|
16.rész: Megmagyarázhatatlan érzések
Saki 2017.10.30. 00:23
Reinek be kell költöznie a Vadászok otthonába, ahol nem érzi magát szabadnak. Ráadásul az érzéseivel küzd, melyek megmagyarázhatatlanok a számára. Vajon mért fáj annyira a szíve, mikor Itakiról van szó?
Megmagyarázhastatlan érzések
Rei a Tanács elé került, ahol ítéletet hoztak. Nem végezték ki, mivel nem voltak abban biztosak, hogy ő lenne-e az akire vadásznak vagy más. Nem akartak csak úgy egy devilt kivégezni, ezért a vadászok feladta az lett, hogy tartsák szem előtt és, ha az emberiség ellen fordulna, akkor végezzenek vele. Most a vadászokkal van és alaposan felzaklatta egyes tagok lelki békéjét, azaz a szívét....
Mivel Kaiji lakása felrobbant, így kénytelen volt új helyre költözni. A vadászoknak van egy úgymond főhadiszállása arra az esetre, ha épp sokáig kell a városban tartózkodniuk. Ez egy 6 személyes ház nem messze a város szélén. Gyönyörű a kilátás és csendesebb, mint a belvárosban. Nem kell bérelniük, mivel a Tanács finanszírozza az élelmet és miegyebeket számukra. Mivel Rei egy megfigyelendő személy, ezért kénytelen beköltözni hozzájuk. Az ő otthona nem biztonságos, mivel Murokoshi megtalálta ott.
Pénze csekélyke és rokonai sincsenek, kihez mehetne. Itaki meggyőzte arról, hogy jöjjön velük és egy ideig, míg a városban kell maradnia lakjon velük. Persze ezzel a vadászok egyáltalán nem értenek egyet, de ha már így alakult, kénytelenek belemenni
mindenbe....
- Itt volnánk. - mondja Itaki
- Wow! Hatalmas! - ámuldozik Rei - Még sosem laktam ekkora hodályban. Biztos jó lesz ez így? - kérdi
- Igen. Ha már úgy alakult, hogy figyelnünk kell téged, akkor mért is ne költözhetnél hozzánk? Egyszerűbb és időt spórolunk vele.
- De, ha persze ellenedre van, akkor menj ahova akarsz. Mi szívesen elfogadjuk a döntésedet. - mondja Saeko közönyösen
- Hmm... Ha Itaki azt kéri maradjak vele, akkor maradok is! Hmp! - mondja miközben állát a magasba emeli, akár egy nemes
- Hogy mi? - akad ki Saeko
- Ha, ha, ha... - neveti el magát Itaki
- Te meg min nevetsz? Talán az ő oldalára álltál? - kérdi Saeko értetlenül
- Nem, csak vicces. Úgy veszekedtek, mint egy öreg házaspár. - vigyorodik el
- Inkább, mint két tyúk, akik egy kakasért versengenek. - mondja halkan Kaiji
- Mondtál valamit, Kaiji? - kérdi Saeko
- Semmit, semmit. Csupán hangosan gondolkoztam.
- Gyere erre, Rei. Megmutatom a szobádat. - mondja Elina
- Már Elina is kedves vele? - csodálkozik Saeko
- Nyugi, én a te oldaladon állok. - mondja Roku - Nem a mi reszortunk, hogy vigyázzunk egy ilyen lányra, mint ő. Hiszen az ellenségünk. A Tanács nem tudta mibe kevert bele minket.
- Ez igaz. Ez volt a lehető legrosszabb döntésük.
Mialatt kipakolták a cuccaikat és beilleszkedtek jelenlegi lakóhelyükre, addig Elina elvezette Reit a szobájába. A ház nem volt olyan otthonos, látszott rajta, hogy rég nem laktak itt. Viszont nem volt mocskos, szépen karban volt tartva. Kívül és belül egyaránt. Rei szobája is csak egy normális szoba volt....
- Tessék! Itt tudsz aludni.
- Hm? Itt fogok most lakni? - néz körbe - Rendben! - fekszik el az ágyon
- Jó mulatást, később találkozunk. - csukja be az ajtót
- Háááhm! Ez de kényelmes. - nyújtózkodva elterül az ágyon
- Te meg mit keresel a szobámban? - kérdi Kaiji benyitva a szobába
- Az a kék hajú lány azt mondta ez lesz az én szobám, míg veletek kell laknom.
- Hogyan? Elina! - kiáltja
- Igen? Mi a gond, Kaiji? Talán nem tetszik a lakótársad? - kérdi
- Hogy merészeltek egy szobába költöztetni vele? Jobban szeretek egyedül aludni!
