|
14.rész: A pók hálójában
Saki 2017.10.27. 13:32
Reinek sikerül megszöknie a Vadászok fogságából, de Kaiji észreveszi. Mivel megsérül, így kényetelen elfogadni ellensége segítségét, ki kedvesnek tűnik. Azonban megjelenik újból Murokoshi és véget vet az "idillnek". Embereivel sikerül elkapniuk őket és elvinni a lakóhelyükre. Vajon ebből mi lesz?
A pók hálójában
Rei összecsapott a vadászokkal, abból három taggal. Kettőjüket gyorsan le tudta győzni, nem jelentettek neki nagy kihívást. Viszont a vezetőjük annál inkább. Hiába támadott rá, nem tudta legyőzni. Szinte egyenlő volt a küzdelem, azonban csak egy győztes maradhatott. Rei túl sok sérülést szenvedett el, így eszméletét vesztette a vérveszteség miatt. A vadászok Itaki lakására vitték és megkötözték. A Tanács előtt fog meglakolni tetteiért, ez ellen senkinek sincsen kifogása. Itakinak nincs beleszólása ebbe a döntésbe, még akkor sem, ha nem is Rei az őrjöngő gyilkos.... Rei kihasználta a vadászok figyelmetlenségét lés megszökött, azonban Kaiji észrevette. Mielőtt vissza vihette volna, addigra támadás érte őket, melyben ő megsérült. Rei a búvóhelyére vitte, hogy ellássa sérülését azonban váratlan vendégük érkezett....
- Itt... van... - mondja akadozva
- Ki? Ki van itt?
- Ő! - jelenik meg egy alak a folyosó végén
- Végre megtaláltalak. - izzik fel vöröslő szeme
- Hah? - lepődik meg Kaiji - Megint ez az alak. - néz mérgesen rá
- Hiányoztam? - indul meg lassan feléjük
- Fuss!
Rei gyorsan egy jégfallal állta útját, majd futásnak eredtek. Azonban Murokoshi könnyedén törte szét az útjában álló akadályt. Rei előtt termett és a falba vágta....
- Most nem fogsz olyan könnyen meglógni előlem. Érzem, ahogy a véred lüktet az ereidben. Forró, akár a vörösen izzó nap. Ínycsiklandó. - nyalja meg szája szélét
- Agrrr... - morog rá Rei
- Ereszd el! - tartja halántékához Kaiji fegyverét
- És, ha nem? Mit fogsz csinálni? - kérdi
- Ha nem ereszted el, meglátod. - húzza fel a ravaszt
- Hmm... - engedi el Rei nyakát - Nem vagy ellenfél számomra. - üti ki fegyverét kezéből, majd megragadja
- Fenébe!
- Most mihez kezdesz nagylegény? Nincsenek itt a barátaid, hogy segítsenek. Csak egy kis... - ÁÁh!
Rei nyakon szúrta, amitől a fogása meggyengült. Ekkor Kaiji fejbe rúgta, majd állba és behúzott neki egyet. Ettől elterült a földön. A két fiatal az ablakon át szökött ki a romos épületből. Rei egy jégcsúszdát alakított ki az ablak és a talaj között, ami gyorsan levezette őket biztonságosabb helyre. Murokoshi nem maradt sokáig a padlón. Talpra állt és elővette telefonját....
- Kövessétek őket! A lányt hagyjátok életben, ő az enyém! - utasítja parancsba - Enyém leszel! - indul meg
- Hah, hah,... - lihegnek - Azt hiszem leráztuk őket. - mondja Kaiji
- Túl könnyű volt. Azt hittem sokkal rámenősebb lesz majd.
- Szóval a rámenős pasikat szereted? Azt hittem jobb ízlésed van ennél az alaknál.
- Hogyan? - háborodik fel - Egyáltalán nem az esetem! Nem is tudom mért vonzom az efféle fickókat.
- Én tudom. - méri fel a testét - Jobb, ha elbújunk valahova estére. Ha a szabad ég alatt maradunk, könnyen ránk találnak.
- Vissza már nem mehetünk, igaz?
