Az előző részben Amino kiszökött, mivel Ren ismételten nem vigyázott rá. Elrepült messzire, a tengerhez. Egy kislány játszani is akart vele és pont ekkor jött a baj. Az apja egy katonatiszt volt, aki egyből értesítette a parancsnokát, mikor meglátta Amino külsőjét. Egyből oda is csődült rengeteg katona, kik el akarták kapni. Ren megvédte, de súlyosan megsérült. Üldözőbe vették őket. Amino próbált Rennel biztonságba jutni, de a városba érve egy árammal teli hálóval sikerült elkapni és ártalmatlanná tenni. A tévében, élő adásban lehetett végig nézni az üldözést. Den és Zane egyből akcióba léptek, hogy kimentsék védencüket. Beöltöztek hát orvosnak és ápoló nőnek, majd kisurrantak a suliból. Elkötötték a járműt, melyben Aminot tartották fogva, majd igyekeztek elmenekülni vele. Hatalmas üldözés kezdődött, ám sajnos hamar véget is ért. A fiúkat is elkapták és bezárták egy cellába, hogy kifaggassák őket Démon lányunkról. Persze nem mondtak semmit sem róla. Aminot kivizsgálták és megnézték minden egyes szervét. Kész kísérleti patkányt csináltak belőle. Egy kis figyelmetlenség és segítséggel, Amino kiszökött. Kiszabadította barátait is, majd elmenekültek. Visszasiettek a kollégiumba... Folytassuk!!!
Késő estére járt már, mikor visszaértek a kollégiumhoz. Nem tudták hogyan is menjenek be, mivel az ajtónál ott álltak az őrök, ahogy mindig is. Éberen figyelték a behatolókat, vagy épp a kiszökőben lévő ifjakat. Amino elterelte a figyelmüket, míg ők visszalógtak a kapun. Farkát elrejtette és egy csábos pofival, máris odament hozzá a két férfi. Ahogy bespuriztak, otthagyta őket, majd eltűnt. Az őrök csak néztek, nem értették ez most mi is volt. Nem igen foglalkoztak vele, visszaálltak a helyükre....
- Huh, ez meleg helyzet volt. - jegyzi meg Den
- A kiscsaj nem semmi. - mondja Zane
- Ajj, már megint a farkad van az agyad helyén?
- Akkor is cseles gondolat volt. Még, ha nem is érti mi is folyik körülötte, attól még eszes lány.
- Igazad van ő olyan... Öh?
- Milyen is?
- Semmi-semmi.
- Látszik fülig szerelmes vagy. Mért nem mondod meg neki? - kérdi Zane
- Dehogy vagyok szerelmes! Csak képzelődsz! - csapja be a szekrényajtót
- Uh! - néz nagyot - Még, hogy nem az... Szinte a homlokára van írva, de ha ennyire felfújja... - gondolja
- Amúgy is... Amino...
- Hm? - néz felé meglepetten
- Semmi. - elfeküdve az ágyon, oldalra fordul - Amino jobbat érdemel egy földinél. Én nem illek hozzá, csak ártanék neki azzal, ha...
- Te tudod. De én azért bevetnék egy-két trükköt. Pontosabban, bevallanám mit is érzek. Vagy legalább utalnék rá.
- Hm...
- Fiatalság... - öltözik át, majd az eldől az ágyán
Den hosszas merengésbe kezdett. Nem tudta eldönteni, pontosan mit is érez. Össze volt zavarodva. Eddig nem is gondolta volna, hogy szerelemmel gondoljon Amino után. Szimpla barátnak tartja, nem is szeretne ennél többet. Neki minden jó így, hiszen Amino nem lehet velük örökké. Nagyobb baja is eshet, ha közöttük bujkál. Örökkön-örökké ő sem bújhat el a világ elől elrejtve igazi külsőjét. Egyszer úgy is rájönnének hol is rejtőzködik, kik segítenek neki ebben. Ő nem akart ekkora terhet akasztani a nyakába. Lassan behunyva szemeit, megpróbált aludni. Zane ekkorra már mélyen szunyókált... A kollégium minden egyes lakója aludni tért. Itt volt a takarodó ideje. Egy bizonyos személy ellenben nem bírta álomba hajtani szemeit. Ő nem is lehetett más, mint Amino... Lassan kikelt az ágyából. Halkan, nehogy meghallja valaki. Odalépkedett az ablakhoz, majd felröppenve, leguggolt a párkányra. Végig a karját fogta, mely látszólag megsérült. Lehetséges a Parancsnok lövése miatt... Közben Ren végig csak egy dolgon tudott tanakodni, mely nem hagyta nyugodni...
