1.Fejezet: Távolság
Saki 2015.10.10. 14:51
"Aimi naplóját vezeti minden eseményt bele jegyzetelve. Amit benne leír, az mind megtörtént vele. Egy középiskolás lány naplója, melyben szerelme kap középpontot..."
Tavasz van, virágokba borultak a fák. Bimbóik mind kinyíltak, hogy a meleg napsütésbe nézhessenek. Szirmaikat itt-ott hordja a szél, mellyel gyönyörű látványt keltenek. Mintha csak az égből hullanának alá, akár a havazás. Csodaszép ez a sziromhullás. Sok ember mosolyogva néz fel az égre, ebben a színpompás tavaszi napon. Minden évben csak egyszer látható mindez, így érdemes végignézni a szirmok levegőben lévő táncát. Sok szép és jó dolog történhet meg a virágzó Sakura fák lombjai alatt....
Velem is ekkor történt meg a csoda. Épp sulikezdéskor az első napon, mikor belefutottam a szerelembe. Persze ez nem azonnali dolog volt, de hamar kivirágzott belőlem ez az érzés. Megdobogtatta egy fiú a szívemet, ki eltér tőlem, még is tudni akartam róla mindent. Hiába visszahúzódó és csendes, én akkor is gyengéd érzelmeket táplálok iránta. Ennek már több, mint fél éve. Azonban idő közben el kellett válnunk egymástól, hogy úgymond... Öhm...
- Aimi, el fogsz késni! Siess, vagy nem érsz be időben. Már az első napon el akarsz késni? Osztályelnökként nem ez lenne a
helyes döntés. Rossz példát statuálnál.
- Mindjárt, mindjárt! Még befejezem ezt a pár sort. Szóval, hol is tartottam?
A nevem, Aimi Hayashi. Kicsiny naplócskámat minden nap alaposan tele irkálom, megosztva benne eseménydús napjaimat és emlékeimet. Mióta Hiroto elment, sok minden történt velem. Rég láttam már. Most, hogy belegondolok.... Azóta semmi hírt nem adott magáról, mióta elbúcsúztunk. Szeretném tudni ennek okát. Vajon visszatér, vagy sosem láthatom? Sok kérdésem lenne hozzá. A hirtelen szakítás lehangolt, de máig nem felejtettem el és senki más nem érdekelt. Nem találkoztam olyan sráccal, ki elfeledtette volna. Mindig vártam a visszatértét. Remélem idén újra láthatom és megkérdezhetem tőle ezeket a dolgokat. Úgy érzem ez az év ismételten eseménydúsan fog indulni. Alig várom!
- Aimi! Aimi, kislányom! Ha nem sietsz...
- Jó, jó! Indulok már! Ne aggódj anya, nem fogok ismételten elkésni. Majd este jövök! Szia.
- Légy jó és sok sikert.
-"Anya mindig túl aggodalmas. Pedig ismer. A késés nálam tabu. Hiszen én vagyok az osztályelnök! Célom a pontosság!
Biciklire pattanva indultam az iskolába, ahol láthatom a két legjobb barátnőmet, kik a téli szünet alatt egyszer sem méltattak meglátogatni. Csak telefonon tartottuk a kapcsolatot. Biztos sok élménnyel lettek gazdagabbak....
- Nézd, ott van Aimi! - mutat oda Mieko
Szia, Aimi! Rég láttunk!
- Mieko! Natsuko! - ölelem meg őket
- Hé, még a végén összelapítasz bennünket. - mondja Natsuko
- B-bocsi, csak úgy örülök nektek.
- Mi is örülünk, hogy láthatunk. Hosszú volt ez a szünet. Ne haragudj, hogy nem tudtunk meglátogatni. - mentegetőzik Mieko
- Semmi baj, megértem. Legalább volt időm addig az idei osztálytervekkel foglalkozni. Hiszen ez a feladatom.
- Nekem pedig sikerült remek fotókat készítenem, hozzá szenzációs hírekkel a suliújságba. - dicsekszik Mieko
- Remek! Ügyes vagy, Mieko. - ölelem meg megint
- Natsuko sem tétlenkedett, igaz? - kérdi Mieko
- Persze, hogy nem. A sport maradt nálam a legfontosabb, így eszem ágában sincs elhanyagolni. - válaszol Natsuko
- Te leszel az idei bajnok, Natsuko. Az iskola legjobbja! Mindenkit le fogsz majd körözni, az biztos! - lelkesedik Aimi
- Jó, hogy idén is ugyan abba az iskolába járunk. Egyikőnk sem váltott. - örvendezik Mieko
- Úgy hallottam Kiyoshi átiratkozott egy sport iskolába, így vele nem találkozunk.
Legalább egyel kevesebb szépfiú után bomlanak a lányok. Már úgy is untam a sok fan sikítozását.
Rémes volt. - mondja Natsuko
- Bizony! De most lássuk ki-kivel kerül egy osztályba. Remélem ugyan abban leszünk. Lássuk csak... - nézi végig a listát Mieko
- Sajnos nem kerültünk egy osztályba, Aimi.
- Semmi baj, Natsuko. Majd minden szünetben átmegyek hozzátok. - mosolygok el
Idén sem lettem Natsukoék osztálytársa, de nem csüggedek. Hiszen egy Osztályelnök nem lehet aggodalmas és lehangolt.
Leadom terveimet az igazgatónak és az osztályfőnöknek, akik majd elbírálják. Remélem idén is tetszeni fog nekik.
Bebizonyítom rátermettségemet. Az biztos, hogy nem fogok unatkozni....
- Minden diák foglalja el a helyét. Akinek problémája van az ülésrenddel, szóljon. Most pedig üljetek le. Névsorolvasás
következik. Aki hallja a nevét , kérem kézfeltartással és "igennel" jelezze. Köszönöm.
-"Hm. Idén nem lesz senki, akivel jóban legyek az osztályban? Sok az új arc, mintha sosem találkoztam volna velük.
Igaz, sok diák jár az iskolánkba. - gondoltam
- Most, hogy mindenki jelen van, had mutassam beaz egyik diákunkat, aki egy ideig nem lehetett jelen az iskolánkban.
Fogadjátok szeretettel!
-"Biztos jó helyet választottam? Bár, innen jól lehet látni a Sakura fákat." - bambultam el
- Hiroto Katsuyuki-t.
- Ah? - ámulva néz mindenki
- Kérlek viseljétek gondomat.
- Ő nem Aimi volt pasija? - hallatszik a suttogás
- De. Úgy hallottam szakítottak, mert el kellett költözniük a városból. Az ok ismeretlen. - suttogják
- Hm-. - néz komolyan Hiroto
-"Lehet, hogy..." - elgondolkodtam
- Leülhetek melléd? - kérdi Hiroto
-"Télen szépen lehet látni a havazást is és..."
- Öhöm... Azt kérdeztem, leülhetek melléd? - bököd meg
- Hm? Ah...Haaah? H-Hiroto? - akad el a lélegzetem
- Köszönöm. Végre figyelsz rám is. - ül le mellém
-"H-Hiroto itt van és pont mellém ült le? Ah!"
Furcsán érezve magam, nem mertem megszólalni. Mintha a szavak elakadtak volna. Így szünetben....
- Hiroto, rég találkoztunk és nekem a...
- Ne hívj Hirotonak. Már nem vagyunk egy pár.
- Haah? Mi? - ledermedtem ezt hallván
Folytatjuk....
|