|
19.rész: Csak rád gondolok
Saki 2017.12.08. 14:57
Reit és Himekot ismételten megtámadják. Murokoshi most elészántan magával akarja vinni őket, de ez ismét meghiusul. A vadászok szállására kerülnek, ahol kipihenhetik magukat. Itaki tesz egy lépést Rei felé, aki ettől még jobban összezavarodik. Kaiji érzései is mintha megváltoznának. Vajon mi lesz hármójukkal?
Csak rád gondolok
Rei nem bírta a Vadászok kastélyában, így inkább visszament a saját házába, ahol élt. Kaiji biztosította arról a Vadászokat, hogy figyelni fogja és szól, ha bármi gyanúsat cselekedne. Rei folytatta a megszokott, csendes életét. Himeko hirtelen megjelent nála, ki egyik barátjánál bújt meg. örömmel fogadta otthonában a kicsi lányt, mikor egyszer csak megtámadta őket Murokoshi. Ezzel egy időben a kastélyt is támadás érte. Kaiji és Itaki pedig épp távol voltak, mikor hírt kaptak a támadásokról....
- Itaki, Himeko vagyok! Nagy bajban vagyunk, kérlek se.... ÁÁh! - szakad félbe a hívás
- Himeko! Himeko!
- Himekonak baja esett? - ijed meg Itaki
- Oda kell mennem! - indul meg
- Várj! - állítja meg - Hm? - csörren meg az ő telefonja is - Halló, itt Itaki beszél. - veszi fel Itaki a telefonját - Saeko? Igen mi a ... Hogyan?! Már is ott vagyok! Tartsatok ki!
- Haah? Mi a baj? - kérdi aggódva
- Megtámadták a bázist.
- Hogyan? - kérdi döbbenten Kaiji - Én Rei után megyek. Rád bízom Saekoékat. Hiszen neked kötelességed megvédeni őket.
- Ahogy neked is. A Vadászok tagja vagy. Bármi történik velük, neked azonnal a védelmükre kell szállnod, ahogy ők tették legutóbb. - mondja határozottan
- Hmm... Rendben.
Elhatározták, hogy előbb a kastélyba mennek, ahol több devil is be akart törni. Saeko és a többiek nagyon jól védték a bázist, így a jöttük csak a tűz kioltására volt jó. Hamar leszerelték a devil hadsereget. Saeko boldog volt, hogy Itaki ilyen gyorsan szaladt a megmentésükre....
- Itaki! - fut oda hozzá, majd megöleli
- Minden rendben? Jól vagytok? - kérdi Itaki
- Igen. Szerencsére még időben észrevettük a támadást.
- Akkor én most megyek. - vág közbe Kaiji - Itt már nincs rám szükség.
- Veled megyek. - mondja Itaki
- Ahogy akarod.
- Hova mentek? - kérdi értetlenül Saeko
- Csak sétálni egyet. - válaszolja közönyösen Kaiji
- Hm?
- Minden rendben, ne aggodalmaskodj. Hamarosan visszajövünk.
- Rendben.
Rei és Himeko eközben sokkal nagyobb bajban voltak. Több devil is el akarta őket fogni és ráadásul Murokoshi is ott volt, ki még nagyobb veszéllyel bír. Ahogy tudtak ellen álltak, de nem volt valami sok esélyük a túlerővel szemben...
Rei szembeszállt Murokoshival, ki felettébb elnéző volt vele szemben, mintha játszadozott volna. Nem akarta azonnal elkapni, hanem hagyta, hogy macska-egér játék kerekedjen ki az egész támadásból....
- Úgy sem bújhatsz el előlem. Jobb, ha önként megadod magad és átadod nekünk a lányt is.