- Vajon mért mentett meg? Mért kockáztatta az életét értem? Hiszen én eltaszítottam magamtól. Ő mégis... Ő egy Démon! Semmi több! Kár elmecsatát vívnom, hogy most jó vagy rossz! A Démonok mind gonosz és aljas... - akad el gondolataiban - Hah?
Ahogy átfordult egyik oldalról a másikra, meglátta őt. Csodálkozva nézte, hogy most mire is készül. Ismét kiszökik vagy csak a csillagokban gyönyörködik? Amino nem mozdult, csak merengő tekintettel nézett maga elé. Épp meglátott egy szerelmespárt, kik csókolóztak a sötétben. Pislogott párat, majd egyszer csak megfordult. Érezte, hogy valaki épp nézi. Ren gyorsan vissza fordul a fal felé. Mikor újra mozogni kezdett, Amino ott térdepelt az ágya mellett és bámulta...
- Uhm? Öh?
- Uhm... - tolja oda a száját
- Mi-mit akarsz?
Amino meg akarta csókolni, ahogy azt előbb látta a párnál. Utánozta a nőt, ki kezdeményezte a csókot. Ren nagyot nézett, majd eltolta. Esze ágában sem volt megcsókolni. Nem is értette mi ütött belé, hogy ezt akarja tőle. Szegény Démon lánykánk, meg csak pislogott, hogy neki mért nem sikerül ez. Újra nekiveselkedett. Szegény Ren a faltól már nem tudott hátrébb menni, így elakadt. Ekkor kelt fel Matt...
- Hah? Aaah! - ásít
- Hm?
- Öh? Ren és... Hah?!
Azt hitte csak álmodik. Amino és Ren szája szinte majdnem összeértek. Matt köpni-nyelni nem bírt annyira meglepődött most. Elakadtak a szavai. Meredten nézte őket. Amino lassan felé nézett. Ekkor Ren felállt, s takarójával és párnájával együtt a fürdőbe lépdelt. Mondván, hogy ő ma ott fog aludni. Matt meg se szólalt. Csodálkozó arca, komollyá változott. Visszatessékelte Aminot az ágyba, majd vissza is aludtak... Másnap reggel Matt kelt fel elsőnek. Megdörzsölte álmos szemeit, ásított egy nagyot majd azon kapta magát, hogy Amino nincs sehol. Lekezdte keresgélni, de a szobában hűlt helye volt. Az ágya sem mutatta, hogy ott aludt volna. Hirtelen berontott Renhez, hogy segítséget kérjen tőle. Mikor az ajtót kinyitotta, ott találta őket. Amino szorosan hozzá volt bújva Renhez. Ott ültek a kád előtt, betakarva. Mind a ketten aludtak. Semmi olyan nem volt, ami arra utalt volna, hogy csináltak valamit is az éjszaka. Matt csodálkozva nézett, majd szomorú szemekkel nézve, becsukta az ajtót. Ren ekkor kelt fel...
- Hm? Mennyi... Hah? - csodálkozva nézi ki fekszik rajta - Ő meg mit keres itt? Hogyan és...
Egyből letolta magáról, majd lassan felállva otthagyta. Amino erre felkelt és álmos szemekkel, lecsúszott pánttal, kicsit macskásan törölte meg szemeit. Pislogva nézte, hogy megint mi történt. Négykézláb kimászott a fürdőből és nézte a fiúkat, akik csendben készülődtek órára. Nem szóltak egymáshoz. Lassan felállt és kivéve egy ruhát, ő is felöltözött...
- Amino, gyere! - ragadja meg kezét
- Hah? Matt...
Ren szúrós tekintettel nézte, ahogy kimennek a szobából. Matt kissé furcsa volt. Szerencsére egy lélek sem volt a folyosón. Mikor egy srác éppen a szobájából jött kifele, Matt gyorsan betolta Aminot a raktárba, mely minden szinten volt. Egy kicsi helyiség a takarítószereknek. A falhoz nyomta, majd lassan meg akarta csókolni. Szemei nem látszódtak, a haja eltakarta. Már majdnem össze ért volna a szájuk, ám egyszer csak a csókból ölelés lett....
- Úgy aggódtam miattad! - szorítja magához a lányt
- Matt...
- Kérlek, most légy nagyon óvatos. Nem szeretném, ha megint bajod esne. Abba belehalnék! Ma velem leszel, az osztályban ,így kérlek... Kérlek változz át fiúvá és maradj is az, bárki meglásson.
- Változni...?
- Féltelek. - fogja meg kezeit
- Hmm?
- Most menjünk, ideje órára menned neked is, hátha tanulsz valamit. - mosolyog rá kedvesen
- Menni...