- Attól tartok egy ideig kerülnöd kell a lakhelyed. A városban talán biztonságosabb lesz. Bár... Ott is leselkedik ránk a veszély. Gyere. Itt nem vagyunk biztonságban. - nyújtja kezét
- Én itt maradok. Ha velem vagy még nagyobb bajod esik majd. Ha nem vagy velem, akkor nem fognak üldözni.
- Szerintem már túl késő. Tetőtől talpig belekevertél.
- Mi? Hogy én? Hiszen te jöttél utánam szökésem közepette.
- Talán azt gondolod, hogy hagylak meglépni? Vadász vagyok, ha nem tudnád.
- Akkor lőjj le itt és most!
- Azt nem tehetem. Itaki sosem bocsátaná meg.
- Ha? - néz meglepetten
- Ha itt akarsz maradni, csak tedd azt. Én nem erőltetek rád semmit sem. Tégy, ahogy jónak látsz.
- Már felnőtt vagyok és azt te... Áh! - csúszik meg egy ágon
Kaiji elkapta karjával és megtartotta. Majd elvesztek egymás tekintetében. Pár pillanatig úgy maradtak. Hirtelen Kaiji elhúzta kezét és elfordult tőle. Váratlan volt számára az a nézés, ahogy rá pillantott. Olyan volt, akár egy ágról szakadt lány, kinek nagy szüksége van most a segítségére. Ilyen állapotban nem hagyhatta csak úgy ott....
- Figyelj én...
- Áh! - ijed meg
- Haah?
Hirtelen csak úgy esni kezdett. Rei átkarolta hátulról Kaiji derekát. Mintha nagyon félt volna. Behúzódtak egy romos házba, ahova nem jutott be a víz. Egyre erősebben kezdett esni, zuhogott. Mintha csak dézsából öntötték volna. A ház nem látszott biztonságosnak, de egy kis időre remek búvóhelynek bizonyult. Kaiji szedett pár rőzsét, amit megtörölt és tüzet csinált, hogy meg tudjanak melegedni. Rei nem fázott, hiszen a jég ereje miatt nagyon jól bírta a hideget. Azonban Kaiji csurom vizes lett, így le kellett vennie a ruháit....
- M-most mit csinálsz? - pirul el a férfi vetkőzése láttán
- Csurom vizes lett a ruhám. Ha ebben alszom el, könnyen megfázhatok. - tesz el ruháit a tűz közelébe
- Öhm... értem. - fordul el zavarában - Ha a-akarod én felmelegíthetlek.
- Mi?
Rei felállt és kikötötte köpenyét, melyet akkor vett fel, mikor ruháit ki kellett dobnia. Egy vékonyka toppban és bugyiban volt alatta.
Kaiji nem mert oda nézni. Zavarában az ablakon nézett kifelé. Rei odasimult hátához és köpenyével takarta be, mely nem volt
olyan nedves, mint az ő ruhái...
- M-mit csinálsz? - kérdi kicsit dadogósan
- Felmelegítelek. Én jól bírom a hideget.
- E-ez... - nyel egyet, mikor érzi puha mellei érintését
- Ülj le és lazulj el. Azt olvastam, hogy ha két ember szorosan összebújik, akkor képesek felmelegíteni egymást.
- V-valóban... É-én... - dadog
Leültek mind a ketten a tűz mellé. Rei odabújt szorosan Kaijihoz, aki végig nagyon zavarban volt és szinte teljesen elpirult. Még sohasem ejtette így zavarba egy lány sem. Érezte, ahogy kezd egyre melegebbé válni a teste és már nem is fázott. Úgy aludtak el....
Pár órával később Kaiji lassan ébredezni kezdett. Mintha valaki bujkálna kint a bokrok között. Álmosan próbálta kinyitni szemeit, hogy körül nézzen. Mikor fel akart ülni, azt vette észre, hogy Rei alatta fekszik és épp a mellét fogta meg. Kissé elvörösödött, majd
gyorsan leugrott róla....
