|
2.rész: INEG
Saki-chan 2018.07.16. 19:04
Rei egy olyan helyen ébred, melyet sosem látott és nem ismer. Összefut egy perverz alakkal, majd azzal, ki oda vitte. Kiderül, hogy mért is akarták, hogy ott legyen, de ezt Rei nem fogadja el és elmegy. Vajon visszatér?
Rei élte nyugodt életét az erdőben, mint egy remete távol az emeberktől és a város zajától. Azonban egy eléggé esősnek ígérkező napon betoppant egy furcsa alak és magával akarta vinni. Esze ágábans em volt egy gyanús alakkal sem sehova menni, hiszen ki tusja mit akar és mik a szándékai. Támadással válaszolt, mellyel kiprovolálta, hogy az visszatámadjon. Egy ideig bírta, azonban a gyengepontja áldozata lett és vesztett. Az alak magával vitte, ahogy azt kérték tőle. Rei egy szobában ébredt, ahonnan ki akart szökni, de helyette összefutott egy perverz alakkal. A szökés hiábavaló volt, így elbújt. Azonban pont annak a személynek a szobájába, ki erre a furcsa helyre hozta. Rámadásul az az alak tudta, hogy az ágya alatt lapul. Rei most ismét bajba került, de lehet mégsem....
- Most már kijöhetsz onnan. - mondja
- Hm? Tudta, hogy itt vagyok? - kérdi magában meglepetten
- Hiába rejtőzködsz, innen nincs kiút. - jelenti ki
- Fenébe! Most mihez kezdjek? - kérdi magától
- Én a helyedben azonnal visszamennék a szobámba, ha nem akarok bajba jutni.
- Méghogy visszamenni! - mérgelődik magában
- Hmm... Hát nem felelsz? - fordul át a másik oldalára
- Ha gyorsan kicsúszok egy kis jégen és jégfalat emelek magam mögött, esetleg sikerülhet az ajtón kijutnom. - gondolja
- Hát jó, akkor... - mozdul meg
- Uhm! - indul meg
Rei kicsit megfagyasztotta a padlót és hason kicsúszott az ágya alól. Felpattant és már emelte volna fel a jégfalat, mikor is hirtelen megcsúszott és hanyatt esett. Az alak pont felkelt az ágyából, kit kigáncsolt, így a takaró rájuk esett. Teljesen eltakarta őket....
- Innen nem mehetsz ki. - szorítja le a földre csúklójánál
- Eressz! - szabadulna
- Nyugi, nem akarlak bántani. Nem azért hoztalak ide, hogy a magamévá tegyelek vagy ilyesmi. Bár nem lenne ellenemre.
- Hümp! - fordítja el arcát duzzogva - Még is akkor mért hoztál ide, ha nem azért?! Erőszakot alkalmaztál, csak arra lehet következtetni, hogy perverz gondolataid vannak!
- Perverz?! Te provokáltad ki, hogy visszatámadjak és erőszakkal hozzalak el ide! Csak csendben be kellett volna ülnöd a kocsimba és akkor nem sérültél volna meg. És... egy cseppet sem vagyok perverz! - jelenti ki
- Hm! - néz rá szúrós tekintettel
- Azt nem én fogom neked demonstrálni,hogy mért vagy itt, hanem a vezérünk.
- Nem kell semmit sem demonstrálni, csak engedjetek haza! - szabadulna
- Elengedlek, ha nyugton maradsz. - enged a szorításból
- Hmp! - vigyorodik el
Ahogy engedett a szorításból, azonnal kihúzta lábait a lábai közül és hátrafele kézenállásból kiszabadította magát. Csak az volt a bökkenő, hogy a takaró rajta maradt, amit magával rántott a lábaival és belegabalyodott. Az alak kihasználva tehetetlenségét felé mászott és közel hajol hozzá....
- Vicces. Most magadat ejtetted csapdába. - mosolyodik el
- Óh, igazán? - vágja szét jéggé alakított karjával a takarót
Mikor ezt megtette ráesett az alakra, ki most maga került alulra. Rei lábai be voltak csavarodva a takaróba, így azokat nem tudta mozgatni, csak a kezeit, melyekkel leszorította a fickót....
- Mit is mondtál?
- Hmm...
- A fenébe! A lábaim még mindig be vannak akadva. - goldolja
- Ne segítsek? - kérdi
- Hm! Nem kell!
- Nekem tetszik ez a póz, szóval....
