|
5.rész: Szorult helyzetben
Saki-chan 2018.08.07. 08:53
Rei és Angel szorult helyzetbe keverednek, mikor 2 gonosz devil elkapja őket és megláncolja. A kiszabadulás esélye eléggé csekély. Ráadásul az is megnehezíti a dolgukat, hogy vacsorának nézik őket. Vajon ki segít rajtuk? Kijutnak egymaguk?
Rei egy furcsa szer hatására vadállattá változott át és Lillinere támadt, de szerencsére nem tudta megérinteni. A furcsa drog kitisztult a szervezetéből és már nincs rá hatással. Mivel segítettek neki és nem volt hova menni, elfogadta az ajánlatot és az INEG tagjává vált. Első bevetésén Angelt kapta párnak, ki egyáltalán nem repesett az örömtől. Rei sem volt nagyon boldog, de még sem szólt egy szót sem. Egy olyan helyre kellett menniük, ahol sok ember eltűnt már és ez eléggé különös. Lehet, hogy egy elfajzott a bűnös, de ezt még nem tudni. Ki kell deríteniük. Azonban a ház felredítésére csak Angel ment, nem akarta, hogy Rei segítsen neki. A ház eléggé átlagosnak tűnt, csak egy öregasszony lakta. Angelt behívta és megkínálta egy teával. Azonban az a tea nem egy ártatlan kis frissítő volt....
- Mi? Mi ez? - kezd szédülni
- Aludjon jól! Háh, há, há..... - változik át gyönyörű devil nővé az öregasszony
- Fenébe! Mit művelt?! - esik össze
- Ez túl könnyű volt. - mosolyodik el elégedetten
- Hol van már? Túl sokáig időzik. Biztos baja esett, de tőlem lesheti, hogy kimentem. Azonban... Kousuke biztos csalódott lesz, ha hagyom, hogy baja essen. - gondolja - Fenébe! - száll ki az autóból
- Finom vacsora lesz belőled. - vonszolja el Angelt a devil nő
- Hiába mondta, hogy nincs a segítségemre szüksége, attól még azt fogom tenni, amit akarok. - gondolja - Teszek neki egy szívességet és körülszaglászok. Már egy jó ideje hírét se adta. Megnézem hátul, hátha elsőnek oda ment. De... Nem látok lábnyomokat. Még a ház körül sem. Biztos a hó tűntette el. Sebaj. - lassan a ház mögé sétálva körülnézett - Nem érzek semmit és nem látom, hogy... Hm? - vesz észre egy ládát a faházban
Mikor belenézett egyből elszörnyedt. Tele volt feldarabolt, emberi testekkel. A hideg valószínű nem engedte, hogy bomlásnak induljanak és ezért nem érezte a vérszagot sem. Hátra lépett a ládától és azonnal Angel keresésére akart indulni, ám amikor megfordult valaki egy vascsővel fejbe vágta. Azonnal eszméletét vesztette. Eközben az alagsorban Angel ki volt láncolva a plafonra. A nőszemély foglalkozott vele....
- Uhm... Hol vagyok? - kérdi
- Hm? Hát felébredtél? - fordul oda hozzá a nőszemély
- Mit akartok tőlem? - kérdi kissé kómásan
- Hogy mit? Természetesen a véredet. - nyalja meg az arcát - Ízletesnek tűnsz. Jobban, mint azok, akik erre tévedtek vagy itt laktak. Már nagyon vártuk, hogy egy igazán ízletes lakomát csaphassunk.
- Vártuk? Szóval nincs egyedül. - gondolja
- Most, hogy te itt vagy, jól szórakozhatok. Nagyon jóképű férfi vagy. Öröm lkesz eljátszadozni veled. - simítja végig a testét - Odalent is eléggé izgató lehetsz. - simítja meg ágyékánál, majd megnyalja csábosan a szája szélét
- Undorodom a magad fajtától.
- Hmp! Jobb, ha elfogadod a sorsod és várod a halált. Innen nem fogsz élve kijutni. - néz rá vösölő szemekkel
- Nézd mit találtam a hátsó udvarban szaglászni. - lép be egy férfi az ajtón
- Óh! Hát nem voltál egyedül?
- Gyönyörű példány, nem igaz? - emeli fel a hajánál fogva
- Hm? - lepődik meg Angel - Fenébe! Pedig mondtam, hogy maradjon a kocsiban!
