12.rész - Surprise attack
Saki 2013.08.03. 23:22
"A Nagyúr lecsap! Hirtelen megtámadja az elemek birtokosait és meg akarja szerezni Dylent. 4 Démon harcosát küldi, hogy ezt véghez vigyék. Harcok alakulnak ki más-más helyeken. Kezdenek eldurvulnak a dolgok. Vajon hogyan védik ki ezt a támadást?"
12.rész: Váratlan támadások
Dylen testével védte Maot, így súlyosan megsérült. Rei is segített neki, de pórul járt. Mao összeszedve minden erejét, szembeszállt az őket megtámadó Démonnal. Bevetette ellene erejét, melyet ügyesen és teljesen ösztönösen irányított. Mintha már előtte is használta volna. Bámulatos és gyors győzelmet aratott. Reit sérülése miatt kórházba szállították, a többiek megléptek. Dylen sok vért vesztett, de még időben ellátták, így kiheveri a fáradalmakat. Gyorsan meggyógyul, ahogy mindig. Tyson és Nagyapa mellett biztonságra lelhet, míg ők vannak neki és segítenek....
Tyson egyre inkább kezdi megkedvelni Dylent, ami még teljesen új érzés számára. Még nem igen mer közeledni a lányhoz, hátha rosszul sülnek el a dolgok. Ám Dylen merészebb és mindig képes zavarba hozni. Elég csak oda hajolnia hozzá. Kettőjük kapcsolata kezd erősebbé kialakulni. A későbbiekben lehet, hogy ez hozza rájuk a legnagyobb veszélyt. A sötét oldal mozgósítani akarja magát. A három elemmel rendelkező női harcos csak bajt jelenhet és most ők a legnagyobb ellenfeleik. A sötét oldal vezére most már nem tétlenkedhet. Ha a negyedik harcos is megjelenik, akkor már nem valószínű, hogy képesek lesznek győzelmet aratni és elbuknak. A négy elem együtt szinte legyőzhetetlenek. Addig kell őket likvidálni, míg az utolsó fel nem fedődik....
- Szólítottál, Nagyúr? - kérdi Enjou
- Enjou! Leghűségesebb szolgám és harcosom. Válassz ki három erős Démont és küld őket az elemi harcosok elpusztítására.
- Igen is, Nagyúr! Ahogy óhajtja. - intézkedik Enjou
-"Ha még most képes leszek elpusztítani a három elemet, akkor később a negyedik semmit sem tehet." - gondolja a Nagyúr
Há,há,há,há.... - gonosz nevetés
Barátaink erről mit sem sejtettek. Mással voltak elfoglalva. Tysont az iskolában Rei faggatta, hogy mit is rejteget. Nagyon furcsán viselkedik, és mostanában folyton hanyagolja őket, nem megy el velük sehova. Szegény, semmi támpontot nem tudott mondani. Hiszen az igazat nem mondhatja el....
- Talán van valakid, akivel találkozgatsz? Biztos, hogy lány van a háttérben, más nem lehet. Vagy még is? - faggatja Rei
- Öh...He,he,he...Mi-miből gondolod? - nyökög Tyson
- Rei szerintem is igazat mond. Hiszen régen folyton velünk lógtál. Most meg mindig lelépsz, ha elhívunk valahová. - mondja Max
- Hé, srácok! Szerintem sem kellene így letámadnotok Tysont. Biztos, fontos dolgai vannak vagy sokat kell edzenie. Nem így van, Tyson? - kérdi Kenny
- Nos... - gondolkodik
"Nem mondhatom el, hogy hova is sietek és mit csinálok. Igaz, hogy folyton lelépek suli után. Mindig Dylen miatt sietek haza, hogy biztonságban tudjam. Na meg az edzések is fontosak. Mit kellene mondanom?"
- Igen? - kérdi egyszerre Max és Rei
- Én...
CSÖRRRRR!!! - szólal meg az iskolacsengő
- Most mennem kell órára, majd később dumálunk. Sziasztok! - rohan el Tyson
- Ah. Megint elrohant. - jegyzi meg Rei
-"Pont jókor csengettek be. Hála az égnek. Legalább nyertem egy kis időt. Talán a nap végére elfelejtik a dolgot, és nem kérdezősködnek tovább." - gondolja magában Tyson
A suliban igyekezte elkerülni a témát és elterelni a szót. Ezalatt már a városban járt az a három Démon,kiket Enjouval együtt küldtek az elemi harcosok likvidálására. Az első a város központjában, kapucniban és hosszú kabátban járőrözött. Eléggé feltűnően ment és fegyverzete kilátszott a ruházata alól. Egy szexi, szőke hajú lány figyelmét egyből felkeltette. Komoly arckifejezéssel néztek egymásra. Ebből készülődött valami. Valami, ami semmi jót nem ígérhet. Ahogy tekintetük egymás szemét fürkészte, támadásra készültek. Az emberek mit sem sejtve jártak-keltek, ahogy szoktak. Egy másik helyszínen Maora lesett baj. Ő a hőforrásban volt. Mivel olcsóbban lehetett ott, így gondolta besegít annak fenntartásában. A törölközőket rendezgette, felmosott és rendben tartotta a helyiséget. Érezte, hogy valaki vagy valami figyeli, de nem tudta honnan. Bajsejtelmei voltak. Kicsit félt. A szeme sarkában mindig megpillantott egy árnyat. Ám, ha odafordult semmit sem látott. Pedig tudta, hogy van itt valaki. Az iskolában is nem fogadott vendég akarta betenni a lábát. Csak arra a pillanatra várt, mikor szemtanúk nélkül lecsaphat kiszemelt áldozatára. A városban összecsapás alakult ki. Két kemény harcos szállt szembe egymással. A köpenyes alak kardjával lesújtott a szőke lányra, ki kezeivel kapta el. Remekül helyt állt. Az emberek szétszéledtek. Futottak onnan, ahogy csak tudtak. A rendőrség közbe akart avatkozni. Elővették fegyvereiket....
