Sziasztok! Ideje helyzetet jelentenem!^^" 10 hete és 3 napja nem adtam semmilyen hír magamról, mely kissé... Köhöm! Elnézést. Sajna már nem vagyok olyan aktív. Hébe-hóba írtam és egy-két karakter rajzot is próbálgattam, de nem igazán tevékenykedtem. Nem fognám az időhiányra, hiszen azért mindig arra nem foghatom. Most inkább a lustaságom az oka, na meg a kis manócskáim, kik körülöttem sürögnek-forognak és, ha belekezdek egy rajzba, akkor ők azonnal kérnek egy-egy saját kis rajzot. Egy kutyust, elefántot, vagy éppenséggel egy macis rajzot. Szeretek nekik rajzolni. Mindig mosollyal tölt el, ahogy hetekig pakolásszák az általam rajzolt lapokat, melyek már olyan gyűrötté válnak, hogy lassan szétesnek. Mikor megfeletkeznek róla, akkor azt sem veszik észre, hogy a kukában landol. Melyet ők készítenek, azoknak 99 %-a megy elrakásra, a maradék 1 %-a vagy cirkafirka vagy éppen egy szétvágott rajz. Szeretem megőrizni az alkotásaikat. Remélem, hogy évekig meg is lesznek és majd mutathatom nekik, hogy mit is készítettek kisgyerekként. :) Nekem sajna nincs már meg semmim. Lehet anyukámnál lapul egy-egy rajz, de nem tudom. Nekem az se baj, ha nincsen. Idővel elvesztek, melyeket készítettem. Én őrzöm a gyerekeimét és a sajátjaimat ameddig csak tudom.^^

Május 31.-én írtam utoljára. Júniusban nem sok mindent csináltam. Szinte a szokásosat. Az első 2 hétben még volt suli és ovi, lezajlottak az évzárók és a ballagás is. Az utolsó egy hétben pedig a pesti nagyszülőkhöz mentünk, mivel beszéltük, hogy a másik 2 hónapra elmegyek dolgozni anyukámmal, hogy utolérjük magunkat a kiadásokban. Ebből 1 hónap lett a fix, max 1,5. Ez a munkától függ. Addig a nagyszülők vigyáztak a kicsikre és én bíztam benne, hogy nem lesz semmi gond. Apjuk is dolgozott és, mikor tudott felment hozzájuk. Mindnet megkaptak, amire szükségük volt, így nem aggódtam semmi miatt. Bár iszonyatosan hiányoztak! :(

Július 1.-én kezdtem a melóban. Kint voltam külföldön. Nem térek ki a munkára, de nagyon fárasztó volt. Főleg az első hét, melyben olyan izomlázam volt, hogy azt hittem fel sem bírok kelni. Második héten ismételten volt egy kis izomlázunk anyukámmal, de egyre jobban bírtuk. Belerázódtunk a napok elteltével. Fiatalabbik bátyám is velünk dolgozott. Vicces és rendes munkatársakkal dolgoztam együtt, de voltak, kik nagyszájúak voltak (szerencsére nem velem együtt dolgoztak). Lassan, de szépen elszállt a nyár közepe és már mentem is haza július 2.-án GYSEV vonattal. Na, azt a luxust! Nem csoda, hogy ilyen drága a jegy és a helyegy hozzá, de nem volt vészes. Vittem a gyerekeknek édességet és még pár apróságot, amiket ott kaptam. Összepakoltuk a gyerekek cuccait és gyorsan bevásároltunk, majd 3.-án mentünk is haza. A gyerekek mondanom sem kell mennyire lógtak rajtam. Hihetetlenül! :D Mint a koalamacik! Csak mondták és mondták. Nagyon hiányoztam nekik. Iszonyatosan fura volt ismét velük lennem és visszazárkózni a házimunkába. Már úgy ahogy sikerült. Ismét ott vagyok, ahol lennem kell!^^

Kislányom már nem iszik tejet, max 1x este egy teát. Sajna a pelust nem volt hajlandó letenni és a bilire sem volt hajlandó nélkülem ráülni. :P A fiúkat megnyírták, kis tüsihajúak lettek. Nagylányom meg nem nagyon jeleskedett az olvasásban és sajna a szintetizátorozásban is nagyon ellustult, de mennek neki a dalok. Pestre nem vittük fel a szintit, mert így is jóóól meg voltunk pakolva. Itthon szeptemberig még tud gyakorolni. :)

Még kerek 3 hét van vissza a nyáriszünetből! Mi szombaton vettük meg a suliba való cuccokat és közben az ovis ágyhuzatokat is beszereztük. Már csak nagyobb méretű tornazsákok kellenek, melyekbe beleteszik az ágyruhájukat. Nagyon furcsa lesz ismét minden hétköznap a suliba és oviba jönni-menni. Idővel oda is visszaszokunk. Hónap végén lesz az első szülői értekezlet. Kicsi lányunknak is, ki november 4.-től mehet oviba a kicsik közé. Kár, hogy a bölcsibe nem fért be, de így is biztos nagyon jó lesz neki. Segítek neki a beszokásban és az elején eleve nem lesz benn sokáig. Bízom benne, hogy hamar elfogadja a társait és az óvónéniket. :)

Én megvagyok. Minden rendben. Kissé meleg van és, ha kimegyünk majd leizzadjuk a testömegünk felét, de túléljük. :P Legalább a ruhák hamar száradnak, ebből jó a napsütés. Én már szinte teljesen lebarnultam, hála a kint végzett órákig tartó munkának.^^" 

Befejeztem pár animet, mióta utoljára írtam a nézetteket: Kaguya-sama wa Kokurasetai: Tensai-tachi no Ren'ai Zunousen, Midara na Ao-chan wa Benkyou ga Dekinai, Tate no Yuusha no Nariagari, Kono Oto Tomare

Jelenleg is nézek: En'en no Shouboutai (4 / 24.rész), Fruits Basket- 2019 (18 / 26.rész) és a Katsute Kami Datta Kemono-tachi e (6 / 12.rész)

Mást nem igen tudok írni. Párom öccse várja a 4. babájukat, ki valószínű fiú, mert már 4 hónapos és nem történt semmi komplikáció, mint mikor az előzőt várták. Még elmehet a kicsi, ha nem vigyáznak, mivel veszélyeztetett terhes. Ők tudják mit akarnak, minket már nem izgat. Mi a saját dolgunkkal vagyunk elfoglalva. Engem még mindig bosszant, hogy eladták egy csomó cuccunkat és mind a mai napig nem adták meg az árát, pedig mi nem 1x segítettük ki őket. Többé nem fogjuk. Oldják meg maguk! Nem bosszankodom semmin és igyekszem nem foglalkozni másokkal, hogy ki-mit csinált vagy tett. A sajátom az első. A gyerekek az elsők! Szóval... Jobb, ha most zárom a blogbejegyzésemet. Nem tudom mikor írok újat, majd eldől. Remélem, ki erre jár olvassa. Egyenlőre ez lesz az utolsó. Max akkor írok, ha lesz vmi említésre méltó. Köszönöm annak, ki végig olvasta. Köszönöm a figyelmet. További békés nyaralást mindne kedves olvasómnak! Kik még suliba jártok használjátok ki a nyáriszünet utolsó hónapját és élvezzétek a jó időt. Strandoljatok, bandázzatok és legyetek a családotokkal. Saki-chan búcsúzik! Mivel este írtam, így... Oyasumi! chuu~