Az előző részben Gyémánt a gonosz Bandavezér,Oredan parancsait követte. Kirabolta az üzleteket,és mindenhol pusztítást hagyott maga után. Ám volt benne némi érzés,mivel megmentett egy kislányt a haláltól. Oradennek ez nem igen tetszett és szájba verte,majd egyik hű emberének Kaien adta,hogy csináljon vele amit akar. Ez volt a büntetése,mert jót cselekedett. Egy elhagyatott Kastélyban húzódott meg a banda,ahol nem jár senki. A környék rémisztő kinézetű és elhagyatott sok-sok éve már...Kaien felvitte a szobájába Gyémántot,majd a magáévá tette. Persze ez csak álca volt,hogy kiszökhessenek. Megtámadták Oredant és az összes emberével könnyen elbántak. Még a vezér sem maradhatott ki. Végül felrobbantva az épületet,elhúztak onnan. Míg ők az utakat járták,addig Reo a kórházban feküdt. Egy nem éppen kedves fazon látogatott el hozzá,hogy kinyírja. Szerencsére Reo érezte a jelenlétét,és időben kapcsolt,de sajna mégis csak pórul járt. A nindzsásan kinéző alak,kirúgta az ablakon. Pontosabban a nyolcadik emelet ablakán. Számára most lehet itt a vég....Folytassuk!
- Fenébe! Most tuti végem van! Ezt a zuhanást nem élem túl! Bárcsak itt lenne Gyémánt. Ő biztos tudna segíteni nekem,de... - gondolja
Reo zuhant lefelé és úgy hitte ez a vég,ám tévedett. Egy emelettel feljebb a kis "barátja" meghallotta őt és az ablakból kinézve,gyorsan elkapta a lábát. Reo a falnak csapódott,de legalább megúszta a széttrancsírozást. A srác megpróbálta visszahúzni,de nagyon nehéz volt ez számára. Szinte már ő is kiesett volna,de lábával a falba támaszkodva,erőlködött....
- Hogy te milyen nehéz vagy öreg! Fogyhatnál vagy valami!
- Csak húzz fel és ne pofázz! Nem akarom palacsintaként végezni!
- Haver... Nem... bír... lak... fel... Húzni! - erőlködik - Nem engedhetem el! Fel tudom húzni, csak... Ne lenne ennyire nehéz... - gondolja
Nem bírta felhúzni,nehéz volt számára. Ahogy ott erőlködött a nindzsa harcos mögötte volt,és karmaival le akart csapni,de Kazu észrevéve őt nem hagyta. Egyik kezével elkapta a karját,ám ezzel még nehezebb lett számára Reo,így mind a ketten kizuhantak az ablakon. Ekkor valami eléggé váratlan dolog történt,ami megmentette mindkettőjük életét. Rei kis barátja előrántva kardját,lelassított a zuhanást. Ezt a "műveletet" erős fényáradat kísérte végig. Reo nem hitt a szemének. Lehidalt tőle,és érthetetlen arccal nézett rá....
- Ezt te... Te csináltad? De mégis hogy? - ámulva kérdi tőle - A kardja... Nem egy átlagos fickó, az már biztos. Valami hasonló van benne, ami Gyémántban is. Ám mégsem egyformák. Hisz ő ember vagyis annak tűnik és Gyémánt... ő csak egy szellemlány. - gondolja
- Megleptelek, nem igaz? He, he, he... - nevet - Sajnálom, de nem mindenkinek mesélek eme képességemről. Hisz akkor vagy megijednének, vagy levadásznának. Mindig ez a két érv áll fenn.
- Mégis ki vagy mi vagy te?
- A nevem Kazukoshi Yoredo, de szólíts Kazunak! Bocsi, hogy eddig nem mutatkoztam be. Egy krizon vagyok, más mint egy hétköznapi ember. Bocsi, hogy nem szóltam erről. Nem igen szoktam használni ezt a képességemet, de most szükségesnek láttam. Majd később elmesélem, mert ez nem a legjobb időpont a csevejre. Most mással vagyok elfoglalva. Le kell csapnom egy bogarat!