Mikor a raktárból kiléptek, már fiú volt. Ren épp akkor ment el mellettünk. Tekintetük Mattel egy pillanatra össze nézett, majd mintha féltékenyek lennének egymásra, úgy haladtak el egy szó nélkül. Amino végig Mattel maradt, el sem mehetett mellette. Éppen irodalom órán ültek, ahol egy romantikus filmről beszélgettek. Egy lányról szólt, ki szeretett egy fiút, de nem merte neki bevallani. Szóba jött a csók, az érzelmek kifejtése. Amino nagyon figyelt erre. Felkeltette az érdeklődését. Egész nap csak azzal foglalkozott, hogy Rent megcsókolja. Tudni akarta milyen érzés. Más órán nem nagyon figyelt, végig az ablakon bámult kifelé. Ahogy az sulinak vége lett, egyből ment megkeresni Rent. Persze sehol sem találta. Gondolta talán a szobájukban rátalál, de persze ez nem így lett. Üres volt,s csendes. Lassan leült Ren ágyára, majd elfeküdve rajta hamar el is aludt. Egyszer csak valaki belépett az ajtón. Nem épp ismert személy volt az. Ez a srác egyszer már belépett a szobába. Ő volt Sakato...
- Ren a teremben hagytad a... Hah? - veszi észre Aminot az ágyon - Te nem Ren vagy, hanem a cserediák. Hm?
Amino olyan mélyen aludt, hogy emiatt visszaváltozott eredeti alakjába. Haja hosszú lett, mellei megduzzadtak, farka előbukkant s fülei hegykén meredtek elő haja alól. Sakato csodálkozva, tágra nyílt szemekkel nézte végig ezt az átváltozást. Alig hitt a szemének. Gyorsan ki akart futni, hogy erről értesítse a kollégium vezetőjét, de hirtelen megállították...
- Astelo jorohi! - hallatszik
- Höh? Aaah... - elájul
Egy hosszú kabátos, csuklyás alak jelent meg Sakato előtt. Kezét homlokára tette, s két szóval gyorsan kitörölte ezt a jelenetet a fejéből. Ezzel mentette meg Aminot a lebukástól. Sakato, mintha hipnotizálták volna ki is ment a szobából. Rennel futott össze, de nem mondott neki semmit sem. Visszament a szobájába. Az alak ahogy jött, úgy is tűnt el. Nyomtalanul, mintha nem is lett volna ott. Még Amino sem vette őt észre, csak aludt jó mélyen. Ren csodálkozva nézett Sakatora, de nem igen foglalkozott vele. Ahogy belépett a szobába, megpillantotta Aminot az ágyán. Csodálkozva nézett, majd lassan odalépett az ágya elé és letérdelt. Egy pár pillanatig nézte a lányt, felmérte testrészeit. Főként a száját s a kezeit. Egyszer csak oda hajolt hozzá, hogy száját szájához érintse...
- Vajon mért akarod ezt ennyire? Mi vonz hozzád, melytől még én is megtorpanok s másképp gondolok rád? Mi ez az érzés, ez a vágy mely... Megbabonáz? - közben egyre közelebb és közelebb hajol
Mikor már megcsókolhatta volna, akkor lépett be szobatársuk. Egyből az íróasztala elé ugrott, még mielőtt megláthatta volna őket. Matt pislogott egyet-kettőt s kicsit elcsodálkozott. Furcsálta, hogy ilyen nagy békében megférnek egymás mellett....
- Látom jól kijöttél Aminoval.
- Hm... Kérlek, távolítsd el az ágyamról.
- Vagy mégsem... - gondolja
- Sziasztok! - ront be Den
- Szia, Den! - köszön neki Matt
- Halihó! Mizu? - kérdi Zane
- Hah? Amino alszik? - kérdi Den
- Gondolom igen. Már feküdt mikor beléptem. Kérdezd Rent, ő előbb itt volt.
- Hah?
- Nekem ehhez semmi közöm. - nem igen érdekelte, így elfordult
- Amino. Amino ébredj fel. - ébresztgeti Den - Amino. Talán fáradt vagy? Amino?
- Hm? Mi a baja a szépségnek? Talán beteg lett? - kérdi Zane
- Nem hiszem. Lehet csak elfáradt. - válaszolja Matt
- Amino, Amino... - hajol hozzá közelebb Den - Hah? Srácok... Alig lélegzik és... - hajtja fejét a mellkasára
- Hah? Hogy mi? - kérdi Matt
Amino légzése egyre jobban lassult. Takemo kitapogatta a pulzusát, mely alig volt kitapintható. Azonnal cselekedniük kellett vagy Amino meghalhat. Nem tudták mi baja. Den szinte már sírni tudott volna, hiszen ő nagyon szereti. Kissé élettelen volt a teste és sápadt az arca...
- Most mit tegyünk? Mi baja lehet? - kérdi aggódó arccal Den
- Nem volt semmi furcsa, mikor elszöktetek? - kérdi Takemo
- Hah?
- Tudunk arról, hogy megszöktettétek Aminot, mikor elkapták.