- Hmmm! - mérges - Csak engedj el, kérlek. - érinti homlokát homlokához
- Ha? - ez kissé meglepte
- Hm... - lassan elenegte a fickót és térdelve ült a földön
- Ez a lány... - hirtelen ledönti
- Hah? - meglepődik - Még is mit akar tőlem? Most.... - szorítja össze szemeit
- Te.... - meg akarja fogni a fülét
KOPP! KOPP! - kopogás hallatszik
- Yanagi kész a reggeli. Ha nem siketsz nem marad.
- Hah? Yanaginak hívják.... - gondolja Rei
- Azt hiszem jobb, ha visszamész a szobádba. Ha itt találnak mind a ketten bajba kerülünk. - áll fel
- Hm. Rendben. - szabadítja ki lábait, majd megindul az ablak felé
- Nem kell félned tőlünk. - mondja halkan Yanagi
- Hm? - áll meg egy pillanatra
- Mért akartam közeledni felé? - nézi a kezét közben - Nem is az esetem. - szorítja ökölbe kezét
Rei fogta magát és visszament abba a szobába, ahol magához tért. Különös volt neki ez az egész és nem értette mit akarnak tőle. Mi szükségük lenne egy magafajta devil lányhoz. Lassan az ablakhoz ment és azt látta, hogy a többi személy keres valakit vagy valamit. Eszébe jutott, hogy mikor elbújt, akkor már észrevették, hogy eltűnt. Valahogyan jól kellett ebből kijönnie, hogy nehogy azt higyjék el akart szökni. Hallotta, hogy ismét a szobába jön valaki, így lefeküdt az ágyra...
- Hah? Óh, hát itt vagy? Azt hittük elszöktél.
- Hm? Csak a mozsdóban voltam.
- Gyere le, a tárgyalóban várunk.
- Hm? Tárgyalóban?
Lassan lement és megnézte hol is van pontosan. Szerette volna tudni mit akarnak tőle, mért hozták ide. Mi a céljuk. Eléggé csendes volt minden. A konyhában megpillantott egy férfit, ki kötényben volt és dalolászott. Mikor majdnem észrevette, gyorsan odalapult a falhoz. Ment tovább, míg a tárgyaló feliratú szobába nem ért. Nem mert egyből benyitni. Mikor a kilincshez nyúlt volna, az a férfi ott állt mögötte...
- Csak bátran. - szólal meg
- Hm? - lepődik meg
- Itt vagyok! - szól be a szobába - Az újonc is velem jött. - nyitja ki az ajtót
- Ha?
- Most mit kell megbeszélni? - ül le a helyére
- Csak bátran, nem kell félned tőlünk.
- Hűha! Milyen jól áll rajtad ez a ruha. Tudtam, hogy passzolni fog majd az alakodhoz. - mosolyog rá
- Gyere, lépj közelebb. Ez itt a megbeszélő szobánk, más néven a tárgyaló. - mutatja - Ismerkedj össze a tagokkal, bár még nincs itt mindenki. Majd őt is meg fogod ismerni.
- Hm? - néz csodálkozva Rei
- Had mutatkozzam be én elsőnek. Lilline vagyok. Minden információt lejegyzetelek és elemzek. Ez az én feladatom.
- Szia, én Keiko vagyok. Jó nagyra nőttek. - lép be mögé és emelgetni kezdi a melleit
- Mindjárt visszajövök. - mondja Lilline
- Ühm! - pirul el Rei, miközben szabadulna a perverz kezek közül - Hé!
- Keiko fogd vissza magad. - húzza el Trivee - Én Trivee vagyok. Örülök a találkozásnak. - mosolyog rá - Feladatom Lilline segítése és a minták begyűjtése.
- Én Hilo vagyok. Feladatom a kódok feltörése, a védelmirendszer kiépítése és a fegyverek beszerzése. Remélem hamar összebarátkozunk majd és jól kijövünk a közeljövőben. - vigyorodik el
- Én Yanagi vagyok. Velem már találkozhattál. Én vagyok a vezér helyettese. Ha bármi problémád lenne, szólj nyugodtan. Tőlem nem kell félned, nem harapok. Nagyot. - viccelődik
- Hm. Most, hogy mindenki bemutatkozott... - szólal Kousuke, ki az asztalfőnél áll
- Jól van, megyek már. Nem kell lökdösnös.
- Ne légy már az első napon ilyen modortalan. - szól rá Lilline
- Hm. - lép be az ajtón egy férfi - Még egy tag? De minek? Mi olyan nagy szám ebben? Biztosan egy puhapöcsű, gazdag ficsúr lesz az! Már előre.....Haah? - lepődik meg, mikor meglátja ki is az - TE?