- Hm? - ébredezik Rei
- Fenébe! Fenébe! - fordul el
- Már nem fázol? - kérdi
- N-nem.... Kimegyek a mosdóba.
- De hiszen itt nincs is mosdó. Hm. - néz ki az ablakon - Még mindig esik. Remélem reggelre elmúlik.
Kaiji zavarban volt, így a fák közé ment ki, hogy kiadja a fáradt gőzt. Ahogy ott állt a fa alatt, egyszer csak valami halk zajt hallott, mely nem messze a háztól hallatszott. Oda nézett, de nem látott mozgást még is furcsa volt az egész....
- Ez a lány... Bosszantó! - mérgelődik magában - Idióta! - mondja ki félhangosan - Hah?
Ahogy körbe nézett lábnyomokat vett észre a földön, melyek a házikó felé vezettek. Rögtön arra gondolt, hogy megtalálták őket és Rei most nagy veszélyben van. Visszasietett a házba....
- Hah? Hát visszajöttél? - fordul meg - Haah? - rémül meg
- Rei! Mennünk... kell.... - pillantja meg
- Rég találkoztunk. - vigyorodik el
Murokoshi elkapta hátulról Rei, aki ettől nem tudott elszökni. Elővett egy injekciós tűt és a nyakába döfte, hogy ne is merjen elszökni előle. Összeszorította fogait, majd elájult. Mikor Kaiji segített volna neki, hátulról erősen leütötték. Ettől eszméletét
vesztette....
- Vigyétek! Erősen kötözzétek meg, hogy még véletlenül se szökjön el. - parancsolja
- Értettük!
Mind a kettőjüket elvitték magukkal. Kaijit egy falhoz láncolták ki, míg Reit pedig egy szobába vitték. Átöltöztették, hogy ne legyen félmeztelen. Még mind a ketten eszméletlenek voltak. Időbe telt, mire a Reiben való szer eltávozott szervezetéből. Ahogy ez bekövetkezett, lassan magához is tért....
- Uhm... - ébredezik - H... hol vagyok? - néz körbe
- Nem. A vacsorámat most a szobámban fogyasztanám el. - hallatszik az ajtó túloldaláról
- Hah? Jajj, de! Most mit tegyek? Be fog jönni. - lassan feltápászkodik - El kell bújnom!
- Hm... - néz komolyan
- Vajon észre fog venni? - kérdi magától - Uhm...
- Kár rejtőzködnöd, úgy is megtalállak bárhol is legyél. - rántja magához a szekrényből
- Haah? É-én...
- Nem kell félned, nem teszek veled semmit sem. - engedi el - Csupán csak pihenni hoztalak fel magamhoz.
- Uhm... - néz bizonytalanul
- Kérsz esetleg egy kis vacsorát? - mutat a kajájára
- N-nem... Köszönöm. Szeretnék elmenni. - hátrál az ajtó felé
- Hmm... Itt biztonságban vagy. Ha kimész elkapnak és nem lesznek veled ilyen kedvesek, mint én.
- El kell innen mennem. Azonnal! - iramodik meg
- Pedig én kedves akartam lenni! - kapja el és az ágyhoz vágja - Mért menekülsz? Úgy sem jutsz ki innen élve.
- Akkor sem maradok itt! Eressz el! - próbál szabadulni
- Ma az én vendégem vagy... - nyal bele a nyakába - Élvezzük ki egymás társaságát. - simítja végig combját a fenekéig
- Jajj, ne! Valaki segítsen! - gondolja
- Ha ellenkezel a magamévá teszlek és ez ellen nem fogsz tudni védekezni sem. - harapna bele a nyakába
KOPP! KOPP! - kopogtatnak
- Uram! A nagyúr keresi Önt, fontos!
- Hmm... - szorítja össze fogait - Máris megyek. Te pedig ne mozdulj el inenn, míg vissza nem jövök. - mondja határozott
hangnemben
- Uhm...