- Fel a kezekkel! Tegye le a fegyverét és a kezeit a tarkójára. Ne kelljen megismételnünk! - szólal fel a rendőr
- Hmm... - lejt gonosz mosolyt a csuklyás fazon
Hirtelen lendítve egyet végzett a rendőrökkel. Semmi esélyük sem volt ellene. A szőke lány ekkor dühében rúgással támadott felé, de kivédte fél kézzel. Megragadta az arcánál fogva és a rendőrautóba vágta. Még fel sem tudta fogni a helyzetet és máris egy újabb támadás sújtott le rá. A csuklyás alak ott helyben végezni akart vele, ám megjelent egy segítő....
- Ah? - néz remegő szemekkel a szőke lány
- Épp időben érkeztem. - szólal meg a megmentője
Mért nem egy magadfajtával kezdesz ki? Ahelyett, hogy egy védtelen lányra támadsz. Te aljas!
- Hm. - mosolyodik el gonoszan a csuklyás alak
- Egy védtelen nő bántalmazása megbocsáthatatlan bűn. Viseld a következményeit!
A megmentő nem más, mint Kai volt. Épp a sulin kívül töltötte idejét és pont arra járt. Mikor hallotta az embereket, tudta, hogy baj van. Sietett hát ide. Ha nem jött volna ide, biztos elszabadul a pokol. Szembeszállt a csuklyás alakkal, nem volt benne félelem. Egy vascsővel védekezett, ami akkor tört ki a helyéről, mikor a lány a rendőrautónak vágódott. Remek védelmi eszköz lesz számára. Összecsaptak ott helyben. A csuklyásalak nagyon magabiztosnak tűnt, mintha tudta volna a harc kimenetelét....Ezalatt Mao már lassan végzett a rendrakással. Mikor kiment volna az öltözőből, egy gonosz külsejű alak állt mögötte. Ahogy elfutott volna, elkapta. Nyakánál megragadva, a falhoz szorította. Próbált szabadulni, de a férfi szorítása túl erős volt. Már alig kapott levegőt....
-"M-mi ez? Mi történik itt? K-ki ez az alak és mért akar ártani nekem? Már alig...alig kapok le..." - ájul el Mao
Lassan eszméletét vesztette és elájult. A féri elégedetten vigyorgott. Ki tudja mit akar szegény Maotól....A suli lassan véget ért. A diákok hazamehettek. Tyson a mosdóba ment mielőtt haza indult volna. Azonban már várt rá valaki. Mikor az arcát mosta egy furcsa dolog kezdett megjelenni a mosdó tükrében. Egy kéz nyúlt ki belőle és torkon ragadta....
- Haaah? M-mi ez? - kérdi értetlenül
- Ha, ha...Megvagy! Mond el, hogy hol van a kis farkas lány barátod? Ha nem válaszolsz a kérdésemre, kitépem a szíved!
-"Ah! Dylen kell neki? De mért?" - kérdi magában
Mi dolgod van vele? - kérdi
- Az csak legyen az én dolgom, emberfajzat! Áruld el a korcs honlétét! Utoljára figyelmeztettelek! - szorítja
-"Nem fogom hagyni, hogy ártson neki. Valamit te..." - gondolja
- Hé, Tyson! Itt vagy? - lép be Max
- Ah? - csodálkozva néz Tyson
- Jól vagy? Olyan sápadtnak tűnsz.
- Semmi bajom, de most rohannom kell! Majd holnap találkozunk Max. Szia. - rohan el szélsebesen
- Hm? Sz-szia.
-"Rohannom kell haza. Mi van, ha Dylen bajba került? Meg kell védenem, meg kell védenem!"