- Fenébe! Túl sokan vannak, így nem tudok elbújni sem. - gondolja - Meg kell találnom Himekot. - bujkálva keresi
Murokoshi elzárta a sütőt és csak a gázt nyitotta meg, hogy az belengje a levegőt. Jellegzetes szaga van, amit egy devil sokkal jobban meg tud érezni, mint egy ember. Rei lassan odasunnyogott a sütőhöz, hogy elzárja a gázt. Murokoshi gúnyos mosolyt lejtett, mikor észrevette ezt, majd rágyújtott és az öngyújtót elé dobta. Ettől a sütő felrobbant, Rei pedig átvágódott a falon. A karja súlyosan megsérült, de tudott mozogni. Gyorsan felpattant és jégfallal llta Murokoshi útját, aki utána eredt. A lángok kezdtek elterjedni az egész szobában, már a tárgyakat is nyaldosták....
- Fenébe! Ha ez így megy tovább nem lesz hova elbújnom és ebből csak még nagyobb baj lehet. Ez a fickó túl tesz rajtam. - gondolja - Valahogyan meg kell állítanom őket. De előtte megkeresem Himekot. - iramodik neki
Himeko a tetőre mászott ki és egy devil elől próbált elmenekülni. A tető nem volt valami jó állapotban, így beszakadt alatta. Gyorsan a cserepek alatt menekült el a deviltől, ki már nem fért be a lyukba. Persze nem adta fel és szétrúgta a cserepeket. Himeko kezdett egyre jobban félni, de nem adta fel és ment tovább. Rei észrevette őt és a megmentésére akart sietni, de Murokoshi elkapta, majd a falnak vágta....
- Most nem fogsz elmenekülni előlem. - kapja el a nyakát
- Fenébe! - próbál szabadulni - Nem adom fel ilyen könnyedén! - csap rá a falra, amiből jégszilánkok törnek elő
Sikerült kiszabadulnia és a tető felé vette az irányt. Himekot majdnem el is kapta a devil, de Rei átszúrta egy jégdárdával, majd megölelte. Himeko boldog volt, hogy a segítségére sietett és még éppen időben ért oda hozzá. Murokoshi az idillt megzavarva tört át a tetőn....
- Megvagytok!
Itaki és Kaiji épp abban a pillanatban értek oda és látták, ahogy Rei lakhelye lángokban van. Rémülve tekintettek a helyre, mely előtte sem volt valami szép, de most már lakhatatlanná válik. Rei Himeko elé állt és nem adta át Murokoshinak, inkább szembeszállt vele....
- Te maradj mögöttem. Minden rendben lesz. - nyugtatja
- Rendben. - mosolyog rá
- Nem akartam kemény eszközökhöz folyamodni, de rákényszerítettél. - ropogtatja meg nyakát
- Azt hiszem most komolyan gondolja a helyzetet. - gondolja - Essünk neki! - támad rá
- Himeko! - kiáltja fel Itaki
- A tetőn vannak mind a ketten és nem csak ők. - néz fel Kaiji komoly arccal
- Sietnünk kell! - futnak az épület felé
- Himeko, fuss! - kiáltja
- Azt nem hagyhatom. Mondtam... most nem fogsz kicsúszni a karmaim közül. - húzza elő kardját, majd a mellkasába szúrja
- Mi... - vért köp
Murokoshi el akarta kapni, de mikor hátra lépett a tető teljesen beszakadt alatta és ő lezuhant. Szerencsére még időben talpra tudott érkezni, így legalább egy csonttörést megúszott. Egy szinttel lejjebb esett, ahova Murokoshi azonnal követte. Újból összecsaptak. Rei még egy szinttel lejjebb ugrott, ahol megpillantotta a fiúkat, kik Himekoval vannak...
- Itaki... - mondja halkan
- Rei! - kiáltanak fel
- Nem szabadulhatsz! - emeli fel kardját
Rei gyorsan elugrott előle, majd oldalba rúgta. Ismételten összecsaptak. A fiúk fel akartak menni hozzá, de ő rájuk szólt, hogy inkább Himekot mentsék. A lángok egyre nagyobbakká váltak és már alig lehetett meglenni az épületben. Füst gomolygott felfele az égbe. Himekot gyorsan kivitte Itaki és biztonságba helyezte. Kaiji átugrott a lángok felett, hogy segítsen neki. Rei a mellkasán lévő sebtől egyre jobban kezdte elveszíteni az eszméletét és hirtelen megingott a teste. Murokoshi le akart rá súlytani fegyverével, de Kaiji egy vascsővel megállította. Elkapta Rei karját és futásnak eredtek. Murokoshi utánuk akart eredni, de egy tartógerenda akkor szakadt le a mennyezetről. Mindenhol csak lángok voltak. Rei szomorúan nézte, ahogy a cuccai, melyből nem volt sok, szénné égnek a tűzben...
