3.Fejezet: Nem találom
Saki 2012.09.03. 12:28
Aimi nem tudja hogyan is férkőzzön az újdonsült diák, Hiroto közelébe. Még mindig nem volt semmi szerencséje vele kapcsolatban és az idő pedig ketyeg. Barátnői tanácsára jobban rá koncentrál és ki akarja deríteni mit is szeret, ám közbe szól egy kicsinyke tárgy, mely elvonja kis buzgó főszereplőnk figyelmét. Vajon mi az?
Sokan szoktak fogadni mindenféle versenyen vagy csak úgy heccből. Van, hogy pénzben is. Persze sokféle dologban lehet fogadni. Még sosem volt módomban ilyet tenni, ám most én is ilyesmire vetemedtem. Lehetséges, hogy rossz fába vágtam a fejszémet. Fontos dologról kellene lemondanom, ha elveszíteném a fogadást. Bízom magamban, ahogy a barátnőim is bíznak bennem. Nem szándékozom megfutamodni vagy visszalépni. Mindent beleadok!....
- Vajon milyen módon juthatnék a közelében? - kérdezte magától Aimi - Biztos van rá mód, csak tudnom kellene. Kemény srác és nem épp az a nagyon barátkozós fajta. Még nem volt dolgom hozzá hasonlóval. - töprengett el a dolgokon - Bárcsak a fejébe láthatnék.
- Hm? Az új fiú jár az eszedben? - kérdezte Natsuko
- Ho, ho, hó! Szerelem van a levegőben. A túlbuzgó, rámenős lány és a mogorva, különc srác szerelme a végsőkig. Tökéletes főcím! - csillant fel Mieko szeme
- Mieko! Szó sincs erről! - szólt rá Aimi
- Mért nem mész ismét oda hozzá? Hátha most másabb lesz. - mondta Natsuko
- Aj, Natsuko. Ez nem olyan könnyű. Rám sem nézett eddig, csak elküldött a fenébe. Persze nem ilyen szavakkal. Lehet kár volt fogadnom. - szontyolodott el Aimi
- Akkor lesd ki mik a kedvencei. Miket szeret, hova szokott járni, kik a barátai. Már, ha vannak. - tanácsolta Natsuko
- Hm. Nem rossz ötlet. De, ha lebukok azt fogja hinni, hogy követem és leselkedek utána.
- Akkor ne bukj le! - bíztatta Meiko
- Hm.
Később, suli után járt már az idő. Korábban mehettek haza a diákok. Elmaradt az utolsó két órájuk. Sok diák ezt kihasználva elment a fagyizóba, vásárolni vagy simán a plázában trécseltek. Aimi Hirotot követte, ahogy Natsuko tanácsolta. Egy bokor mögött leselkedett utána. Látta, hogy egy padon ül és mintha rajzolgatott volna. Nem látta, hogy mégis mit, így közelebb akart menni. Ám egy kisfiú ekkor lelocsolta egy vízipisztollyal. Jó hideg volt a víz, így gyorsan elfutott. Hiroto persze, hogy észre vette. Jó hangosan kiáltott fel. Nem lehetett nem észre venni. Miután látta elfutni, felállt és elindult hazafelé. Egyszer csak megpillantotta Aimi kicsiny füzetét a földön heverve. Benne voltak a tervei és napirendje. Olyan kis határidő naplónak látszott. Mivel már sehol nem látta, hazavitte. Nem állt szándékában eltulajdonítani. Majd másnap oda adja neki, nehogy aggódjon miatta...Otthon kicsit belenézett. Nem akart volna, de kíváncsi lett. Meg akarta tudni milyen is Aimi. Sok-sok szöveg volt benne, melyekbe itt-ott beleolvasott....
- Ez a lány... valóban túlbuzgó és eléggé rámenős is. - gondolja Hiroto - Ha?
Észrevett egy szöveget, mely felkeltette a figyelmét: "Meg kell tudnom mire is gondolhat." Ez a mondat róla szólt. Furcsállta, hogy pont róla akar még többet megtudni és valószínű nem is fog leállni, míg meg nem ismeri. Érdekes lánynak tartotta, de számára az ilyenek túlon-túl idegesítőek. Nem szokott hozzá a nagyon dumás csajok társaságához. Mindig magának való volt...
- Ah... - sóhajtott nagyon Hiroto
- Kész a vacsora. Biztos már éhes vagy. A kedvencedet készítettem el. Remélem ízleni fog. - mosolygott kedvesen Hiroto nővére
- Köszi, Tamiko. Máris megyek.
- Ha? Mit olvasol? - kérdezte kíváncsian
- Csak egy idegesítő lány.... vágyait.
- Ha? Vágyait?
- Egy határidő naplót. Nem olyan lényeges.
- Muti. Megnézhetem?
- Inkább ne. Még nekem sem lett volna szabad beleolvasnom.
- Értem. Mért nem viszed vissza neki?
- Majd holnap első dolgom lesz.
- Akkor jó. Helyes. Gyere, menjünk enni. Nehogy kihűljön.
- Rendben, megyek.
