6.Fejezet: Bezárva
2017.01.16. 22:29
Aimit nem igazán kedvelik az osztálytársai. Legalább is egy nagyon nem, aki úgy látszik nagy befolyással van másokra. Vajon hogyan viseli mindezt?
Az első kiránduláson, melyen az egész osztály jelen volt, már a második kellemetlen helyzetbe keveredtem. Elsőnek elraboltak,
mert jobb voltam és nem az tettem, amit más. Majd most pedig Hirotoval a fiú zuhanyzóban bujkálok. Mindez azért, mert
hallgattam az osztálytársnőimre. Túl hiszékeny vagyok. Ez tény és való. Egy idióta!
Hiroto gyorsan nekem szaladva, betolt a zuhany alá, majd behúzta a függönyt. Mögötte álltam egy szál törölközőben. Ahhoz, hogy ne ebbe a zuhanyzóba álljon be más, Hiroto megnyitotta a csapot. Ömlött ránk a meleg víz. Csurom víz lettem megint. Fogalmam sincs hogyan mászok ki ebből....
- Mért a fiúk öltözőjébe jöttél be? Eltévesztetted az ajtót? Ez nem rád vallana. - kérdi halkan Hiroto
- É-én csak... Kaede és Hiromi mondták, hogy a lányok mosdója tiszta víz és én...
- Szóval inkább bejöttél ide? Te folyton csak bajt okozol ne... - akad meg Hiroto szava, ahogy megfordul
- Hm? - néz csodálkozva Aimi
- Ah... Hm? - veszi észre, hogy átlátszik a törölközője
"Szinte teljesen átlátok a törölközőjén. Látom a..."
Hm. Ühm. - fordul el Hiroto zavarában
- Ah? S-sajnálom... - pirul el
"Tiszta víz a törölközőm és már teljesen átlátszó. Hiroto biztos azért fordult el mert látta a me..."
Áááh! - fordul háttal megijedve Aimi
- Ha? Kilátszik a... Ah! - pillantja meg Aimi fenekét
Orvérzéssel hátrál ki a zuhanyzóból Hiroto, ahogy az alsó részemet megpillantotta, melyet a törölközőm már cseppet sem
takart el. Tök vörös lettem. Már nem tudtam hogyan takarjam el magamat. Szerencséjük, hogy nem látták meg Aimit a fiúk,
akik épp akkor jöttek fürödni, mint ők....
- Katsuyuki, te meg mit csinálsz? - kérdi Rito
- Az ott vér? - néz nagyot Kobato
- Öh? Az... S-semmi! Csak hirtelen lefejeltem a zuhanycsapot. - mentegetőzik Hiroto
- Öh? Hm. - néznek egymásra a fiúk
-"M-mit csináljak most? Nem tudok kimenni, míg ők itt vannak. De órákig nem lehetek itt. Ah..."
- Tessék. - nyújt be egy másik törölközőt Hiroto
- Hm? K-köszönöm.
- Már elmentek. Szóval kijöhetsz, ha akarsz.,
- Hm? J-jó. Uhm... - lép ki lassan a zuhany alól
K-köszönöm, hogy megvédtél és elbújtattál. - hálálkodik elpirultan
- Nincs mit. - mondja elpirultan
- Jobb, ha megyek még mielőtt meglátna valaki más is.
- Hm. Gyere. - fogja meg kezét
Lassan, lopakodva vitt el a szobámig. Szerencsére senki sem vett bennünket észre, hála Hirotonak. Már másodszor mentett
meg, ami jól esett számomra. Törődött velem. Ez egy nagyon jó jel. Boldog vagyok!
- Hé, Aimi. Ide jönnél egy kicsit? - kérdi Kaede
- Hm? Igen? Mit szeretnél?
- Milyen újabb feladatot találtál ki?
- Öhm... Labdajátékot, ahol a lányok és a fiúk összemérhetik tudásukat. Mért? Talán nem jó?
- Hm. De. Alig várom. Elhoznád a labdákat a szertárból? Mi addig bemelegítünk a verseny előtt.
- P-persze- Bízzátok csak rám. - vigyorodik el
Végig egymagamra számíthattam. Egyik lány sem volt hajlandó segíteni. Mintha mindegyik utált volna. Valahogy rosszul esett
és egyedül éreztem magam. Magányosnak. Hmm...
- Ah. Megint egyedül. Hogy viszek el ennyi labdát egyszerre?
PUFF! CSATT!!!
- Hah? Mi volt ez? Becsapódott az ajtó? - fut oda
Jajj, ne! Ez nem nyílik. Mit tegyek? Itt ragadtam!
Egymagamban voltam a raktárban, aminek az ajtaja valami miatt csak úgy becsapódott. Pánikba estem. Sajnos senki sem tudta merre is vagyok, mert nem szóltam a tanárnak. Ismét önkéntelenül is bajba sodortam magam. Valahogy ez a kirándulás folyton balul sül el. Mért van ez?
- Nem tudja valaki merre van Hayashi Aimi? - kérdi a tanár
- Nem, sajnos nem láttuk. - válaszolnak a diákok
- Hm. - néz komolyan Hiroto
-"Senki sem tudja hol vagyok. Bár Kaede-san küldött ide. Talán majd ők szólnak a tanárnak,
ha fél óra múlva sem vagyok ott a labdajátékon. Vagyis remélem és nem felejtenek el.
Addig azért megpróbálok kijutni, hátha csak szimplán beragadt az ajtó. Lássuk!" - iramodik neki
Ki fogok jutni innen! Vigyázz ajtó, jövök! - fut neki
Úgy megiramodtam, hogy az egyik elgurult labdára rálépve nekivágódtam az ajtónak. Azonnal eszméletemet vesztettem....
- Katsuyuki, légyszives menj el a labdákért a szertárba. Valami miatt Hayashi-san nem jött.
Talán előre ment és nem szólt nekem. Nézd meg kérlek. Köszönöm.
- Hm. Rendben van.
"Amilyen ügyetlen, biztos bénázik a labdákkal. Vagy csak elfelejtett felkelni és még nagyban alszik."
Hm. Be lenne zárva? De akkor nem lehet itt.
Hiroto kapott egy kulcsot a tanártól, amivel ki tudta nyitni az ajtót. Ahogy belépett, bal oldalon ott hevertem eszméletlenül...
- Hah?! A-Aimi! Mi történt? Mi bajod van? Megsérültél?
- Ummm...
- Aimi ébredj! Megütötted magad? Fáj valamid?
- Ummm... H-Hiroto? - ébredezik
- A fejed vérzik. Megyek és hozok ide egy tanárt és...
- Várj! Maradj velem. - ragadja meg a felsője szélét
- Hah?
- Ne menj el, kérlek. - mondta szinte sírva
- Hm. Jó, rendben van. Akkor majd én viszlek oda. Ilyen állapotban úgy sem tudsz járni. Gyere, elviszlek.
- Hm? De...
- Ne hezitálj. Gyere.
- Uhm...
Lassan felsegítve engem, felvett a hátára, úgy vitt vissza egészen a táborhelyig, ahol a többiek csak ránk vártak. Örültemű, hogy Hiroto ismét rám talált....
Folytatjuk!
|