- Fura egy fazon és tök idióta! De az ereje... Jobb harcos mint én. - jegyzi meg Áááh! Fenébe! - térdre rogy
Nagyon fáj a mellkasa és erősen vérzett. Semmi energiája nem maradt,ahhoz hogy megvédje magát. Túl korai volt az ágyból kikelnie. Pont a legrosszabbkor,mikor épp a nindzsa kinézető pacák jött,hogy befejezze,amit elkezdett. Kazu megvédte őt,és szembeszállt helyette. Kemény összecsapás következett. A nindzsa minden támadása elől elugrált,így esélye sem volt eltalálni őt. Kicsit bekeményített,és a pengéit duplára tette. Mikor a nindzsa harcos karmai összeértek vele,azon nyomban letörtek. Erejük nem ért fel az övével....
- Hum! Ez a győzelem már a kezemben van! Érzem! - jegyzi meg - Ez a fickó többre képes, mint ahogy azt mutatja! Érzem rajta! Csak játszadozni próbál velem vagy valóban ilyen gyenge? Ezt kizártnak tartom. Vajon ki lehet ez az nindzsa fickó és mért támadott rá Reora? Kell tőle valami? Bizonyára felbérelhették rá, de vajon ki? - kérdezgeti magában Kazu - Nincs időm ezen gondolkodni! Ideje megtudnom ,hogy bírja ez a csóka! - készül a támadásra - Próbáljuk ki most!
Keményebben támadott,de a harcos ugyan úgy elugrált előle...Miközben ők harcoltak Gyémánték épp a Kórház előtt hajtottak el.Gyémánt megpillantotta Reot a földön térdelni így tudta,hogy valami történt vele. Megkérte Kaient,hogy álljon meg egy kicsit. Kérte tőle,had nézhesse meg mi folyik a kórház előtt. Kaian engedte neki,így odaosonva a Kórházhoz a közelben figyelték az eseményeket. Reo eléggé rossz bőrben volt,de Kazu megvédte őt....
- Mért akartál itt megállni? - kérdi Kaien
- Reo... Vajon ki az az alak? Biztos, hogy nem barát. Ahhoz túl gonosz az aurája. Érzem rajta, hogy rosszra készül. De mire? Talán Reora fáj a foga? - forognak a kérdések a fejében
- Hum. - komolyan néz - Lehet ő az, aki a Mestere volt? Az arca kis aggodalmat mutat, de mégis komoly. Vajon... az a különös kinézetű fickó ki lehet? Érzem rajta, hogy rosszban sántikál. - jegyzi meg magában
Aggódva nézte a harcot,de nem ment oda. Kazu remekül helytállt,és egy cseppet sem hagyta,hogy a nindzsa Reo közelébe jusson. Nem értette,hogy ki ez a fazon,még mindig nem. Úgy gondolta,talán valaki az életére akart törni,vagy talán az útjában állhat valakinek. Komolyabbra vette a figurát....
- Ideje, hogy nagyobb erőre kapcsoljak! - keményít be - Véged van te kis mócsing! Nem tudom, hogy ki vagy te, de... - készül lecsapni rá - Jobb, ha elhúzol a francba vagy megmutatom ki itt a coolos csávó! - támadni készül
Kardja erősen "izzani" kezdett,és érezni lehetett ereje megnövését. A bemelegítésnek vége volt,ideje rákapcsolni a dologra. Belevágta fegyverét a földbe,majd becsukta a szemét. Egyszer csak kis földrengés rázta meg az egész helyet,majd hirtelen éles tüskék emelkedtek ki a föld alól,eltalálva a nindzsa harcost. Sikerült velük megvágni a vállait és a combjait. Egyből hátraugrott,és megtámasztva magát kezével,kicsit lihegni kezdett. Meglepte ez a dolog. Kazu a kezében érezte a győzelmet. Lassan odament Reohoz,hogy felsegítse,ám ez hiba volt....