- Gyere, mennünk kell. - sietteti Kaiji
- Rend... - ájul el
- Rei! - kapja fel, majd kisiet vele az épületből
Még éppen időben sikerült elhagyniuk a helyet. Miután kifutottak, egyből össze is dőlt és Murokoshi is eltűnt, ahogy a többi devil is....
Később már a Vadászok Kastélyában voltak. Rei Kaiji szobájában volt, ahova eredetileg is elszállásolták. Kaiji mellette volt és nézte, ahogy alszik. Leült mellé és elfésülte kezével az arcába lógó haját, majd kicsit mintha elmosolyodott volna. Reinek jól esett ez a simogatás, de még aludt....
- Itaki... - mondja ki halkan
- Ha? - lepődik meg, majd összeszorítja a fogait - Még most is csak rá gondolsz. Más nem lesz a szívedben, nem igaz? - feláll majd kimegy - Fenébe! - csap bele a falba
- Hm? - veszi észre Saeko, de nem szól
- Üüühm... - ébredezik - Hol vagyok? Ha? A kastélyban? - néz körbe, majd lassan kiszáll az ágyából és az ablakhoz lép - Igen, ismét itt vagyok. Most már nincs hova mennem, az otthonom leégett. - néz maga elé szomorúan
- Kopp, kopp! - kopog be Elina - Óh, már fenn vagy. Itt egy váltóruha, remélem jó a méret. Bár itt fent bőven el vagy látva. - fogja meg hátulról a melleit - Fu, fu, fu... - nevet
- Öhm? - lepődik meg
- Ha felöltöztél, nyugodtan gyere le enni. Kész a vacsora. - mosolyog rá
- R-rendben.
Átöltözött, majd lement a földszinti ebédlőbe. Kissé sokáig teketóriázott, hogy lemenjen-e vagy sem, így későre járt. Gondolta max eszik a hűtőből valamit, az is megteszi. Út közben megpillantotta Itakit, aki az erkélyen nézett az égbolt felé. Az üvegre tette kezét és őt nézte. Nem mert oda menni hozzá, de mikor elsunnyogott volna megbotlott és beesett az erély ajtaján....
- Váh! - puffan le a földre
- Rei? J-jól vagy? - siet oda hozzá
- I-igen, csak megbotlottam. He, he...
- Gyere, felsegítelek. - nyújtja ki kezét
- Öhm... Egyedül is megy! - pattan fel - Milyen szépek ma a csillagok. Ahol laktam is ugyan ilyen szépek voltak. De már...
- Biztos nehéz lehet most neked, hogy elvesztetted az otthonodat. - lép oda hozzá - De itt lakhatsz, ameddig csak szeretnél.
- Én... Nem maradhatok itt. Hiszen voltaképp az ellenségeim vagytok, kik vadásznak a magamfajtára.
- Tudom, hogy te más vagy és megbízhatunk benned. Ezt a tanács is el fogja ismerni, nem kell mitől aggódnod. Mellettem biztonságban leszel.
- Ebben nem vagyok olyan biztos. - mondja halkan - Jobb, ha most visszamegyek a szobámba. Holnap találkozunk.
- Várj! - kapja el karját
- Ne! - rántja ki, majd leugrik az erkélyről és elszalad
- Hah? Rei? - lepődik meg Kaiji, aki épp a szobájába tart vissza
- Várj! - kapja el megint - Rei, várj kérlek.