- Haah? Uhm... - fordítja el fejét
- Most azonnal kárpótolnod kell a történtekért! - kapja el karját
- Angel! - szól rá Trivee
- Hogyan? - háborodik fel Rei
- Sikítanál az élvezettől. - hajol közel hozzá
- Nem volt olyan nagy szám, hogy síkítani tudnék. - hajol közelebb hozzá
- Te kis... - szorítja meg egy kicsit a karját
- Eressz el vagy szárazra szívlak! - mordul rá, miközben szemei vörösleni kezdenek és fogai megnőnek
- Hmmm.... - engedi el - Egy devil. - gondolja
Mindenki meglepetten figyelte a történteket. Nem gondolták volna, hogy egy újabb devilt köszönhetnek a csapatban. Hogy a csend megtörjön, belekezdtek az "ülésbe"....
- Most, hogy minden tag jelen van....
- Tag? - vág közben Rei - Mi az, hogy tag?
- Azért hoztunk ide, hogy csatlakozz hozzánk. A te erőddel erősebbek lehetünk.
- Hogyan? Azért kellett erőszakkal idecipelni, hogy csatlakozzak a csapatotokhoz?
- Hm. Pontosan. Sajnálatos, hogy így alakult, de szeretnénk, ha a csapatunk tagjává válnál.
- Bocs, de nekem nincs szükségem csapatra.
- Hm.
- Vigyázz, hogy kivel beszélsz kislány. - szól rá Angel - Ő itt Keitou Kousuke, a legerősebb mindannyiunk között. Ő a vezérünk.
- Na és?
- Hm? - lepődik meg mindenki
- Teljesen mindegy, hogy ki az erősebb és ki nem. Nem fogok hozzátok csatlakozni. Már voltam egy csapat része, köszönöm, de nem kérek belőle. - fordít hátat
- Várj! - szól utána Yanagi
- Hagyd! - mondja Kousuke - Majd vissza fog jönni.
- Mért pont ő? Mért ezt a devilt választottad? - kérdi Angel
- Mert ő különleges.
- Hm? - lepődik meg Angel
- Biztos vagy benne? - kérdi Yanagi
- Teljesen biztos. - válaszolja komoly arccal
Rei eközben már a város felé tartott szélsebesen. Ott kellett átvágnia, hogy haza juthasson. A városon való átkelés volt a legrövidebb útvonal számára. Mérges volt és felzaklatott, hogy egy pár idegen elrángadták otthonából....
Ahogy épp a városon ment keresztül egy sikátorban hangokat hallott. Mint, mikor egy nőt molesztálnak. Már eléggé sötét volt és nem sok ember mászkált az utcákon. Nem is egy forgalmas részen ment, ahol tömegek szoktak ilyenkor elhaladni. Elsőnek nem akart vele foglalkozni és csak ment előre, de mikor a hangok erősödtek még is megnézte mi folyik ott....
- Eresszétek el a nőt! - parancsolja
- Hm?
- Kérem hagyjanak. - siránkozik a nő
- Azt mondtam eresszétek el a nőt! - emeli feljebb a hangját
- Te hozzánk beszélsz? - kérdi a devil
- Fél percetek van, hogy elhúzzátok a csíkot különben...
- Különben? Különben mi lesz? - kérdi, miközben felé forul - Szerintem mi túlerőben vagyunk. - állják körbe Reit
- Hm. Ez túl könnyű. - mosolyodik el
Hirtelen megiramodott az előtte álló devil felé és karmaival lesúlytott rá, majd a magasba ugorva megfordult és a mögötte álló devilekre is lesúlytott. Mindegyikkel egy-egy csapással végzett. Elégedetten elmosolyodott, majd ment is volna tovább, de ekkor beleütközött egy nagyobb darab devilbe. Felnézett rá, ki eléggé vérszomjasnak látszott. Erősebbnek, mint a többiek. Persze nem hátrált meg. Felugrott a magasba, hogy behúzzon neki egyet, de erre az elkapta a karját és kivágta a sikátorból. Pont Yanagi és Hilo előtt repült el, bele egy ott parkoló autóba....
- Hé! - torpan meg Hilo
- Hm? - néz a sikátor felé Yanagi
- Fenébe! Kicsit elszámoltam magam. - áll fel Rei vérző fejjel - Áh! Remek! - veszi észre, hogy vérzik
- Váááh! - lép elő a sötétből a devil, majd Rei felé támad
Rei gyorsan a magasba ugrott és igyekezett nem az ökle útjába állni. Elugrott a fiúk mögé, kik lehidalva néztek a devilre. Eléggé nagydarabnak tűnt....