- Akaszd a másik mellé. - mondja a nő - Később majd elszórakozunk vele.
Reit is felhúzták egy láncra és a lábára is azt tettek, hogy még véletlenül se tudjon szabadulással próbálkozni. A feje nagyon vérzett, még a földre is lecsöpögött. A devilnő odalépett elé és belenyalt a vérébe. Elégedettnek látszott az arca. Pár percig méregette, majd mind a ketten kimentek a szobából. Angel észrevette, hogy milyen sok vért vesztett Rei, de nem tudott közelebb menni hozzá....
- Hé! Vérszívó. - szólítja
- Uhm... - ébredezik - A fejem... Mi... Hm? - lassan kinyitva szemeit észreveszi, hogy nem tud mozogni - Hol vagyok? Mi ez a hely és mért... Mért vagyok megláncolva? - kérdezgeti
- Mondtam, hogy maradj a kocsiban!
- A-Angel? Te...
- Mért jöttél utánam?
- Nem jöttél, így gondoltam addig hátul körbe nézek. Azonban, mikor megláttam a testeket... Az a látvány. Nem tudom hányan lehettek, de 3 vagy 4 biztosan. Mikor megfordultam, valaki leütött.
- Szóval holtesteket találtál?
- Igen. Szörnyű volt. Még sosem láttam olyat. Legalább is nem így.
- Hm. Értem. Ez a két alak becsalogatja a házba áldozatát, majd eljátszadozva velük végeznek vele és kidobják a tetsét, mint egy szemetet. Beteges!
- Mért tenne ilyet valaki?
- Nem tudom. Ha elmegy az ember esze, akkor szinte bármire képes.
- És... Van terved?
- Hogyan? Nekem? Azt hittem, ha már utánam jöttél, akkor tudod mit fogsz tenni.
- Azt nem gondoltam, hogy le fognak majd láncolni bennünket. Ráadásul... Ah! - akad el a szava, fejét fájlalva
- Sok vért vesztettél. Jól vagy? Nem mintha aggódnék érted, csak eléggé elsápadtál.
- Jól leszek. Ez csak egy karcolás. Ha ki tudom magam szabadítani, akkor... Hah?
- Óh! Hát felébredt a kis csipkerózsika? - lép be a férfi - Nagyon helyes. Nem szeretek eszméletlen lánnyokkal játszani. - vigyorodik el önelégült mosollyal az arcán - Te nagyon gyönyörű lány vagy. - lép elé - Voltál már férfival? - kérdi a fülébe suttogva, közben a lába közé nyúlva
- Ha hozzám mersz érni, esküszöm, hogy eltöröm minden csontod. - mondja Rei vérszomjal a szemében
- Milyen kis heves vagy. Tetszik. Szeretm az ilyen nehezen kapható cafkákat, mint amilyen te is vagy. - járja körbe közben - Jó nagyra nőttek. - szorítja meg bal mellét, miközben belenyal a nyakába
- Uhm! - Rei erre undorodva megrezzen
- Hé! Hagyd őt békén! - szól rá mérgesen Angel
- Hm? Talán a te csajod? - kérdi
- Ő lenne az utolsó nő, kit akarnék. Viszont... Utálom, mikor egy nőt molesztálnak.
- Hmm... Milyen nagy szád van. - húz be neki egyet, melytől vérezni kezd
- Haaah? - néz rémülten Rei, majd összeszorítja fogait
- Ch! Úgy ütsz, mint egy lány. - mosolyog rá cinikusan
- Te!
- Hé! Te meg mit művelsz a prédállam? - kérdi a nő
- Ugyan, csak elszórakoztam egy kicsit. Megyek, lepihenek.
A férfi elment, de a nő Reire nézett, kinek vére eléggé nagy tócsát képzett lábai alatt. A vér szaga kissé megőrítette, így odalépett hozzá és beleszagolt a hajába....
- Hm. Jó illatod van, ahogy a vérednek is. Mi lenne, ha... - harap bele a nyakába
- Áh! - kiált fel halkan Rei, miküzben fogai megnőnek és szemei összeszűkülnek
- Fenébe! Ki kell jutnunk innen, vagy ki tudja mit fognak még tenni velünk. - gondolja Angel, miközben Rei fájdalommal teli arcát nézi - Hagyd őt és kóstolj meg engem.
- Hm? - lepődik meg - Nocsak. Hát még is félted a kis cafkádat?