Ahogy elhagyta a szobát, egyből a menekülési terven dolgozott. Minden megnézett a szobában, de nem volt egy kiút sem. Se
szellőző, se semmi hasonló lyuk. Az ajtó és az ablakok pedig be voltak zárva. Ha azokat megpróbálja kitörni, azonnal felfigyelnek
majd rá. Felnézett a plafonra, ahol egy kis nyílásra bukkant, amin könnyedén ki tudott mászni. Egy szellőző nyílás volt a mennyezet felett. Végig azon közlekedett, míg végül egy kameraszobába nem érkezett. Az egyik kamera épp Kaiji felé állt. Megnézte az asztalon fekvő térképet, hogy hogyan juthat el ahhoz a teremhez ahol ő van. Senki sem vette észre. Visszamászott a szellőzőbe, mivel mindenhol kamerák voltak. ha egy is észre veszi, vége.... Pár perccel később már Kaijinál volt. Belógott a szellőzőnyíláson és egy jégnyíllal kiiktatta a kamerát majd leugrott a padlóra....
- Kaiji! - fut oda hozzá
- Hm? - néz fel rá kábultan
- Eloldozlak. Ki kell jutnunk innen míg észre nem veszik, hogy elszöktem. - oldozná el
- Menj... innen. Ez... csapda... - nyökögi ki
- Hogyan?
Ahogy ezt kimondta hirtelen egy tucat devil lépett be a terembe és mind nekik rontottak. Rei egyesével vetett véget életüknek. Nem
jelentettek számára nagy kihívást. Csupán késekkel támadtak, gyerekjáték volt kicselezni őket majd visszatámadni. Mikor
pisztolyosok jöttek meggyűlt a baja velük, de elbánt mindegyikkel.... Ahogy legyőzte a devileket hirtelen az ajtón erősen dörömbölt valaki vagy valami....
- Bárki jön, én legyőzöm! - áll be harci pózba - Haaah? néz nagyot, mikor az acél ajtó elrepül mellette
- Raooor! - hallatszik egy morgás
- Ezzel valahogy nem számoltam. - néz fel a nagydarab trollra - Hoppá!
Nekifutott, majd egy szaltóból akarta pofán rúgni a nagydarab állatot, de az elkapta a lábát és a földnek akarta vágni. A keze segítségével megállította ezt a mozdulatát, így csak szimplán leért a tenyere a földre, majd egy pörgő forgással szabadult ki a nagy kéz szorításából. Hátraugrált, majd a földbe vágott, amiből jégszilánkok törtek elő. A bestia nekirohant és mindent eltörte. Bele akart futni Reibe, hogy felöklelje, ahogy a bikák szokták a torreádort, azonban ezt nem engedte és a levegőbe ugrott. Mikor a földre érkezett volna a nagydarab állat hirtelen mozdulattal megfordulva a falba vágta. Egy oszlopnak csapódott és mielőtt térdre rogyhatott volna elkapta a fejét és többször a falba verte. Felemelte és a földnek vágta kétszer is, majd a lábánál fogva újból az oszlopnak vágta. Végül az arcát háromszor is a betonba vágta bele. Szó szerint agyonverte, semmi időt nem adott számára, hogy védekezhessen vagy, hogy visszatámadhasson....
- Jézusom! - rémül meg Kaiji - Ezt nem élhette túl. A fickó még védekezni sem hagyta vagy, hogy támadhasson.
- Grrr... - mordul egyet a bestia, majd Reit a hajánál fogva felemeli
- Ereszd el! - kiáltja oda Kaiji - Mért a gyengébbet bántod?! Itt vagyok én! Ereszd el a lányt.
- Hm! - dobja elé Rei testét
- Rei...
- 80 %. - mondja halkan
- Hogyan? Még életben van? - elakad a szava
- 90 %. - mozdul meg
- Hm! - néz mérgesen a bestia
- 100 %. - nyílik ki hirtelen Rei szeme, majd lassan vörössé válik
Rei teste olyan sok vért vesztett, hogy már nem az emberi, hanem a devil énje lépett aktivitásba ezze védve életét. Kaiji alig hitt a
szemének, mikor képes volt annyi erős ütés múlva is felkelni. A bestia nem hagyja annyiban és addig fogja támadni, míg szusz
van a testében....
Folytatjuk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
