy  hivatalosan is eltávozott az élők sorából fekete cicánk, Blair. Egy újabb cicát temethettünk el, ki most a miénk volt. Egy családtag, kit nagyon szerettünk. Testvére folyamatosan keresi, de már nem fogja megtalálni. :'( Nyugodjék békében szegény kis pára. Most már egy jobb helyen van. *szomorú* Aki ezt tetet vele, az ugyan ezt érdemelné! Nem tudom mit vétett szegény cica, de nem kellett volna megmérgezni őt, hogy keserves kínokat kellett emiatt átélnie! Ha megtudjuk ki volt, azt nem ússza meg szárazon! Gyászoljuk a cicánkat, a gyerekek szomorúak voltak. Tudták, hogy nem fogja megélni a reggelt, de akkor is nagyon rosszul érte őket elvesztésnek híre. :( Zárom soraimat. Most nincs nagy kedvem többet írni.... Szebb napot kívánok nektek, kik nálam jártok. chuu~

Sziasztok! Ma reggel Blair kijött a helyről, ahova elbújt. Este a fa tövében lévő csalánosban feküdt el, ahova nem tudtunk hozzá férni. Bugdácsolva vánszorgott el a kapuig. Mikor közel mentem nyervogott, de már nem olyan hangosan, mint előző nap. Láttam, hogy ahogy a fogai látszódnak, az egyik véres. Elküldtem a videófelvélteleket róla az állatorvosnak. Sajna ők a mai napon nem rendeltek és én pedig nem tudtam elvinni másikhoz. Párom dolgozott. Szép lassan bevittem hátulra egy dobozban, hogy had pihenjen. Sajna megint elutasító volt. Nem engedte, hogy megetessem vagy megitassam. Becsukta a száját és makacsul ellenállt nekem. Rossz volt nézni ahogy szenved. :'( A doki azt mondta, hogy a látottakból ítélve megmérgezték és ebből az állapotból nem lehet gyógyítani. Elaltatása 15 ezer forint. Mivel nem tudtam elhagyni a házat és kire bízni a gyerekeket, így esélytelen volt, hogy elvigyem dokihoz. Írtam is neki, hogy mi a helyzet. Nem ajánlották fel, hogy kijönnek házhoz. Senki sem vállata a helyzetre való tekintettel. Szóval... Vártunk mi lesz. Mikor utoljára benéztem hozz, aludni próbált. Behunyva szemét, csendben lefeküdt, Reggel kiderül, hogy mi lesz vele. Veszetség esetében, másnap reggel helyre kell jönnie, de ez tuti nem az. :( Drága, kicsi Blaire! Most búcsúzom, mert lassan mese és alvás. További szép estét annak, ki nálam jár! Oyasumi! chuu~

Sziasztok! Mint látható, cseréltem a főoldalt. Most a menüfejlécben olvashattok az aktuális bejegyzésemről. Bár... nem is tuom miket írhatnék. Nem sok minden történik velük. Mi egy telejsen átlagos család vagyunk.... Ma reggel haza jött a fekete cicánk, Blair. Nagyon nyávogott, nem engedett magához közel és teljesen furcsán ment. Mint az kiderült megmérgezték és valószínű nem éli túl a holnapot. Sajna 1,5 napja nem láttuk. Valószínű már akkor ehetett a méregből, mely oly annyira roncsolta a szervezetét, hogy délutánra görcsben rángatózott. Teljesen elutasító, még tejet sem hajlandó inni. Ha közel megyünk hozzá, nyervog. Keservesen nyervog. Már szóltunk a mezőőrnek és bejelentettük, hogy ez már a 2. cica, ki elpusztult (Blair reggelre biztos elpusztul). Nem mi voltunk az elsők, kik felhívták emiatt őket. Érthetetlen a dolog! Ki képes erre?! Hiszen itt falun, szinte mindenkinek van cicája és kutyája is... Mért? Mért tették ezt vele? Istenem... az a szegény pára. Csupán 1 éves volt. :( A gyerekek nagyon sajnálják, ahogy mi is. A másik cicánkra nagyon figyelünk, hogy ez nen forduljon vele is elő. Ő mindig közelebb maradt a házhoz és nem csavarog el. Reggel már korán bekéretőzik és ki sem akar menni. Bent melegszik a konyhában és sokszor csak alszik. Ő nagyobb veszteség lenne, mert jobban szeretik a gyerekek. Könnyebben szeretgethető és nyugodt macsek. Míg Blaire az elejétől kezdve félősebb volt. Nem rég kezdett el ő is hízelegni és bújt oda a lábamhoz. Engedte, hogy megfogjam és simogassam, amit előtte nem és most... Istenem! Drága cicuskánk. :'( Zárom is a soraimat, mert már vacsiidő és fáradt is vagyok. Holnapra kiderül marad-e a 2 cicánk vagy megfeleződik. Kicsi Blair... *szomorú* További szép estét mindenkinek, ki nálam jár. Oyasumi! chuu~