- Hah? Elkapták? - kérdi Matt
- Igen. Te nem is tudtál róla, pedig benne volt az hírekben. Élő adásban.
- Hogyan? Nekem ezt mért nem mondtátok?
- Folyton azzal a szöszke csajjal jársz, szóval... Nem akartunk aggodalmat okozni neked. - válaszolja Zane
- De... - akad el szava - Igazuk van. Mostanában nem igen figyeltem Aminora. Sőt... Egyáltalán nem figyeltem rá. Amióta... - szorítja ökölbe kezét
- Hé! Semmi baj, hiszen tanulnod is kellett. Nem haragszunk érte. - teszi vállára kezét Zane
- Amino... - néz rá Matt megbánó szemekkel
- Szóval... Nem láttatok semmi furcsát?
- De. Mikor Amino kimentett minket a Parancsnok meglőtte, de nem okozott azzal sérülést neki.
- Hah? És hol?
- Itt... Haah?! - rémülten néz
Amino oldalán egy hatalmas nagy lila és fekete folt volt látható, mely egyre jobban terjedt. Már a háta közepéig ért, behálózva végtagjait. A fiúk rémülten nézték, hogy mégis mi a fene ez. Takemo közelebb hajolt hozzá, de még ő sem tudta megállapítani, hogy mi ez a dolog. Mikor hozzá ért, Amino szemei tágra nyíltak, majd Den és Takemo is hátra estek. A Démon lány a levegőben lebegett pár pillanatig, majd a földre zuhant. Csodálkozva néztek, semmit sem értettek. Ez valamiféle védelmi reakció volt Aminonál vagy ilyesmi....
- Ez kissé furcsa volt. - jegyzi meg Zane
- Rendben van! Zane te keress egy ápolónőt a gyengélkedőből és kérj tőle lázcsillapítót. Matt és Den ti menjetek és szóljatok az összes tanárnak, hogy nem tudunk bemenni órára. Addig én lemegyek a könyvtárba és kiderítem mi lehetett az, melyet Aminora lőttek. Biztos lesz valamiféle infó. Ren te maradj itt vele. Siessetek! Rajta, nincs túl sok időnk!
- Értettük!
- Hm... - néz Aminora Ren
Azon nyomban megtették,amit Takemo kért és rohantak is ahogy csak tudtak. A suli kihalt volt, mindenki órán punnyadt és tanult. Zane nem találta sehol sem a gyengélkedőn lévő dokit, de nem adta fel. Kereste tovább. Matt és Den minden tanárnak szólt a helyzetről. Jól ki kellett magukat magyarázni, hogy mi is a baj. Takemo ezalatt bepattant a könyvtári gép elé és ezerrel kereste a választ, hogy mégis mi lehet az az anyag, melyet bevetettek Amino ellen. Rengeteg honlapot átfutott, de nem igen talált rá a megoldásra. Nem adta fel, ami csak az eszébe jutott beírta a keresőbe...
- Semmi! Ha nem tudom mi a baja, akkor nem is tudom mit keressek. Ah, ez így... - bosszankodik - Ha nem találom meg a megoldást, akkor Amino... - jut eszébe a lány - Nem adhatom fel! Gyerünk!
Gőzerőre kapcsolt. Miután az interneten nem talált semmit sem,átment a könyvtárba. Gyógynövényes könyveket nézegetett és orvososokat. Hasonló tünetekkel rendelkező eseteket keresett. Alig egy óra múlva rá is talált egy hasonló esetre. Rohant is vissza a szobába, hogy elmesélje a többieknek...
- Tudom, hogy mi lehet a... Hah? - néz csodálkozva - Ő meg ki? - kérdi értetlenül
Mikor az ajtón belépett előtte állt egy félhosszú, fekete hajú srác. Ugyan olyan fülei és farka volt,mint Aminonak. Ott állt a szoba közepén. Az ablakon jött be. Ren és Takemo is csodálkozva nézték. Lassan Amino ágya elé lépkedett. Ekkor jöttek be a többiek. Egy szót sem tudtak kinyögni, csak nézték az idegent. Amino homloka fölé tette a kezét, majd végig húzta a testén egészen a sérüléséig. Erős fény árasztotta el a seb helyét, majd egyszer csak felszívódott. A fiúk még mindig nem kaptak szóhoz. Amino lassan kinyitotta szemeit, ébredezett. Légzése helyre jött, már nem is látszott rajta, hogy bármi baja lett volna. Lassan felült s az idegenre nézett csodálkozva...
- Seitan. (Szia)
- Hm? - pislog rá Amino
Ito? - kérdi
- Ina. Istamo kate. (Igen. Én vagyok az.)