- Hm? - nézi őket meglepetten
- Kérlek, eressz. Nincs miről beszélgetnünk. - mondja komoly hanggal
- Szeretnék bocsánatot kérni a múltkori miatt. Nem akarom, hogy haragudj rám.
- Ha? - lepődik meg - Te semmi rosszat nem tettél. - tolja el magától - De... ahogy mondtad, nekünk nincs jövőnk. Kérlek, ne akarj egy hozzám hasonlóval lenni. Holnap elmegyek. - indulna vissza
- Rei! - kapja el karját, majd magához húzva megcsókolta
- Ühm... - Rei tágra nyílt szemekkel néz, majd lassan behunyja
Csupán pár pillanatig tartott ez a jelenet, melyet Kaiji és Saeko szomorú arckifejezéssel láttak meg. Mind a kettőjük szíve hevesebben vert és fájt. Azonnal elmentek onnan....
- Sajnálom. Kérlek bocsáss meg nekem. - öleli magához - Nem akarlak elveszíteni téged.
Eme beszélgetés hamar befejeződött. Rei kissé érthetetlenül állt a dolgok elébe és nem értette hogyan történhetett mindez. Az ajkára tette kezét és maga elé bámult. Nem érezte azt, hogy ezzel megdobbant a szíve, pedig legbelül végig erre a lépésre várt. Itaki megcsókolta, az kit igazán szeret. Nem is ment le az ebédlőbe, hanem inkább visszament a szobájába, ahol azonnal a zuhany alá vetette be magát....
- Megcsókolt. Boldognak kellene lennem, nem? Hiszen.... - gondolja, majd letörli a gőzt a tükörről
- Végre megszerezted, így könnyebb lesz elszívnod a vérét. - mondja a Devil Rei
- Miket beszélsz? Még, ha vérre is vágyom, nem fogom elszívni az övét. - tiltakozik
- Akkor a szobatársadé is megteszi. - mosolyodik el
- Kaijié... Ő... - jut eszébe az ő csókja - Nem, nem, nem! - rázza meg fejét - Lefekszem aludni!
Ahogy kilépett a fürdőszobából, épp akkor lépett be a szobába Kaiji, ki kissé szomorúnak tűnt. Mikor meglátta Reit mini nadrágban és feszülős pólóban, mely alatt nem volt más, azonnal elvörösödött....
- Még is mi van rajtad? - kérdi felháborodottan
- Hm? Elina adta ezt nekem.
- Elina?
- Fu, fu, fu... Biztos zavarba fogja majd ejteni az a pizsama. - gondolja elégedetten
- Elina teee... - szorítja össze fogait
- Talán nem tetszik?
- D-de, csak... Vagyis! Túl sokat mutató! Én most lefekszem, jó éjt! - oltja le a lámpát
- Hogy? Öm... oké. - lepődik meg, majd ő is lefekszik az ágyába
Egyikük sem bírt aludni. Kaiji végig azon bosszankodott, hogy miben is alszik a szobatársa és, hogy Elina direkt csinálja mindezt vele. Rei pedig a csókon elmélkedett és próbálta helyre rakni a gondolatait. Össze volt zavarodva. Minél jobban próbált válaszokat találni kérdéseire, annál jobban összezavarodott...
- Kaiji... Alszol már?
- Igen.
- Kérdezhetek tőled valamit?
- Mond.
- Te voltál már szerelmes?
- Sz-szerelmes? - fordul hirtelen oda hozzá zavarában - M-még is honnan jött ez a kérdés?
- Csak... szeretném tudni milyen érzés, mikor szerelmes vagy.
- Mért most kérded, mikor egyértelmű, hogy tudod. - mondja halkan, majd elfordul vissza - Igen, voltam.
- Hm? - ül fel hirtelen És milyen érzés? - ugrik hirtelen elé
- Váh! Te... - esik ki az ágyából
- Milyen érzés?