- Ez a barátod? - kérdi Hilo
- Eléggé mérgesnek tűnik. - veszi észre Yanagi
- Futás! - kiáltja Rei
Mind a hárman elfutottak a hatalmas ökle elől, mely a földbe csapódott. Nem hagyhatták élve ezt a behemótot, mert az tuti, hogy az sok ártatlan embert lemészárolt volna. Elsőnek csak hagyományos harci támadásokkal támadtak rá. Öklüket és lábukat használva, de mivel a dög nagyon kemény testtel rendelkezett, így az hasztalannak bizonyult....
- Ide más kell. Majd én elintézem! - jelenti ki Hilo
- Ahogy akarod. - mondja Yanagi
- Akkor én mennék is. - fordul meg Rei
- Azt ne mond, hogy megfutamodtál. - mondja Yanagi
- Hogyan? Én nem...! Hm! - néz mérgesen Rei - Egyedül is el tudok bánni ezzel a behemóttal! - jelenti ki
- Hm. - mosolyodik el Yanagi
A devil Hilora támadt, aki rakétákat varázsolt maga elé, melytől hátra vágódott. Pont Rei felé, kinek közben beragadt a lába. Yanagi észre vette és odasietett hozzá, majd ölbe kapva elugrott vele....
- Ne hidd, hogy ezért köszönetet mondok. - mondja Rei
- Nem is vártam. -
- Hm.
Nem volt idő a beszélgetésre, mert a devil ahogy hátra vágódott, úgy állt is fel, majd karját a magasba emelve a földbe vágott. Mintha valami nagy tárgy csapódott volna be, a beton csak úgy hullámzott a csapás ereje által. Rei cikázó mozdulatokkal közeledett fel, majd jégtőrré formált karjával tarkón akarta szúrni, ám ekkor azt hirtelen megfordult és öklével a falba vágta. Ahogy a falhoz csapódott öklével megragadta a fejét és megint a falba vágta. Ekkor Yanagi a magasba ugrott és izomból fejberúgta a devilt, kinek kissé kicsavarodott a nyaka. Rei fejét a markában szorítva támadt. Ismét lesújtott az öklével. Mikor a földbe fúródott az ökle, Yanagi felszaladt rajta, majd behúzott neki egy hatalmasat. Ekkor kissé eltántorodott. Rei közben próbált szabadulni. Dühében elkezdte megfagyasztani a devil karját, mely az egész testére kihatott. Hilo kihasználva ezt, fogta magát és kigáncsolta a lábát, amitől elterült a földön és darabokra tört. Rei végre fellélegeztehett....
- Kitartó egy dög volt. - jegyzi meg Hilo
- Hm. Hogyan nőhetett meg ekkorára? Sosem láttam még ilyen termetes példányt. - gondolja, miközben a devil darabjait nézegeti - Gyűjts be belőle egy darabot. - mondja
- Rendben. Melyiket?
- Amelyik szimpatikusabb.
- Kössz.
- Uhm... - áll fel lassan Rei
- Jól vagy? - segíti fel Yanagi
- Semmi bajom. Már megszoktam, hogy... Ha? - lepődik meg
- Vérzik a fejed. - tűri el homlokáról a haját
- Csak egy karcoklás. - tolja el kezét - Most, ha megbocsátotok... - indul el
- Haza vigyünk? - kérdi Yanagi
- Hm? Nem...
- Ha már elrángattalak az otthonodból, ennyit had tegyek érted.
- Hm. Nem bánom.
Azzal beszálltak Yanagi fekete '79-es Chevy Corvette-be és elmentek Rei házához. Nem volt messze, hamar oda is értek. Minden nagyon csendesnek tűnt és olyan érzést keltett, mintha senki sem járna ennek az erdőnek eme részében. Rei nem hiába választotta ezt, itt nem fogják keresni. Legalább is erre számított....
- Itt vagyunk. - áll meg Yanagi
- Hm. - száll ki Rei egy hang nélkül
- Biztos, hogy jó ez így? Kousuke eléggé határozottnak látszott vele kapcsolatban. - mondja Hilo
- Ez az ő döntése. Ha nem akar közénk állni, nem erőltethetjük rá.
- Ez igaz.
Rei hátra sem nézett, csak bement a házába. Ahogy az ajtón belépett furcsa érzés kerítette hatalmába. Egy érdekes szagra lett figyelmes. Körbe nézett és a konyhában észre vette, hogy valaki nyitva hagyta a gázcsapokat. Mikor kapcsolt volna, egy maszkot viselő alak bedobott egy öngyújtót a házba. Ettől az egész a levegőbe repült...
- Mi a franc?! - veszi észre Hilo a robbanást
- Haah? - száll ki összeszűkült szemekkel Yanagi a kocsiból
Folytatjuk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