- Ito! - öleli meg hirtelen
- Mi folyik itt? Ki ez az alak? - kérdi Den
- Ezt mi is kérdezhetnénk. - szólal meg Zane
- A nevem, Ito. Aminoért jöttem.
- Hah? Érte? De... - néz nagyon Matt
- Mit akarsz vele? - kérdi Den
- Ate kikona hatemo. Mosto. (Veszélyben vagy. Keresnek.) - mondja Aminonak
- Mosto? Iya? (Keresnek? Ki?) - kérdi
- Bastar. (A vezér.)
- Hah?!
- Irama sturo da, ikka ate kikona! (Velem kell jönnöd, itt veszélyben vagy!)
- Nu! Iratto! (Nem! Barátok!) - tolja el magától
- Mégis mi folyik itt? - emeli fel a kérdést még egyszer Matt
- Hm?
- Mi nem értünk űrlényül. - jelenti ki Zane
- Ők nem űrlények. - mondja Den neki
- Kérlek, áruld el honnan és mért jöttél. - áll elé Takemo
- Aminoért. Nagy veszélyben van. A bolygónk vezére rá vadászik. Ha itt marad...
- Nuro! (Soha!)
- Amino! - kiált utána Matt és Den
Amino gyorsan kirepült az ablakon. Hallani sem akart arról, amit egyik fajtársa mondott neki. Szomorú volt és összezavarodott. Elrepült oda, ahol senki sem talál majd rá. Nem ment utána senki sem, meghallgatták az idegen szavait. Mivel semmit sem értettek a dologból, ideje volt őket felvilágosítani végre....
- A nevem, Aito. Aitararól jöttem. Ez a mi bolygónk neve. Amino nyakán lévő nyakörv vezetett el idáig, így találtam rá. Egy kereső van benne, melyen nyomon követtem őt. Tudnom kellett, hogy biztonságban megúszta a kiszöktetést.
- Kiszöktetést? Mégis mért? - kérdi értetlenül Matt
- A vezérünk, Arenos... Hogy is mondjam... A történet röviden így szól... - kezd bele - Bolygónkon egy hirtelen jött járvány söpört végig, mely minden nőt, ki fiatal volt... Emberi évben 20, elpusztított. Csak Amino volt az, ki túlélte. Még nagyon kicsi volt. Nem maradt senkije, csak a bátyja. Mikor felnőtt és elég érett lett a gyereknemzéshez, Arenos magához kérette. Vele akarta fajunkat benépesíteni, hiszen egy nő sem volt. Hogy megvédhessük, ide száműztük. Egy Föld nevű bolygóra, mely menedékül szolgálhat számára. Azonban Arenos megtudta, hogy hol is rejtőzik Így ide jött, hogy magával vigye és beteljesítse, amit 2 évvel ezelőtt akart.
- Öh? - csodálkozva hallgatják a fiúk
- Érte jöttem, hogy elvigyem innen egy másik bolygóra. Ha megtalálja... Sosem bocsátanék meg magamnak, ha hozzá érne. Tönkre tenné ezzel az életét. Senkit sem lehet íj módon utódnemzésre kényszeríteni! Nem hagyom, hogy bántsa! Mindig mellette voltam és védelmeztem. Most itt az ideje, hogy a veszélyt, mely rá vár elhárítsam!
- Szép történet. - vágja be Zane
- Idióta. - mondja halkan Takemo - Na és hol van ez a ti vezéretek?
- Valahol a közelben. Társaim értesítése szerint már belépett a légkörbe. Idő kérdése és rátalál.
- Hogy mi? Mi meg hagytuk elmenni? - kérdi Den
- Azonnal utána kell mennem! - indul neki Matt
- Helyesbítek... - állítja meg kezével Zane
- Hah?
- Mennünk!
- Nektek ez túl veszélyes! Maradjatok itt, majd én elintézem!
- A-a. Már nekünk is van bele szólásunk. Amino már a barátunk. Mindent megtennénk érte. - mondja Den komoly arccal
- Igen! - vágják rá a fiúk
- Hm... Ám legyen. Velem jöhettek.
- Hm? Hol van, Ren? - kérdi Den
- Őt sosem érdekelte Amino, biztos lelépett. - válaszol Takemo
- Hm! Ren! - néz kicsit mérgesen Matt
- Fogjátok meg a kezem. Gyorsabb lesz, ha én vezetlek titeket. Kapaszkodjatok!
Körbe álltak, megfogva Aito kezét. A szél feltámadt a szobában, s egy villanás alatt mindegyikük eltűnt. Amino keresésére indultak, aki messze járt már. Oda ment, ahol egyszer már járt. A mi kis mogorva Renünk egyből rá is talált. Pontosabban, míg Aito mesélt a fiúknak, ő fogta magát és démonlánykánk után eredt. A tengerparton voltak, egy szikla tetején. Itt csaptak egyszer rájuk a katonák, de Aminot ez nem érdekelte. Tetszett neki ez a hely. A szél lágyan fújt, a tenger hangja zúgott fülében s minden csendes volt. Egy fürdőző sem járt arra. Ott állt a korlátnál, s tekintetét elragadta magával a látvány. Ren motorjával pár méterre állt le, s odasétált hozzá...