Másnap Hiroto meg akarta keresni Aimit, hogy vissza adja tulajdonát. Ő ezalatt mindenhol az elveszett füzetkéjét kereste, de sehol nem találta. Totál parás volt, mindent feltúrt érte. A szobája már rémesen nézett ki....
- Kislányom, te meg mit csinálsz? - kérdezte édesanyja
- Nem találom! Nem találom! Áááh! - dobálta össze-vissza ruháit
- Mit keresel kincsem?
- A határidő naplómat. Benne volt minden ötletem és minden. De nem találom, elvesztettem. Bele halok, ha nem lesz meg! - esett pánikba
- Ilyet ne mondj, majd megtalálod. Csak nyugodj meg.
- Áááh! - fogta fejét
- Menj, elkésel az suliból. Biztos a szekrényben hagytad. Minden rendben lesz.
- Jó-jó, de... Megyek. Nem akarok elkésni. Szia.
Punnyadtan ment suliba, nem volt semmi életkedve. Barátnőinek is feltűnt viselkedése. Elmesélte nekik mi a gondja, de még velük sem találta meg a naplócskát. Tisztára pánikban volt, de igyekezte leplezni. Gondolta, ha nem lesz meg ír egy újat. Mást nem igen tehet...Vége volt már a sulinak. Körbe nézett az udvaron is miután a diákok elmentek. Persze semmi eredmény. Lehajtott fejjel ült egy padon és lógatta a lábait. Egyszer csak valaki a képébe nyomta elveszett füzetét...
- Haaa? - csillant fel szeme
- Úgy vélem ez a tiéd.
- A határidő naplóm! - ölelte meg kikapva kezéből
- Hm.
- K-köszönöm. Hol találtad meg?
- Elejtetted a városban. Gondoltam nem hagyom ott vagy valaki más magával viszi. Nyugi minden benne van, nem hiányzik semmi sem belőle.
- De jó! Már nagyon hiányoltam. Köszönöm, hogy vissza adtad.
- Semmiség volt. Látom számodra nagyon fontos.
- Igen. Benne van életem egy kicsiny darabja. Persze, hogy fontos.
- Hm. Értem. Te valóban egy furcsa lány vagy.
- Ha? Miből gondolod? - lepte meg eme kijelentése - Nem vagyok furcsa, csak kicsit másabb.
- Nem csak te vagy így ezzel.
- Hogy-hogy most szóba állsz velem? - kérdezte érdeklődve - Azt hittem utálsz.
- Nem utállak, csak túl rámenős voltál.
- Bocsánat. Igazad van. Ne haragudj. - kért bocsánatot Aimi
- Felejtsd el, semmi baj. - mondta
- Akkor kezdjük újra. A nevem Aimi Hayashi.
- Az enyém, Hiroto Katsuyuki.
- És így kezdődött el minden, ezen a délutánon. - gondolta
Folytatjuk!
|
Halihó!
Jaj, nem is tudtam, hogy Hiro' (remélem nem baj a becézgetés, de olyan hosszú~ a neve >.<) Tamiko-val él! o.O Vagyis, a testvére ezek szerint, ugye? :'3 (Mondd, hogy Tamiko Shinjivel lesz!? Shinjit valamiért nagyon megkedveltem. x'D)
Nagyon édes lett a fejezet! *-* Olyan... Áh~ -w- Főleg a vége. :D Bár én Shinjinek szurkolok olyan téren, hogy Aimival legyen - bár inkább Tamiko-val...(tudom, hogy lehetetlen az AimixShinji-dolog, de szeretek lehetetlen párokért izgulni, aztán a végén hajat tépni, hogy mi a frászért nem lettek együtt, de ez már mellékes és saját, egyéni problematika x'3), de azért jó lenne, ha végre már megtörténne az első csók Hiro'-ékkal! :D
(Mellesleg, ezt zárójelben írom, de észrevetted, mennyire fellelkesültem? :D Úgy értem, minden nap egy teljes feji, így beszéltem meg magammal, és látod, hogy nem is vagyok olyan lusta? >3< Betartom a szavamat. :D)
Bye~ Csak így tovább, Saki-chan! *3*
Halika, Cassie-chan!
Nem baj, hogy becézed Hiroto-t. Csak 2 betűt hagytál le ezzel a nevéből. XP He,he.... Igen, Tamikoval él. Ő a nővére. Nem olyan fontos szereplő, csak mellékszereplő...Szóval nem mondom. xD
Örülök, hogy édesnek találtad ezt a fejezetet. :3 Shinji és Aimi? Hát....izé...Ők nem épp szeretik egymást. Inkább cukkolják. Szóval....Olvasd végig és megtudod. :D A csókról...azt is meglátod majd. Nem spoilerkedek. :P
Valóban nagyon lelkes lettél, ennek örülök.^^ Napi egy fejezet? Az jó. Akkor már csak 3 nap és végig is olvastad és minden kérdésedre választ kapsz, melyekre én nem szeretnék előre válaszolni.^^ Valóban nem vagy lusta. Olvasni legalább is nem. XP
Köszönöm szépen a kommentedet.^^ puszi~