2.rész: Vadász VS áldozat
Saki 2014.12.23. 21:05
"Itaki és Rei heves küzdelmet folytat egymással, melyben bárki lehet győztes. Picit megláthatjuk milyen Reia másik éne, melyet mélyen magába zár, hogy ne árthasson senkinek sem. Azonban még ő sem képes teljesen megfékezni a gonosz, ki mindig kikívánkozik belőle és át akarja venni az irányítást teste felett...."
Vadász VS áldozat
Rei épp Itaki lakásának fürdőjében van, mikor is a fiú hirtelen rányitva felfedezi sérülését. Vélhetőleg ő okozta rajta, mely fel is tűnik neki. Alig hisz a szemének, de minden áron azon van, hogy elkapja kit el kell pusztítania az emberiség nevében.... Rei gyorsan kimászott az ablakpárkányra egy szál törölközőben. Gyorsan el akart onnan tűnni, mivel tudta, hogy Itaki meglátta a sérülését, amit még ő
ejtett rajta. Azonban ez a menekülési hely túl szűkös volt....
- Ajajj! - megcsúszik - Túl sok vért vesztettem, nem tudom meddig húzhatom ezt. - fogja mellkasát
- Majd én segítek neked. - szólal meg a belső énje
- Nem szöksz meg előlem! Jobb, ha önként megadod magad vagy erőszakot alkalmazok. Értetted?! - parancsolja Itaki
- Kapj el, ha tudsz! - ugrik fel magasabbra - Túl könnyű! - ér fel a tetőre
- Gondolod?
- Ha? Te... Gyors vagy. - mosolyodik el kicsit gonoszasan - Nem kapsz el, hiába vagy gyors. Ehhez erős is kell! - ugrik a magasba, majd támad a karmaival
- Már volt dolgom hozzád hasonlókkal. Jobb, ha félsz és nem veszed félvállról a képességeimet.
- Hm. Rendben van, ha mutatsz is valamit! Jáh! - Rei a karmaival támadott sorozatosan, míg Itaki védekezett
- Gyors vagy, de nálam nem gyorsabb. - húzza elő kardját
- Igazán? - kerül mögé
- Hah? Véged! - fordul meg és közben támad - Hm? - tűnik el Rei szemei elől
- Ez kezd unalmas lenni. - hallatszik a hang - Fejezzük be! - támad a levegőből
- Háh! - védi ki, majd lecsap újra
- Ühm! - Rei válla földre érkezésekor erősen vérezni kezd, melyhez hozzákap
- Hm. Látom a támadásom még mindig fájdalmat okoz neked. Helyes. Így könnyebb lesz végeznem veled. - közelít felé
- Azt te csak hiszed, ember.
- Hah?
A szél hideget hozott és lehűtötte a levegőt. Itaki zavartan nézte a körülötte megfagyó tárgyakat. Minden kezdett teljesen megfagyni. Érthetetlen volt számára. Erősen megmarkolta kardját, majd nekirohant Reinek. Ám, ahogy felemelte fegyverét és lesújtott, hirtelen egy jégoszlop hátravágta. Rei teljesen bekerítette. Itaki viszont folyamatosan ledöntötte a jeget és védte magát. Mikor figyelme kicsit lankadt, hátát végigvágta a jég....
- Hááh! A fenébe!
- Hm. Látom lankad a figyelmed. Helyes, így hamarabb az enyém lehetsz. - nyalja le a jégen végigfolyó vért - Ízletes vagy.
- Ch!
- Élvezettel fogom elszívni a véredet. - nyalja le szája szélét, közben sérülése kezd beforrni
- Hm? Szóval neked a vérem kell? - kérdi, majd lassan feláll - Előbb ontom ki a tiédet.