- Gondoltam, hogy kimerészkedsz még ide.
- Hm? Ren...
- Mindenki csak téged keres. - sétál oda hozzá
- Keres...
- Tudod... Ah, nekem ez nem igen megy. Nem vagyok a szavak embere meg... - akad el szava - Tök hülyén érzem magam. Mit is képzeltem. - gondolja, majd el akar menni
- Ren! - kapja el kezét
Hirtelen odabújt hozzá. A hátához simult arcával nem engedte el a fiút, erősen belekapaszkodott.
- Amino...
Lassan megfordult, s felemelte a lány állát. Mélyen a szemeibe nézett, melyek csak úgy csillogtak a könnyek miatt. Amino behunyta szemeit, s ekkor Ren egy kis puszit nyomott a homlokára. Csodálkozva nézte eme lépést, még kicsit el is pirult tőle. Csupán egy perc volt az egész. Ezután jött a baj. A meghitt pillanatnak egy gonosz Démon vetett véget. Amino a fejéhez kapott, ellökte Rent. Mintha majd szét robbant volna a homloka. Erősen izzott az ékkő rajta....
- Áh!
- Amino! Mi a baj? - fogja meg kezeit, majd széthúzva őket arcára néz
Amino szemei kéken izzottak, ahogy az ékkő is homlokán. Hirtelen megszűnt fájdalma, s tekintetét az égre kapta. Ott lebegett az, ki fájdalmát okozta. Rémülten nézett, alig hitte el kit is lát ott. Szemei remegtek, majd szembogara összeszűkült. Ren nem értette most mi történik. Csodálkozva nézett rá, majd lassan elengedte a kezeit....
- Niia... (Bátyám...)
- Zoromus! (Jöjj!) - szólítja meg egy hang
- Áh! - Amino ismét a fejéhez kap
- Amino, jól vagy?
- Fuss...
- Amino...
- Kér...
- Mégis ki ez az alak? Mit akar Aminotól? - néz rá értetlenül - Maradok!
- Ren...
- Ren, Amino! - jelennek meg a fiúk
- Jól vagytok? - kérdi Den
- Amino, zotte! (Amino, fuss!)
- Nu! Niia! (Nem! Bátyám!)
- Amino! - állítja meg Aito
Amino bátyja után repült, de Aito elé állt. Nem engedte oda semmiféle képen.
- Mégis mi folyik itt? - kérdi Matt
- Ő az, akiről beszéltem. Arenos.
- Hah? - csodálkoznak a fiúk
- Iyatte! (Engedj!)
- Nu! Di nu ka niia! (Nem. Ő nem a bátyád!)
- Hah?!
Arenos ekkor támadott, mikor épp nem figyeltek. A fiúkat vette célba. Amino gyorsan odarepült, kihárítva a támadását. Szerencsére nem lett semmi baj. Aito gyorsan messzebbre vitte mindannyiukat. A város legmagasabb szikláján álltak, ahol a legszebb a kilátás. Arenos persze lerázhatatlan volt, csak pár percük volt arra, hogy stratégiát találjanak ki ellene...
- Az az izé még támadni is képes? - kérdi Zane
- Igen. Hatalmas ereje van, mely ellen nincs esélyünk.
- Niia... - áll lehajtott fejjel Amino, szinte már sír
- Hm... - Ren őt nézi közben
- Majd én elterelem a figyelmét, ti addig vigyétek el Aminot. Jó messzire, ahol nem találja meg.
- A nyakörv végett úgy is rátalál. - mondja Takemo
- Ha levesszük, akkor nem. - vágja be Den
- Levenni azt nem lehet. Csak egy személy tehette ezt meg, de ő...
- Ki az a személy?
- Bátyám.... - válaszol Amino
- Vá, há, há, há... - nevet fel hangosan Arenos
- Ő... Ő Amino, bátyja? - kérdi Den
- Nem egészen. Csak a teste. A lelke...
- Niia!
- Zoromus! Zoromus irama, kiia! (Jöjj! Jöjj velem, húgom!)
- Niia...
- Amino te maradj itt. Majd én elintézem.
- Niia...
- Zod ios! (Áruló!)
- Ezt én mondhatnám rólad. Hagyd békén Aminot!