- Saeko nem engedi be a szobájába. Nekem túl kicsi a szobám. Itakihoz nem mehet Saeko érdekében. Roku elutasította a dolgot és Akashi pedig nincs itt. Neki nem is szabad belépni a szobájába. Tudod, hogy milyen, ha a személyes terét megzavarják.
- Agrr... - morog - De mért pont hozzám? Sosem akartam, hogy ide jöjjön és hogy velünk legyen! - mérgelődik
- Sajnálom. Majd alszom a nappaliban. - megy ki a szobából lehajtott fejjel
- Ez... Fenébe! Túl nagy a szám! - gondolja - Rei várj.... - megy utána
- Minden rendben? - kérdi Itaki - Jól vagy?
- I-igen.
- Hogy tetszik a szobád?
- Gyönyörű, de én jobban szeretnék a nappaliban aludni. Már rég nem volt saját szobám, így megszoktam hogy....
- Minden rendben. Használd csak a szobám, ahogy jól esik. - szól közbe Kaiji - Úgy is keveset szoktam benne tartózkodni.
- Hah? - néz csodálkozva Rei
- A te szobádat? Ti egy szobában fogtok aludni? - néz elkerekedett szemekkel
- N-nem én...
- Talán baj? - karolja át Rei vállát - Szerintem nem bűn, ha egy nő és egy férfi egy szobában alszanak, vagy igen? - kérdi
- Uhmm... - néz komolyan - Nem, de te igazán visszafoghatnád magad. Ő most a vendégünk. - húzza oda magához Reit
- Hmm...
- Gyere. Biztos látni szeretnéd az egész házat. Körbevezetlek.
- R-rendben. - mosolyog rá
- Hm. Szóval két vasat akarsz a tűzben tartani? Ám legyen. Beszállok a játékba. Látni akarom a féltékeny oldaladat is. - gondolja
A nap egész jól alakult. Elina és Roku elmentek bevásárolni, míg Saeko és Itaki előkészítették az ebédet. Rei a kertben ücsörgött és a virágokban gyönyörködött. Azt kapta feladatul, hogy öntözze meg őket, mivel nagyon meleg idő van és nem lenne jó, ha kiszáradnának. Kaiji épp tűzifát szedett a kandallóba és mikor ment volna be velük észrevette. Rei kissé bizonytalanul öntözte a növényeket, mintha sosem csinált volna ilyet. Rossz volt nézni....
- Idióta. Hogy tartod azt a slagot? Még nézni is borzalmas. - gondolja
- Hm? - veszi észre
- Öhm. - fordul el
- Kaiji! - kiált utána
- Mit akarsz? Elfoglalt vagyok, ha nem vetted volna még észre.
- Csak.... Lehet, hogy most ki fogsz nevetni, de... - néz rá bárány szemekkel
- Hm? Mi az? Bökd már ki.
- Én... Még sosem öntöztem meg egy növényt sem és azt sem tudom hogyan kell.
- Ez minden? Pedig pofon egyszerű. Tartsd így a slagot, majd kicsit nyomd be, hogy sugárban spricceljen a víz és ne simán
folyjon, ahogy a csapból. Látod? - mutatja
- I-igen.
- Így a virágok nem áznak el, hanem olyan lesz számukra, mintha esett volna.
- É-értem. Akkor had próbáljam meg. - veszi át
Sikerült neki úgy használni a slagot, ahogy mutatta, így boldogan mosolygott. Örült annak, hogy valami újat tanult. Kaiji meglepődve tapasztalta, hogy mennyire boldog lett attól, hogy valamit jól csinál. A mosolya kicsit mintha zavarba hozta volna....
- Ez így tényleg sokkal jobb és... Váááh! - esik el a slagban
- Hé! Vigyázz! - kapja el
A slag elszabadult és telibe találta Reit, kinek felsője csurom vizes lett. A pólója teljesen átlátszott, így keblei még nagyobb feltűnést
keltettek, mint előtte....
- Öhm? N-nincs rajtad...
- Haah? Én... - takarja el magát - S-sajnálom.
- Ühm... Tessék. - veszi le pólóját - Vedd fel, hogy nehogy valaki meglásson így.
- K-köszönöm.... - veszi el félve a ruhadarabot
- Ti meg mit csináltok? Hangokat hallottunk és.... Haah? - kerekedik el a szeme
- Itaki mi a baj? Hm?
Kaiji eltakarta Rei testét. Kissé fura helyzetben találták őket. Kaiji félmeztelenül volt és Rei felsője csurom vizesen engedte látszatni
a bőrét. Mindenki félreértheti eme dolgot. Mind a ketten zavarban voltak....