- Rajta! - csap le újra
A jég között harcoltak egymással. Mind a ketten nagyon gyorsak voltak. Együttesen támadtak és védekeztek. Rei sérülése lassította a támadásban, de igyekezett észben lenni. Mikor közvetlen közelről támadt, Itaki előhúzta pisztolyát és vállon találta vele. Rei hátravágódott. Ekkor a jég darabokra hullott, ahogy a tükör törik szét. Itaki lassan felé közeledett és pisztolyát fejéhez szegezte....
- Megszabadítalak szenvedéseidtől.
- Hah? - néz fel ijedten Rei
- Hm? Ez-ez ugyan az a személy, akivel harcoltam? - nézi ártatlan, elveszettnek tűnő arcát
- Végezz velem. Győztél. - hajol le
- Hm! Ahogy akarod. - megtorpan, de magabiztos - Mért nem tudom megtenni? Hiszen nem is ismerem, ő csak egy vérszívó. Semmit sem jelent. - hezitál
- Itt az alkalom. - veszi észre hezitálását, így szökéssel próbálkozik - Jáh! - rúgja ki kezéből pisztolyát
- Hah? Áh! Te kis...
- Volt rá alkalmad, de elszalasztottad. Isten veled! - ugrik le a tetőről
- Mi? Átkozott! - fut oda megnézni merre ment - Fenébe! Eltűnt! Agrrr... - mérgelődik - Milyen más volt a tekintete. Mintha két személyiség lenne. Legközelebb elkapom. - gondolja - Jobb, ha...Ha? Öh?
Rei lenyúlta a pénztárcáját, így... - A pénztárcám! Agrrr.... Te kis....
Napok teltek el, de nem találkozott Reiaval. Már arra gondolt, biztosan lelépett. Az ő hibája, hogy hagyta elmenekülni. Kicsit mérges volt, de tudta, hogy még látni fogja. Pénztárcája idő közben előkerült, de hiányzott belőle a kézpénz. Kissé le volt így égve. Meló után kutatott, hogy legalább ételt tudjon venni. Magányosan bolyongott a városban és azon rágódott hol lehet Rei és mit csinál. Tudta, hogy bizonyára egyedül lehet és magányos. Sokat kattogott ezen az agya. Lassan hazaindult, ahol hívatlan vendég fogadta...
- Hm? Nyitva hagytam volna a zuhanyt? - megy megnézni - Hé! Öh? M-mi...? - néz nagy szemekkel
- Öh? I-izé...Váh! - takarja magát Rei
- Mégis mi a fenét keresel itt?! - rohan ki - Hah, hah, hah... - liheg - Mért jött vissza? Mért?
- Uhm... Bocsi, de nem volt más, amit felvehetnék - lép ki a fürdőből egy szál ingben
- Öh? Aaaah? - ámuldozik - Öhm! - fordul el hirtelen - M-mégis mi a fenét keresel te itt? Rád vadászok, ha nem tudtad! Az ellenséged vagyok!
- Csak meg akartam hálálni, amit értem tettél. Semmi egyéb.
- Te az áldozatom vagy nem kellene itt...Váh! - botlik meg
- Ah! - nyög fel hirtelen Rei - Itaki pont a mellét fogva esett rá
- Öh?! Áh! S-sajnálom. Nem volt szándékos. - vörösödik el, majd elengedi melleit - Mindig kínos dolgokba keveredek miatta. - gondolja
- L-leszállnál rólam, kérlek?
- P-persze. Mért pont hozzám jöttél?
- Uhm... - ül fel lassan szomorú arccal
- Nincs hova menned igaz? - kérdi
- Öhm...N-nem az, én...
- Hm. Itt pedig nem maradhatsz. - mondja komolyan - Hah? veszi észre füleit - Hegyesek a füleid? - megy közelebb Reihez
- Hm? I-igen. Az apám devil volt, tőle örököltem.
- Sosem láttam még ilyet. - fogja meg óvatosan - Olyan...
- Uhm... - zavarban van - Fura igaz? Az emberek mindig megijednek, ha meglátják. - mondja szomorúan
- Szerintem nem félelmetes. Aranyos.