- Kusso! (Félre!) - löki félre Arenos Aitot
A fiúk semmit sem értettek a dolgokból. Még hiányos volt a történtekről való infójuk. Amino nem is akart elmenekülni. Egy helyben állt. Arenos hirtelen megragadta az állát és meg akarta volna csókolni, de ekkor Ren neki rontott. Ellenben ez semmit sem ért ellene. Megragadta és a nyaknál fogva a magasba emelte. Amino remegő szemekkel nézett, majd ezt nem hagyva erősen koncentrált. Behunyta szemét és egy széllökéssel hátra vágta. Ren a földre rogyott, de nem esett semmi baja....
- Inna... Izta ate roz, niia! (Jól van... Ahogy akarod, bátyám!) - mondja - Itello! (Felold!)
- Hah? - néznek csodálkozva a többiek
Amino jobb kezét a magasba emelte, majd lassan mind a kettőt a mellkasához. Körülötte feltámadt a szél, kört rajzolva le halványan. A magasba emelkedett, s teste teljesen fénybe borult. Testének alakja megváltozott, átváltozott a harchoz. Felkészült arra, hogy megvédje barátait és legyőzze bátyját, aki megváltozott mióta látta. Haja még hosszabb lett, farkából kettő nőtt ki, testén még több jel jelent meg és fülei is hosszabbak lettek. Egy szexi, testhez álló ruha lett rajta, kék és fehér színű. Komoly arccal nézett bátyjára, majd bal kezét a magasba emelte. Csuklója körül a szél ismét egy kört írt le. Mikor elérkezettnek látta az időt hasított vele egyet, s egy szélpengét hajított el ellenfele felé. Arenos kivédte, majd megiramodva felé a nyakánál felkapta és a sziklának vágta....
- Ikkeba rie ate koj! (Kár ellen állnod!)
- Hah?!
- Ratteno iyar dero! (Ereszd el őt!)
Aito gyorsan Amino segítségére sietett és Arenosra támadt. Ettől elengedte, így megszökhetett a karmaiból. Leszállt a fiúkhoz és védte őket, ha rájuk akarna támadni. Aito és Arenos összecsaptak egymással. Sötétség kontra tűz. A harc nem tartott sokáig. Arenos egy hatalmasat támadott. Füstfelhőbe burkolta szegény Aitot, aki nem tudott belőle kirepülni. Majd ismét Aminot szemelte ki. Ő gyorsan védőfalat emelt maguk köré, így nem juthatott be hozzájuk. Arenos tudta, hogy örökké nem tudja ezt fenn tartani és övé lesz a lány. Amino keményen helyt állt és nem hagyta olyan könnyen magát....
- Amino... - néz komoly arccal Ren
- A fenébe... ez a mi hibánk. Ha nem vagyunk itt, nem kellene megvédenie bennünket. - gondolja Den
- Segítenünk kell valahogyan. Biztos van rá valami megfelelő stratégia, hogy mögé kerülve legyőzzük. - gondolkodik Takemo
- Bárcsak tudnák valahogyan segíteni neked, de... - szorítja össze erősen a fogait Matt
- Kellene egy jó, hideg sör. - gondolja Zane
- Áh! - esik hátra Amino
- Amino! - kiáltják egyszerre a fiúk
A pajzs megszűnt, így Amino hátra vágódott. Mikor Arenos Mattre akart volna kezet emelni, gyorsan a pofájába vágott. Nem akarta ezt, de muszáj volt. Bánkódó arccal tekintett bátyjára, aki lassan rá nézve megragadta a hajánál fogva. Nem tudott szabadulni, térdre rogyott. Ren és Den oda akartak menni hozzá, de ekkor Arenos egy erőteret vont köréjük. Ütögetni kezdték, de semmi hatása nem volt. Amino könnyes szemekkel nézett rájuk, nem tudta mit is tegyen most. Arenos felemelte őt, hogy a szemeibe nézzen. Megragadta a karját, majd magával akarta vinni. Ekkor Aito előugorva a füstgomolyagból, lelőtte egy tűzgolyóval a gonoszt. Mikor elég messze volt Aminotól, egy varázslatot rá mormolva bezárta egy másik dimenzióba. Arenos egy jó időre eltűnt a színről. Mikor a sötétség bezárta magába, ők is eltűntek. Vissza mentek az iskolába. Annak tetején jelentek meg....
- Hah? Hol vagyunk most? - kérdi Den
- A kóter tetején. - válaszol neki Zane
- Amino, minden rendben van? - kérdi aggódóan Matt
- Niia... - ereszkedik térdre szomorúan
Lehet, hogy most győztek, de ez az ő számára nem volt az. Bátyja gonosz lett, mely a szívéig hatolt. Nem tudott ennek egy cseppet sem örülni. A fiúk aggódó, szomorú arccal néztek rá. Ren letérdelt mellé, sírva kapaszkodott belé. Az eső eleredt, az égbolt szürke felhőkkel takaródott be. Minden csendes volt....