- Gyere haver felsegítelek. Ez a fi... Haaah?! - torpan meg - Mi, mi ez? Ez le... he... tet... len... - Kazu összeszűkült szemekkel néz maga elé
Ahogy nyúlt Reoért a nindzsa lecsapott,és karmaival pengéket vágott felé. Az egyik pont a hátába hasított,súlyos sérülést hagyva maga után. Reo előtt zuhant a földre,aki rémülten nézte mindezt. Nem hitt a szemének,hogy ilyen erővel képes volt végezni vele. Még Kaien is nézett egy nagyot ezen.....
- Hum. Ez az alak nem semmi. Képes volt egy csapással végezni a kölyökkel. Az ereje több, mint amit mutat magából. - jegyzi meg
- Hogy lehet ez? Ez a fickó egyből haza vágta szegényt. - néz kérdő maga elé Hum....
Kaien látta rajta,hogy harcolni akar. Még ő is benne volt egy kis összecsapásban. Reo ezalatt próbált felkászálódni,de alig volt ereje. Még mindig nagyon vérzett,sajna felszakadt a sebe. Lassan felállt,készen állt a harcra,még ha bele hal is....
- Gyere te szemét! ha engem akarsz, akkor itt vagyok! - néz mérgesen - Mire vársz te szarházi?! Gyere! Én kellek? Akkor mire vársz?! - kiált oda neki mérgesen - Támadj és akkor megérzed pengém... - gondolja - Hah? - meglepetten néz Reo - Basszus, a kardom nincs nálam! - veszi észre Fenébe!
A nindzsa máris támadást indított ellene. Reo felkészült a halálra. Kezeivel védte magát,de az sajna nem védi meg tőle. Mikor már azt hitte itt a vég...Egy kard megvédte őt. Csodálkozva nézett fel,hogy most mi is történt. Egy fehér,hosszú hajú férfi állt előtte. Hosszú fekete kabátot viselt....
- Hum! Ezt nevezed te támadásnak? Akkor most ízleld meg a pengémet. - mondja - Rajta kislány! Most lássunk téged! - gondolja
- Igenis Mester!
Hirtelen a kardja megnőtt és egy penge csapással félbevágták a nindzsa fickót. Semmi esélye sem volt ellene. Reo alig hitt a szemének. Remegő szemekkel nézte végig ezt a támadást. Miután a harcost elintézte,kardja eredeti méretébe változott vissza.
Ahogy el akart menni,megcsillant a nyakában Gyémánttól kapott nyaklánca....
- Hah?! Várjon! - állítja meg Reo
- Hm? Mit akarsz kölyök? - kérdi Kaien
- Gyémánt, ha itt vagy... Kérlek gyere elő!
- Miről beszélsz kölyök? Nincs itt semmiféle Gyémánt vagy ki!
- Gyémánt kérlek! Beszélnünk kell!
- Kölyök, ha nem hagyod abba akkor...
- Az a nyaklánc, amit visel, az.....
- Hmm... - néz komolyan rá - Szóval valóban ez az a srác, akitől Gyémántot elloptuk. Nem látszik valami erősnek. De van benne valami, ami felkelti az érdeklődésemet. De mi? És mért pont rá esett Gyémánt választása? - kérdi magától
Reo nem tudta,hogy hogy mondja el,amit akar. Kicsit elszomorodott,mivel tudta,hogy Gyémánt legutóbbi találkozásukkor gonosz volt,és majdnem megölte. Kaien csak komoly arccal nézett rá. Tudta,hogy mit akar neki mondani,de tagadott mindent. Gyémánt is elszomorodott,nem akart vele beszélni,ám ilyen búcsút sem....
- Gyémánt kérlek.... Kérlek...
- Mit akarsz, Reo?
- Hah? Gy.....
Hirtelen,a semmiből megjelent előtte. Komoly arccal nézett le rá. Hideg volt és távolságtartó a tekintete. Reo végignézett rajta,és látta,hogy már nem is olyan,mint amilyen legutóbb volt. Komolyabb lett ugyan,de nem gonosz....
- Gyémánt, jól... Jól vagy?
- Hm. Semmi bajom sincs. Most pedig, ha megbocsátasz...