- Ha? Aranyos?
- Öhm? V-vagyis!.... Áh! Miket beszélek? - fordul el
- Hüm... - mosolyodik el
- Gyere.
- Hova?
- Veszünk neked pár cuccot. Így még sem mászkálhatsz az utcán, nem igaz?
- Hah? Uhm, jó. - pislog
Itai valami oknál fogva nem akarta elpusztítani. Talán fegyverszünetet kötött vele vagy hasonló. Ki tudja mi lehetett a szándéka, de most úgy tűnik igencsak kedves akar vele lenni. Rei zavart volt, de belement a dologba. Nem tartott attól, hogy Itaki ellene fordul. Érezte, hogy ő egy igen jó ember. Vett neki egy női ruhát, amiben közlekedhetett a városban és nem kellett szakadt köpenyében mászkálnia. Boldog volt, hogy egy ember ennyit törődött vele....
- Ezt kérném. Vedd fel, addig én kint megvárlak. Előre kifizettem, szóval... Ha kész vagy, gyere ki az üzletből. - zavarban van a női ruháktól
- R-rendben van. Mindjárt jövök. - siet a próbafülkébe
Olyan 10 perc telt el mire végül kijött. Itaki ámulva nézett végig a lányon. Teljesen más volt, mint szokott. Látszott nőies alakja és nagy mellei, melyek előnyt részesítettek a szemnek....
- Hogy áll?
- Öhm... Uhm. - nyel egyet - D-dögösen. Vagyis... Nagyon jó áll rajtad. - válaszolja zavarában
- Örülök. Nagyon szépen köszönöm. Még soha senki sem vett nekem ruhát. Hálás vagyok. - mosolyog kedvesen
- I-igazán nincs mit. - alig tud ránézni
- Volna kedved sétálni egyet? Szép időnk van. Gyere. - kapja el kezét
- Öhm. Ah! - pislog
- Nézd, milyen édes pár. - mondják a háttérben
- Mi? Párnak néznek bennünket? - néz csodálkozva Itaki
- Milyen édesen fogják egymás kezét.
- Hm? Igaz. Rei a kezemet fogja, mióta elrángatott ide. Mi? - hirtelen koppan neki a helyzet - Áh! - rántja el kezét
- Hm? Valami baj van? - kérdi Rei
- Öööhm... Izé... Ez a hely tele van szerelmespárokkal és mi épp úgy... - motyogja ki zavarában
- Hm? - néz körbe Rei - Ah! I-igaz.
- A kezed.
- B-bocsi! El is felejtettem. He, he, he...
Hamar beesteledett. Ilyenkor a város mindig nagyon gyönyörű. Ki van világítva. Rei meg akart állni megnézni. Ámulva pislogott a fények láttán, melyek messze elláttak. Itaki is elámult. Sosem volt alkalma így megcsodálni a város este....
- Rei, valamit el kell mondanom. - kezd bele komolyan
- Nézd! Milyen gyönyörű minden. Most nézem együtt ezt valakivel. A folytonos bóklászás alatt nem volt alkalmam gyönyörködni benne. Menjünk kicsit feljebb, hátha jobban lehet látni.
- Rei... Ha? - csörren meg a telefonja
- Likvidáltad már a célszemélyt? - kérdezi a telefonban lévő hang
- Még nem volt rá alkalmam.
- Hm! Akkor majd a kezembe veszem az irányítást. Látom is. Cél bemérve.
- Mi? Ne! - néz Rei felé rémülten - A fenébe, nem szólhatok neki hiszen... Agrrr.... - összeszorítja a fogait - Rei!
- Ha? - néz hátra csodálkozva
Itaki megindult felé, de ekkor egy golyó eltalálta Reit, aki erre a földre vágódott. Semmi esélye sem volt egy mesterlövésszel szemben, ki most véget vetett életének Itaki helyett....
Folytatjuk....
|