- Nem. De gondoltam az én vérem jobban ízlene az övénél. Az enyém tiszta, míg az övé csak egy vérszívóé.
- Hmm... Valóban jobb íze van egy ember vérének, mint egy devilének. A saját fajtánk vére mindig... másabb.
- Akkor mire vársz. Hagyd őt és inkább igyál az enyémből. - ajálja fel magát
- Hm. - lép oda hozzá, hogy megízlelje, de megtorpan - Majd később.
Miután a nőszemély kiment, egy ideig nem is jöttek be. Csend vonult a házra, mintha lefeküdtek volna aludni. Angel végig azon gondolkozott hogyan szabaduljanak ki, de nem sok ötlete támadt. Rei nem látszott valami jól....
- Hé!
- Hm? Jól vagyok, ha arra vagy kíváncsi.
- Helyes. Nem szeretnélek a hátamon kicipelni innen.
- Hm. Kedves. Úgy hiszed kijuthatunk innen?
- Igen.
- Pozitív hozzáállás. Tetszik. Akkor jobb lesz, ha megvalósítjuk, nem igaz?
- Hm?
Rei lassan felnézett a felső láncokra, majd megmarkolta. Jéggé fagyasztotta a láncszemeket, melyek nem bírták elviselni a hideget és ettől megrepedtek. Angel csodálkoztva nézte, hogy mit csinál. Mikor már olyan kemények lettek a láncszemek, mint egy betontömb, Rei mozgatni kezdte a kezeit. Minden erejét összeszedte és rántott egyet csuklóján, így a láncszemek darabokra törtek. Kisebb zajjal járt ez a dolog, így meghallották őket...
- Bíztam benne, hogy beválik. Most te jössz! - megfogta Angel lábához erősített láncot és az is ugyan úgy járt, mint az ő karján lévő
A férfi berontott a pincébe és azonnal észrevette, hogy Rei kezei szabadok. Odasietett hozzá, hogy elkapja, de ekkor Angel fellendítve a magasba lábát elkapta a nyakát. Egy mozdulattal kitörte a devil nyakát, esélye sem volt...
- Gyorsan, oldozz el. Az a nő is mindjárt itt lesz.
- Rendben.
Megfagyasztotta a lábán lévő láncokat, melyek darabokra törtek. Gyorsan ki akarta Angelt szabadítani, de ekkor a nő berontott és neki esett. Harcba keveredtek. Elkapta Rei nyakát és a falnak vágta. Meg akarta folytani, de Rei nem adta könnyen magát és ellökte magától, majd gyomron rúgta. Kissé forgott vele a világ a sérülés miatt. A fejét fogta...
- Megölted az én kedvesemet! Most végzek veled!
- De jó nekem.
A nőszemély elővett egy fecskendőt és annak tartalmát a karjába nyomta, melytől hatalmas szörnyé kezdett változni. Rémülten nézték mindenzt és tudták, hogy azt a szert lőtte be magának, mely után kutatnak. A nő nem csak hatalmasabbá lett, de erősebbé is. Megfogta Reit és a falba vágta többször is. Közben Angel észrevette, hogy a fickó zsebéből kilóg a láncon való lakat kulcsa. Igyekezte megszerezni és kiszabadítani magát, de kissé nehéz volt. Lehúzta egyik cipőjét és a lábujjaival próbálta a magasba emelni a kulcs csomót....
- Te szajha! - kiált fel a nő
- Ide nézz te rondaság! Engem akartál, nem?
- Szárazra szívlak!
Támadna rá Angelre, de rei hirtelen a hátára ugorva egy jégtőrrel tarkón szúrja. A nő ekkor elkapta és elvágta magáról. Mikor újból Angel felé nyúlt, Rei elkapta karját és áthajította a helyiség másik felén lévő falba. Védte Angelt, míg ki nem szabadította magát. A nőszemély nagyon dühös volt. Rei gyorsan egy jégfallal préselte oda a falhoz, de már a szédülés határain volt. Angelnak sikerült kiszabadítania magát....
- Ezaz! Végre!
- Kiszabadítottad ma... - ájul el
- Megvagy! - kapja el
Gyorsan ölbe vette Reit és felszaladt a pincéből. A nőszemély utánuk rontott. A ház remegni kedzett, mintha földrengés lenne. Angel kijutott belőlke, de a nőszemély mögöttük volt. Egyre nagyobbá és rondábbá nőtt aszer hatására. Beültette Reit a kocsiba, majd ő is elfoglalta a vezető ülést és a gázra taposott. Ahogy sietett le a hegyről, a szörny utánuk eredt. Rei lassan magához tért...
