12.Fejezet: Riválisok
2017.02.01. 15:25
Aimi és Hiroto elkezdett ismét forrni a levegő. Ki tudja mi fog ebből kisülni. A fiatalok újonnani összejövetelét többen is gátolják. Főleg az új fiú. Vajon mért?
Szeretném, ha a dolgok végre ismét normális kerékvágásban folynának. Biztos túl sokat kérek, ezért marad minden bonyolultan és csak fokozódnak a dolgok. Már azt sem tudom mit tegyek. Vajon Hiroto szert még? Vagy csak nem akarja, hogy szomorú legyek? Mit kellene tennem? Olyan zavarba ejtő, ha egy fiú túl közel van. Főleg az, akit nagyon kedvelsz....
- Aimi! - kiáltja Takato
- Hah? I-Itsuki-kun? - néz csodálkozva Aimi
-"Hm. Mit keres ő itt?" - kérdi magában Hiroto
- Aimi, jól vagy? Nem bántott? - farol be melléjük biciklivel
Ereszd el!
- Még is mit művelsz? - kérdi Hiroto
- Ezt én is kérdezhetném tőled! Mért sirattad meg?
- Hogyan?
-"Mi? Itsuki-kun azt hitte sírok? Pedig csak a pirosságot takartam. Tisztáznom kell a félreértéseket,
de túlságosan zavarban vagyok."
- Gyere, Aimi. Hazakísérlek. - mondja Hiroto
- Ne nyúlj hozzá! - veszi le kezét Aimiről
-"Mit tegyek? Zavarban vagyok."
N-Nem kell. Hazamegyek egyedül. Sziasztok! - rohan el
"Ah! Már azt hittem meggyulladok. Jó, hogy Itsuki-kun itt volt. Legalább nem látta Hiroto az arcomat." - könnyebbül meg
- Ki vagy te, hogy közénk állsz? - háborodik fel Hiroto
- Aki árt neki, velem gyűlik meg a baja!
- Még is miről beszélsz? Sosem ártanék neki!
- Hmmm! - morog rá Takato
Jobb lesz, ha távol maradsz Aimitől! - jelenti ki
- Még is mióta hívod őt a keresztnevén?
- Megengedte, így úgy hívom, ahogy akarom!
- Hogy mi?
- Nincs mit mondanom. Csak maradj Aimitől távol és nem esik bajod!
- Hogyan?
- Tartsd észben.
- Hm.
Nem tudom, hogy mi történt azután, hogy elrohantam, de azóta Itsuki-kun és Hiroto folyton versengenek egymással. Mivel kettőjük között ülök, így elég nehéz figyelnem. Mintha folyton engem bámulnának. Ha Hirotora nézek elfordul. Viszont Itsuki-kun más, ő rám mosolyog. Nem tudom mért alakult ki ez a helyzet. Nem mintha zavarna, de nem akarom, hogy rosszban legyenek....
- Hogy mit csinált? - kérdi hangosan Mieko és Natsuko
- Na és mi a helyzet az új sráccal? - kérdi Natsuko
- Hah? Takatoval? Őt a mamám temetését láttam meg először. Anyukám jóban van az övével, így meghívták őket is.
Ott találkoztunk először. Bocsi, hogy eddig nem mondtam.
- Ugyan. Nem haragszunk. Tetszik neked? - kérdi Natsuko
- Hah? M-mi? Mért kérded?
- Tetszik neked, ahogy figyel rád. Nem igaz? - kérdi Natsuko
- Ne is tagadd le, Aimi! Látszik rajtad, ahogy ránézel.
- De, Mieko! Ne mondj zavarba ejtő dolgokat! - pirul el kicsit
- Elpirultál! - jelenti ki Mieko
- Jó látni ahogy mosolyogsz. Boldognak látszol. - jegyzi meg Natsuko
- Hm. - vigyorodik el Aimi
Boldog voltam, hogy van ki szeret és vannak olyan barátaim, akik mindig mellettem lesznek. A dolgok kezdenek egyre jobbá válni....
- Látom jóban vagytok Aimivel. - mondja Hirotonak Shinji
- Hm. Neked ehhez semmi közöd.
- Azt hittem, hogy utálod őt, mert csupán fogadásból szeretett beléd.
- Nem hiszem, hogy csak abból szeretett volna.
- Hidd csak el. Téged már nem szere, csak nyerni akart.
- Nem hiszek neked!
- Most már az új diák érdekli. Hogy is hívják? Áh! Takato Itsuki.
- Hmm! - mordul rá
Hazudsz! Köztük nincs semmi!
- Akkor mért vannak folyton együtt? - mutat ki az ablakon
- Hm? - néz ki Hiroto
- Látod. Megint együtt vannak. Biztos össze is fognak majd jönni, csak idő kérdése.
- Fogd be!
- Én csak az igazat mondom. Fáj az igazság?
- Fogd be!
- Mért nem kérded meg Aimit mit gondol róla? Talán, mert fájna, ha azt mondaná kedveli őt?
- Fogd már be!
- Hah? - hallja meg őket Aimi
- Aimi és köztem úgy sem lesz semmi. Már nem szeretem őt!
- Haah? - döbben le Aimi
- Hm. - mosolyodik elégedetten Shinji
- Uhmm.... - fut el Aimi könnyes szemekkel
- Aimi! Aimi várj! - fut utána Takato
- Hm? A-Aimi...
"A fenébe!" - üt bele ököllel a falba
-"Ezzel a tervem bevált. Aimi szíve összetört, ahogy majd az élete is össze fog. Én lehetek majd az osztálytitkár." - gondolja
Hiroto szavait hallván, teljesen összeomlottam. El akartam menekülni, el a világ elől. Azonban csak a tetőre futottam fel. Térdre rogytam bánatomban. Nagyon rosszul estek azok a szavak. Könnybe lábadta a szemeim....
- Aimi...
-"Mért? Mért kellett ezt mondania? Minden csak hazugság volt? Minden, amit tett csak hazugság lett volna?" - zokog
- Aimi, jól vagy? - kérdi Takato
- I-igen, jól vagyok. Csak valami a szemembe ment és fáj. He, he... Mért jöttél utánam? - áll fel
- Aimi, ha valami bánt, mond el. Szívesen meghallgatlak. Mi bánt téged? - kérdi
-"Ha tudnád mennyire fáj. Nem mondhatom el. Nem."
Már semmit sem értek. Mért van ez? Én... - letörli könnyeit
Nem bírtam Takatora sem nézni. Nem akartam, hogy lásson sírva, hiszen még alig ismerem. Nem szeretem, ha az emberek sírva látnak....
- Had segítsek elfelejteni őt.
- Hah? - fordul meg hirtelen Aimi
- Rossz látni, ahogy szenvedsz. - mondja szomorúan
-"Takato..." - lassan ruhájába markolva hozzábújt mellkasához
-"Meg kell magyaráznom neki a..."
Hah? - látja meg őket Hiroto
Folytatjuk!
|