- Mért akarod... Ha? - néz rá, ki nagyon komolynak és elveszettnek tűnik a témában
- A szerelem egy különleges érzés, mely egy számodra nagyon fontos személy iránt érzel. Folyton csak arra a személyre gondolsz, hevesebben ver mellette a szíved és bármit megtennél, hogy boldognak lásd. Boldognak érzed magad a közelében és bármit megtennél érte, akár az életedet adnád. A szerelem egy nagyon erős érzés, mely nehezen múlik el. Ha szeretsz valakit, mindig vele akarsz lenni és érezni őt. Ez egy nagyon különleges érzés, mely, ha viszonzásra talál egy igen erős köteléket alkot kettőtök között.
- Hmm... Értem. És mikor tudod, hogy szerelmes vagy? Hogy tényleg szerelmes és nem más?
- Ha szerelmes vagy egyetlen csók elég ahhoz, hogy bebizonyosodj arról, hogy csak mellette akarsz maradni.
- Egyetlen csók? - jut eszébe Itaki csókja, majd megérinti mutató ujjával ajkát - Értem. - néz maga elé komolyan
- Hm. - komolyodik el, mikor eszébe jut Itakival látott csókja - Aludj és ne kérdezz olyat, ami zavarba ejtő! - fordul el durcásan
- Öhm... O-oké. Jó éjt. - fordul el a másik irányban, majd behunyja szemét
- Ez most honnan jött? Talán az Itakitól kapott csók ráébresztette az érzéseire? Komolyan! Mért pont tőlem kérdez ilyeneket? Pont tőlem, aki... Ha? - lepődik meg saját gondolatain - Idióta! - mondja halkan
- Hm? - hallja meg - Egyetlen csók.... - gondolja
- Szereted őt, nem igaz? - kérdi
- Hm? Kit?
- Itakit.
- Miből gondolod? - ül fel
- Rád van írva és ahogyan rá nézel... - mondja kissé szomorú arckifejezéssel - Ha igen, akkor jobb, ha lemondasz róla. Ő már máshoz tartozik. Jobb, ha minél előbb tisztázzátok a helyzetet egymás között.
- Hm. - áll fel, majd kimegy a szobából
- Ha? - lepődik meg - Még is mért mondtam ezt neki? - vakarja meg idegesen fejét - Fenébe! - ered utána
- Rendben, ahogy akarod. Megyek és beszélek vele. Még magam sem vagyok tisztában az érzéseimmel, de... Mindent bele!
Elindult Itaki szobája felé, mikor észrevette, hogy annak ajtaja résnyire nyitva van. Hangok szűrődtek ki belőle, melyek Itakitól és Saekotól származtak. Mikor közelebb akart menni, hirtelen becsukódott az ajtó, így az ablakból próbált leselkedni. Egy kisebb erkély volt Itaki szobájának, ahova kimászott a folyosó ablakából. Kaiji észrevette őt, ahogy ott leskelődik, ahol nem nagyon kellene....
- Még is mit csinál? - kérdi magában
- Itaki én szeretlek! - mondja hangosan Saeko
- Haah? - halja meg Rei
- Melletted akarok maradni. - öleli meg
- Saeko ez...
- Bármit megtennék, hogy melletted maradhassak. - lép hátra egyet, majd leveti köntösét, mely alatt teljesen meztelen volt
- Rei, te meg mit... Hah? Áh! - veszi észre az ablakon túl történteket - Rei...
Rei komoly, kicsit megdöbbent arccal nézett maga elé. Nem fogadta túl jól az előtte történteket. Kaiji gyorsan eltakarta szemeit, majd magához húzta, hogy ne lássa mi is következik utána. Rei meglepődött a lépésén, majd meghallotta Kaiji hevesen dobogó szívét. Ott álltak az erkély sarkában, miközben Saeko egy komoly lépést tett afelé, hogy Itaki mellette maradjon....
- Vajon most hogyan érezhetsz? - kérdi magától - Rei ez...
- Saeko Itakit szereti. - markol bele Kaiji felsőjébe
- Ha? - lepődik meg
Rei szíve felbolydult eme hír hallatán. Ki tudja hogyan fog ezek után Itaki szemébe nézni.
Folytatjuk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