- Gyémánt... Kérlek maradj velem. Nem akarom, hogy...
- Már új mesterem van. Jobb, ha távol maradok tőled. Hisz csak bajt hoztam a fejedre. Élj boldogan Minakoval. Már biztosan aggódik érted. Ég veled... Reo. - búcsúzik el
- Várj! Hah?
Meg akarta fogni a kezét,de az keresztül ment rajta. Hiába kérlelte,ő nem maradt vele. Lassan eltűnt,így Kaien beülve kocsijába elhajtott onnan. Reo nagyon elszomorodott,majd kicsit remegő testtel összeesett. Azon nyomban mentősök rohantak ki értük,és bevitték őket. Ellátva sérülésüket,hagyták pihenni őket. Kazu és Reo is életveszélyben voltak. Pár nap múlva haza is mehettek. Reo az első gépre felülve hazament. Nem látta értelmét tovább maradni. Végig Gyémánt szavai jártak az eszében. Ahogy ott szomorkodott,egyszer csak Kazu leült mellé....
- Szeva pajti. - jelenik meg Kazu - Ügye nem baj, ha leülök melléd? - kérdi - Áh, mért lenne az. Azon a csajon gondolkozol így? Tényleg ő hol van? Nélküle mész haza? - kérdezősködik
- Ő már nem jön velem vissza. Mást választott helyettem.
- Mást? - lepődik meg - Mégis kit?
- Nem tudom, de nem is érdekel! Jobb lesz nélküle!
- Te tudod pajti. Te tudod. Sósmogyit?
- Kösz, de nem vagyok éhes.
Lassan elfordulva álomba merült. Kazu látta rajta,hogy az a lány sokat jelentett számára. Nem is kérdezősködött tovább,inkább ő is aludni próbált. Hosszú volt az út visszafelé,nem árt pihenniük. Az út kb. 6-8 óra volt. Az időjárás megfelelő,és nem akadt semmi gond az út során. Reo Gyémántról álmodott,míg Kazu sok-sok nagy mellű csajjal,akik kényeztették. Miután hazaértek,Reo kocsiba pattanva hazament. Kazu követte egy másik taxival. Már alig várta,hogy a saját ágyában alhasson,és a cicájával foglalkozzon,akit már egy jó ideje nem látott. Minako gondozta,míg elvolt. Kiszállva a taxiból,lassan háza felé vette az irányt...
- Várj, Reo!
- Hah? Már ide is követtél?
- Gondoltam egy ideig nálad leszek. Már úgyis untam Brooklyn hideg és ijesztő utcáit róni. Remélem nem baj, ha bepofátlankodok? Csak pár napról... esetleg hétről... vagy nem is tudom... öööh... hónapról lenne szó. De nem...
- Hm. Jól van, jól van. Te is befogadtál és ha már itt vagy, akkor....
Mikor az ajtók kinyitották,az aktivált valami robbanó szerkezetet,így az egész ház a levegőbe repült. Mind a ketten hátravágódtak. Átestek még a kerítésen is. Semmi sem maradt a házból,csak a romjai,melyeknek fele elrepült mindenfele. El se tudták hinni,hogy ez velük történt meg. Reo remegő szemekkel nézett a lángokban álló házára....
- Úgy látszik valaki nem igen szeret. Vagy nyitva felejtetted a gáz alatti lángot?
- Mi a fene folyik itt? Ki volt az, aki ezt tette? - kérdi magától - Talán annak a nindzsának a főnöke vagy társa vagy... Mégis ki? - néz értetlenül maga elé
- Pajti, jól vagy? Minden okés? Pajti? - kérdezgeti
Reo egyáltalán nem tudta,hogy ki tehette ezt a házával. Belegondolt abba,hogy mi lett volna ha benne vannak,vagy nem ússzák meg szimpla karcolásokkal. Ennél rosszabb nem is érhette volna. Már valóban nem maradt semmije sem. Gyémánt elhagyta,a háza romokban. Mérges volt és egyben szomorú. Nem tudta most mi tévő legyen. Jó,hogy legalább Kazu mellette volt....
Folytatása következik....
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