- Még is mi a fenét csinálsz? - áll elé Itaki
- Mi... - nyitná ki száját válaszolva Kaiji
- Csak baleset volt. - hajtja le fejét Rei - Bocsánat. - szalad be
- Rei... - menne utána Kaiji
- Hagyd. - állítja meg - Jobb, ha nem mész a közelébe.
- Itaki.... - nem tud mit mondani - Mióta vagy te ilyen féltékeny természetű? - kérdi magától Saeko
- Fenébe! Ezt most jól elszúrtam.
Eljött az este. Mindenki az asztalnál evett és beszélgetett. Rei volt az egyedüli, aki nem ment le. A szobájában ült az ablakpárkányon nézve az eget. Gondolta sétál egyet, hogy kiszellőztesse a fejét. Sok gondolat keringett a fejében, melyeket nem értett. Még saját magát sem értette. A dolgok mióta Itakiék az életébe léptek, kezdtek összekuszálódni benne....
- Haah.... - sóhajt egy nagyot
- Elmész? - kérdi Kaiji az ajtóban állva
- Én... Csak ki akartam szellőztetni a fejem, ez minden. Túl sok minden történt, nem tudom mik ezek az érzések.
- Csak bizonytalan vagy.
- Már magamat sem értem. Olyanokkal vagyok, akik előtte végezni akartak velem. Mért is csinálom végig mindezt?
- Most kellene valami menő szöveget bevágnom, de... - gondolja - Ha nem szeretsz velünk lenni, menj. Mi nem tartunk vissza. Nem a fogjunk vagy, csupán egy személy, akit meg kell figyelnünk. Ha akarsz, elmehetsz és élheted az életed. Majd beszélek a többiekkel, hogy én küldtelek el, mert ezt akartad. Nem kell, hogy velünk maradj. - mondja - Fenébe! Nem erre gondoltam. - mondja magában bosszankodva
- Hm... Értem. Szóval te sem akarod, hogy maradjak? - kérdi
- Én csak azt mondtam ezzel, hogy....
- Igazad van. A magam ura vagyok és magam döntök a sorsom felől. - mondja elhatározva - Köszönöm. - mosolyog rá kedvesen
- Haah? - dobban nagyot a szíve - Mi volt ez az előbb? Mi ez az érzés? - markol bele a mellkasába
- Most jobb, ha lefekszem aludni. Jó éjt. - csukja be az ajtót
- Hö? - néz értetlenül - De hiszen azt mondtam neki, hogy használja nyugodtan a szobámat, erre... Idegesítő egy nőszemély.
Mindenki nyugovóra vonult. Csend lepte el az egész házat. Rei kapott Elinától kölcsönbe egy pólót és egy nadrágot pizsamának. A póló kissé szűkös volt neki mellben, így nagyon feszült rajta. A nadrág is eléggé kicsi volt, de fel bírta venni. Úgy nézett ki, mint
aki kinőtte a ruháját. Saekonak esze ágában sem volt adni neki egy ruhadarabot se....
- Nem bírok aludni. - gondolja - Ez a kanapé nem túl kényelmes. - jegyzi meg
- Egy kis tej biztos jót fog tenni. - mondja Saeko
Rei gyorsan elbújt, nehogy Saeko észre vegye. Nem akarta, hogy abban a szűk ruhában lássa. Mikor visszament az emeletre,
követte. Látta, ahogy a szobája helyett bekopogott Itakiéba, aki készségesen beengedte. Az ablakból leskelődött....
- Bocsi, hogy így megzavarlak, de.... Már olyan rég nem beszélgettünk. Gondoltam most, hogy mindenki lefeküdt aludni, kettesben lehetünk. Rég nem érintettél már meg és már nagyon hiányzott. - ül közel mellé
- Saeko ez.... Ühm... - csókolják meg hirtelen
- Vágyom rád. Kérlek légy ma az enyém. - veszi le lassan köntösét
- Saeko...
Saeko szenvedélyesen csókolta meg Itakit, majd az ágyra döntötte. Rei szíve egyre hevesebben vert, szinte már fájt. Lassan elment onnan, hogy nehogy észre vegyék. Bement Kaiji szobájába, aki mélyen aludt. Bemászott mellé az ágyba, majd odabújt hozzá. Pár perc alatt el is aludt.... Másnap reggel, ahogy Kaiji ébredezni kezdett ott találta maga mellett az alvó Reit....