- Ime yo, awe arezo ikko. (Nyugodj meg, minden rendben lesz.) - nyugtatja Aminot Aito
- Nu... Niia...
- Amino... - hallatszik a fejében egy hang Aminonak
- Hah? Amino? - teszi kezét vállára Matt
Amino hirtelen a levegőbe emelkedett és lassan megfordult. Szemei vörösen izzottak, gonosz volt a tekintete. Nem volt önmaga, ezt Aito is megérezte. Arenos hangján szólalt meg. Megszállta őt...
- Karewa esu! (Visszatérek!)
Mondja hangosan barátainknak, majd eltűnve Amino testéből eleresztette, aki a földre zuhant. Ren kapta el gyorsan. Mindenki odasietett hozzá. Nem volt semmi baja, Arenos végleg kiszállt a testéből. Csupán ezt az üzenetet közölte velük. Aito jól elzárta, így nem árthat nekik. Amino lassan kinyitotta szemét és rájuk nézett....
- Jól vagy? - kérdi Den
- Amino... - térdel le mellé Aito
- Ina. (Igen.)
- Azt mondta, igen. - fordítja le Aito nekik
Mindenki megkönnyebbült. Senkinek sem esett semmi baja, megúszták a kemény összecsapást is. Megpihenve Aito elmesélte kicsit részletesebben a történteket barátainknak. Elmondta, hogy Arenost egy másik dimenzióba zárta, ami számára egy ideiglenes börtön. Egy ideig nem képes onnan kitörni. El van zárva. Míg vissza nem szerzi erejét, addig ott is marad. Este volt már, így lefürödtek és megvacsoráztak. Aito nem maradt sokáig. A tetőn állva várta, ahogy Amino elkészül...
- Seitan, Ito. (Szia, Ito.)
- Zo aste ki, oy hisa re Ito. (Rég hallottam már, hogy Itonak szólítottál.) - mosolyodik el - Ki bozu nos ka yuze, muy niw lello. Ate fily. (Már régen vártam erre a percre, ahol újra láthatlak. Hiányoztál.)
Lassan Aminora nézett és megölelte. Felemelte az állás és meg akarta csókolni. Ren az ajtóból látta őket. Lehajtotta fejét, majd elment. Nem akarta őket zavarni. Gondolta,ha szeretik egymást, akkor neki semmi köze hozzájuk. Persze mindent csak túl spilázott. Amino nem engedte, hogy Aito megcsókolja. Mutató ujját a szájára tette. Adott az arcára egy puszit, majd felállt....
- Sono... Ista iye baku. (Sajnálom... Én mást szeretek.)
- Hm?
- Sono. (Sajnálom.)
- Yozu. (Értem.) - áll fel ő is
- Ito...
- Hm?
- Nikkaten. (Köszönöm.) - kedvesen mosolyog rá
- Hm. – visszamosolyog
Ane... Mine nio abusses. (Akkor... Majd még találkozunk.)
- Ohy! (Aham!) - vigyorodik el
Búcsút intettek egymásnak. Aito megígérte neki, hogy ha valami baj történne vagy éppen bajt érezne, akkor azonnal siet hozzá. Nem lesz messze. Bármikor számíthatnak a segítségére. Miután elment, Amino visszasétált a szobájába. Ren és Matt már mélyen aludtak. Ahelyett, hogy a saját ágyába feküdt volna be, Renhez bújt oda. Másnap nagy szemgolyók guvadtak ki a komolyság fejéből....
- Ühm! - veszi észre Ren Aminot maga mellett - Ő meg...
Hatalmas mellei majd kibuggyantak a hálóingjéből, mely rajta volt. Szegény Ren nem bírt máshova nézni. Mikor látta, hogy Matt ébredezik, gyorsan kilökte az illetéktelen személyt ágyából. Mintha nem is mellette aludt volna....
- Nyaahn... - dörzsöli szemeit Amino
- Haaah! - ásít egy nagyot Matt - Mi történt?
- Uhm? - néz fel csodálkozva Amino Renre
- Hm....
Ren csak elfordította fejét, majd felállva a fürdőbe sétált. Amino csak pislogott, majd elterült álmosan a padlón. Matt elmosolyodott. Az ablakon kinézve a tegnapin merengett, komollyá vált az arca. Biztos volt benne, hogy Arenos vissza fog térni. Nem adja fel, továbbra is Aminora fáj a foga. Meg kell őt védeniük és olyan helyre vinni, ahol nem találhat sose rá. Persze mindez nehéz és ki tudja mennyi idejük van vissza, mire kitör a zárkájából és bosszút áll. Résen vannak a fiúk, így Amino most biztonságban van. Vajon mennyi idejük van? Kezdenek a dolgok komollyá válni, mely egyre érdekesebbé teszi az Aminoval eltöltött napokat.....
Folytatása következik.....
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
