Sziasztok! Kissé fárasztó napjaim vannak, sok a tenni-venni valóm. Párom 12 órákat dolgozik, délután fél 3-kor megy el és reggel 8 óra fele jön haza, majd nem sokkal utána megy aludni. Szóval... egyedül maradok a manócskáimmal és a házimunkával. Jelenleg lassan 2 hete vannak itthon, mivel az új doktor nénink köhögés miatt nem engedte őket az óvodába. Az új ovinkban is sok a beteg gyerkőc. Hideg van és elég, ha egy betegeskedő gyerek bemegy és már adja is tovább a bacikat. Remélem a jövő héten végre sikerül eljutnunk az oviba és hamar meg is szokjuk az új környezetet. Persze az első héten nem alszanak majd ott, 1 órakor haza kell majd hoznom őket, de sebaj. Utána, ha beszoktak, akkor maradhatnak alváskor is.... :)

Na, de amiért ezt a bejegyzést teszem közzé az a költözésünk, mely november 25.-én meg is történt. A szállítók bénázása miatt 4 dobozunk és pár cuccunk fenn maradt (ezt említettem már egy előző bejegyzésemben), de szombaton azok is el lesznek hozva. Ráadásul a számítógép asztalunk tetejét letörték és így használhatatlanná vált. Még jó, hogy a régi lakó itt hagyott több asztalkát, amiből az egyik ideiglenes számítógép asztallá lett. :P Az első hét borzalmas volt, mivel alig bírtunk kipakolni. Össze-vissza dobozok álltak és zsákhalmok, nagy volt a kupi. Iszonyat volt és idegörlő. A gyerekek is itthon, láb alatt voltak szóval... nagyon rossz volt! Csoda, hogy le tudtunk feküdni aludni. Az elelmiszert és a vegyi árut volt a legkönnyebb a helyére pakolni. Az első pár napban párom tudott segíteni, de utána aligha, mivel dolgozni kellett mennie, így az egész a nyakamba zúdult. Főzzek, tajkarítsak, pakolásszak na meg vigyázzak a csöppségekre. Na, az volt aztán a nagy feladat..... Lényegében már 90 %-ban a helyén van minden és, miután megérkeznek a maradék cuccaink, akkor lehet 100% lesz ebből a dologból. :)

A gyerekek nagyon élvezik a saját szobát, bár vannak veszekedések közöttük. Szeretnek itt lenni és alig várják, hogy az udvaron is legyen játszótér (csúzda, mászóka, homokozó...stb), ahol itthon is kitombolhatják majd magukat. :) Ma volt az első, hogy délután kellett aludniuk, mivel vissza kell rá állnunk, mert, ha nem alszanak nagyon hisztisek lesznek. Este nagyon szépen elaludtak a fiúk, csak a csajokkal kellett picit megszenvednem. :P

Pár napja esett a hó, nagyon szép volt, de sajna 2 nap alatt el is tűnt, így minden zöld... azaz a fű az. :P Lesz mit csinálnunk jövő tavasszal (festés, fűnyírás...stb). Már kezdek belejönni a  főzésbe és igyekszem rendben tartani az egész háztartást. Mollika nagyon anyás, alig van el az apjával (már, amikor itthon van). Jó lenne egy kenguru, mert úgy mindeig velem lehet. Sokszor el szokott lenni, de van egy pont mikor meglát sír és nem is engedi magát egy ideig letenni. Már egyre jobban kitolja magát négykézláb és a kuszás is alakulóban van. Össze-vissza szokott forogni és nagyon beszédes tud lenni.....

Röviden ennyit írnék a beköltözésünkről. Anyukámék megnyugodhatnak, hogy végre beteljesült az álmunk és külön költöztünk. Párom szülei is biztos hozzá szoktak, hogy mi nem vagyunk ott. A helyzet ott ugyan olyan, szoktam "anyósommal" beszélgetni. Anyukám minden héten felhív. Ha bármi van, mind a kettőjüket nyugodtan hívhatom, nagyon segítőkészek. Kaptam anyukámtől egy részletes szakácskönyvet, amibe minden bele van írva (dinsztelés, habarás...stb)....

Most mentem! Este igyekszem jönni vmi résszel. Remélem nem alszom be. :P További szép napot mindenkinek, ki felnéz az én kis oldalamra. chuu~