- Haah? M-még is mit keresel mellettem? - esik le az ágyról
- Hm? Már reggel van? - áll be négykézláb pózba és lenéz Kaijira
- Ebben a ruhában aludtál mellettem? - vörösödik el
- Hm? Én... - dörzsöli magát, majd leül - Álmos vagyok. - fekszik el
- Fenébe! Mi a fenét csinál ez a lány? - áll fel - Nehogy itt aludt tovább! - rázza fel - Jézusom! - méri fel a rajta lévő ruhát
Valami majdnem megmozdult alul, olyan dögösen és szexin nézett ki alvási pózban. Kaiji ennél zavartabban már csak akkor érezhetné magát, ha mind a ketten meztelenek lennének....
- Hé! Azonnal kelj fel vagy még a végén valaki félre fogja ezt érteni. - kelti fel
- Kaiji kész a re... Haaah? - vörösödik el Elina - B-Bocsánat a zavarásért. - csapja be maga mögött az ajtót
- E-Elina ez nem az, amire gondolsz. - próbál mentegetőzni.
Később a reggelinél Elina eléggé fura fejjel nézte Kaijit és Reit. Kicsit olyan volt, mintha azt lesné, hogy mit fognak csinálni. Gyanúsan méregette őket. Persze ez egyedül csak Kaijinak tűnt fel. Rei olyan volt, mint mindig. Egy szót sem szólva fogyasztotta el reggelijét. Nem igazán azon járt az esze, hogy mit is gondolhat róla Elina. Inkább Itakit leste, hogy mit csinál. Kaijit zavarta, hogy
Elina méregeti őket, de mikor észrevette, hogy Rei végig Itaki felé tekinget, el is felejtette a reggeli incidenst....
- Ha így nézed őt, még a végén le fogsz bukni. - gondolja, majd összeszorítja fogait - Végeztem. - áll fel hirtelen - Rei velem jönnél egy kicsit?
- Ha? Én? - néz csodálkozva
- Hm? - Itaki is ugyan úgy meglepődött, ahogy Rei - Vajon miről akar vele beszélni? - néz komolyan
- Miről szerettél volna velem beszélni?
- Mért feküdtél be mellém ma reggel? Ha azt hiszed ezzel imponálhatsz nekem, akkor....
- Te mondtad, hogy természetes dolog, ha egy nő és egy férfi egy szobában alszanak, nem? - emeli magasba szemöldökét mosolyogva
- Agrr... Te kis...
- Tegnap.... Mindegy, felejtsd el. - megy el
- Várj! - kapja el karját - Történt valami?
- Rei, jól vagy? - jelenik meg Itaki
- Ühm... - a szemébe sem mert nézni, majd elfutott
- Rei! - kiált utána Itaki - Mit mondtál neki? - kérdi mérgesen
- Semmit. Talán te tettél valamit, ami miatt így viselkedik. Nekem ehhez semmi közöm. - megy el
- Hmm... - nézi mérges szemekkel
- Itaki volna egy perced? - kérdi Elina
- Megyek...
Délután Rei egy box zsákot püfölt úgy, mintha csak Murokoshi állna előtte. Addig rúgta és ütötte, mire az a falnak nem vágódott és kiszakadt. Nagyon mérgesnek és zavarodottnak tűnt. Sóhajtott egy nagyot, majd a földre huppant....
- Mi van velem? Mért vagyok ennyire ideges és mérges? Még sosem éreztem magam ilyennek. - gondolja magában - Áááááh!
- Mérges vagy? - jelenik meg Itaki
- I-Itaki? É-én... Nem csak... Csak épp edzettem. - mondja zavarában
- Hát, ha az a box zsák most egy élő személy lett volna, kiskanállal kaparhatnánk fel. - vigyorodik el
- Öööhh.... É-én csak... Bocsánat! - teszi össze tenyerét és hajol meg, mintha imádkozna
- Semmi baj. De, ha bármi bánt, akkor nekem nyugodtan szólhatsz és elmondhatod, ami bánt. - simítja meg fejét
- Pont ez az... Nem tudom mi a bajom.
- Ha?
- Teljesen össze vagyok zavarodva és.... És már nem tudom mit érzek. Ez...
- Nyugodj meg és.... - fogná meg kezét
- Épp ez az! Te vagy a baj! - kapja el pólóját és magához húzza
- Erre láttam jönni. Biztos nem lehet messze. Talán... hah? - veszi őket észre
Itaki és Rei most olyan ponthoz ért, mely összezavarja érzéseiket és tudniuk kell a választ. Mikor megdobban a szív, az jelent valamit. Rei ezekre az érzésekre keresi a választ....
Folytatjuk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