- Hm. - mosolyodik el valaki Tysont lesve
Tyson úgy rohant haza, hogy csak na. Mintha valami baj lenne. Meg sem állt hazáig. Ahogy a házba berontott egyből Dylent kereste. Nagyapja sem volt a szeme előtt. Épp az udvaron teregetett. Azon nyomban az emeletre sietett, miután a földszinten sem találta a farkas lányt. Szobájában békésen elszenderülve aludt. Hirtelen megnyugodott. Lassan az ágyhoz lépett és megsimogatta fejét. Arcán egy aprócska mosoly jelent meg. Gondolta lefürdik, most van ideje. Miközben a fürdőszobában volt, Dylen kinyitotta szemét. Farka kicsit megmozdult, reflex szerűen. Felülve a levegőbe szagolt, majd szeme összeszűkült. Veszélyt érzett. Kiugrott az ablakon és Nagyapa felé tartott. Ki akarta deríteni mért érzi veszélyben magát. Amit látott, az mindent megmagyarázott. Nagyapát egy magas, izmos külsejű Démon kapta el. A torkánál fogva szorongatta. Elindult felé, hogy kimentse, de ekkor egy másik Démon útját állta és rátámadt...
- Ha? - néz csodálkozva Dylen
- Na mi van te korcs?! Csak nincs valami gondod? Ne is próbálj a nagypapi segítségére sietni vagy különben ennek a kölyöknek vége! - mondja a Démon
- Haah? - néz remegő szemekkel Dylen
Tysont is foglyul ejtették. A Dylenre támadó Démon hasonmása tartotta markában. Nem volt magánál. Hirtelen nem tudta mit tegyen. Nem hagyhatta, hogy miatta megsérüljenek azok, kiknek sokat köszönhet. Helyzete reménytelennek látszott. Mikor azonban egy lépésre szánta el magát, valaki hátulról tarkón vágta. Azon nyomban elájult....A városban Kai kemény harcba keveredett. A megmentett lány gyorsan elfutott. Az emberek pánikban törtek ki és igyekeztek gyorsan elmenekülni a helyszínről....
-"Még is mi folyik itt? KI ez a Démon?" - kérdi magában Kai
-"Hm. Magam sem tudom, de jobb lesz, ha nem keveredsz vele harcba. Nélkülem védtelen vagy." - mondja Cloud
-"Hm. Da, ha én nem szállok vele harcba, akkor sok áldozat lesz."
-"Igazad van. Ha nem lennék bezárva, segítenék. Ám addig ez lehetetlen."
-"Ne aggódj! Péppé verem ezt a suhancot! Nem lesz gond!"
-"Vigyázz vele, nagy a fizikai ereje. Légy óvatos." - tanácsolja Cloud
Kai komoly arckifejezéssel harcolt. Bár remekül védekezett, ez nem volt elég a győzeleméhez. A démon, mintha csak játszadozott volna. Várt valamire vagy valakire. Hirtelen erőteljesen sújtott le Kaira, aki ettől egy oszlopnak vágódott. Mikor földet ért, a Démon megragadta a torkánál és az oszlopnak nyomta. Kardját e fejéhez emelte, hogy végezzen vele. Ám ekkor a semmiből egy tűzgolyó száguldott feléjük. A Démon hátraugrott elkerülve a támadást. Kai fellélegezhetett. A Démont sorozatban érték a tűztámadások, melyeket sikeresen kikerült. Mikor Kaial akart végezni, a Démon támadója megjelent és tüzes kardjával lesújtott. Most ők ketten harcoltak. Még keményebb csata alakult ki. Az égen sötét fellegek jelentek meg, mintha beköszöntött volna az éjszaka. Vihar volt a láthatáron, sokkal másabb az eddigieknél. Mindenki próbált hazasietni vagy legalábbis fedél alá. Kai és Cloud érezték, hogy itt nincs minden rendben. A Tűz Démon hasonlóan érzett. Nem értette, hogy mit keres egy ilyen Démon a városban. Gyorsan le akarta rendezni, hogy ne essen áldozatul túl sok ember. Előhúzta kardját és nekirontott. Kardjaik szikráztak, ahogy egymáshoz értek. A Démon gonosz mosolyt lejtett, majd egyszer csak megfogta ellenfele pengéjét, melyen át áramot vezetett a testéve. A Tűz Démon erős fájdamakat érzett. Mintha megrázta volna az áram. Zuhanni kezdett a föld felé, eszméletlenül. Kai odarohant, hogy elkapja. Erre a Démon hirtelen a földön megjelenve Kait egy erős ütéssel hátravágta. Másik kezével pedig elkapta a Tűz Démont. A vállára véve eltűnt vele a helyszínről. Kai alig értette, hogy mi történt. A fejét fogta. Csodálkozva vette észre, hogy a két Démonnak hűlt helye volt. Nem tétovázott és sietett Dylenhez, hogy értesítse a történtekről....Dylen ez alatt még mindig támadója ütését érezte, nem kelt fel a földről. Nagyapa is eszméletlen volt, a földön hevert mozdulatlanul. Az őt elintéző Démon Dylen elé lépett és a hajánál fogva felemelte....
- Micsoda egy korcs dög vagy te! Utálom a Farkas Démonokat! Nem is értem, hogy a Nagyúr mit akar vele kezdeni. Legszívesebben kibeleznélek te... Ha? - emelné rá kezét
- Hagyd! A Nagyúr kijelentette, hogy élve kell átadnunk neki a lányt. A parancsát pedig nem szegheted meg. Világos voltam, Garow?
- Igen, Enjou. Ahogy óhajtod.
- Végezni ugyan nem végezhetünk vele, de játszadozni igen.
Folytatjuk!
|