- Hm? Kint vagyunk?
- Igen, de most az a nőszemély mögöttünk van.
- Hm? - néz hátra
Rei minden erejét összeszedve koncentrált a körülöttük lévő hóra. Szemei kéken izzottak. A körülöttük lévő hó mind megfagyott és jégoszlopok törtek ki belőle megfékezve a szörnyet, ki csak törtetett utánuk. Rei végig támadta, nem hagyta, hogy beérje őket. Egy hatalmas jégoszloppal a földbe nyomta és jégszilánkokkal átdöfte testét. Angel szóhoz sem jutott, csak a vezetésre koncentrált. A bestia nem tágított, törtetett utánuk....
- Kapaszkodj! - rántja félre a kormányt
- Nem tudom megállítani. Fogytán van az erőm. - gondolja Rei
- Nehogy most add be a kulcsot!
- Hah?
- Tarts ki még egy kicsit és haza viszlek!
- Haza... Igen. Ha legyőzzük, akkor haza mehetünk. - néz komolyan maga elé Rei - Taposs bele!
Angel tövig nyomta a gázt, míg Rei még nagyobb erővel támadta a szörnyet, ki többé-kevésbé ki tudta kerülni a jég által kialakított támadásokat. Lassan egy szikla következett, ahonnan nem vezetett tovább semmiféle út. Angel egy éles kanyart vett be a szikla peremén, így mikor a bestia vetette volna magát rájuk Rei egy hatalmas jégtőrrel átdöfte a szívét, ki halálhörgéssel vetette magát a mélybe....
- Hah! Megcsináltuk! - mondja megkönnyebbülve Rei
- Igen. Meg. mosolyodik el egy kicsit Angel
- Most már... - alszik el
- Hm. Aludj csak.
A hegyről lefele menet Rei végig aludt a kocsiban. Kissé sok energiát vesztett és némi vért is. A főhadiszálláson mindenki meg volt döbbenve azon, ahogy kinéztek. A lányok kissé szúrós tekintettel néztek Angelre, hogy az első küldetésükön ilyen állapotban tértek vissza. Ő mindent elmesélt, ami történt. Sajnos semmilyen nyomot nem tudtak hozni, mivel az egész ház összedőlt. Legalább a hely megsemmisült és nem elsz többé egy áldozata sem. Rei ismét kapott vért és éjszakára a gyengélkedőben aludt megfigyelés céljából. Lilline őrizte álmát és egy ideig mellette maradt. Mikor látta, hogy életjelei stabilok és a vér segített neki, ő is elment lepihenni....
Már egy hete, hogy Rei csatlakozott az INEG nevű szervezethez, de eddig csak egy küldetést kapott. Ritkán engedték terepre, pedig tudták, hogy nagy erővel bír. Reit zavarta a semmit tevés. Kousuke nem osztotta ki ma sem sehova. Bosszús volt, így berontott az irodájába...
- Mért nem mehetek terepre? - kérdi mérgesen
- Hm. Kopogásról halottál már?
- Kérdeztem valamit!
- Nem akarom, hogy az történjen, mint a múltkor. Még van időd ahhoz, hogy küldetésekben és harcokban vegyél részt. Még fejlődnöd kell. Túl figyelmetlen vagy.
- Alig ismersz, semmit sem tudsz rólam!
- Igazán. - áll fel a székéből - Te csak egy fiatal lány vagy, aki nem bír a seggén ülni és mindig bajba keveredik.
- Én nem...
- Bizonyítsd be, hogy alkalmas vagy arra, hogy terepre menj és akkor engedni fogom. - emeli fel az állát
- Ismét túl közel van. Ha így maradunk én...
- Izgató vagy ebben a ruhában. Már rég nem voltam nővel. - suttogja fülébe
- Mi-micsoda? - vörösödik el
- Hm. Érdekes arcot vágsz. Talán azt vártad, hogy megcsókollak? - kérdi önelégülten
- M-megcsókolni? - kérdi zavarában
- Hm... - forul el tőle - Majd később.
- Hah? Teljesen összezavarsz! - ront ki a szobából
- Egy idő múlva az enyém leszel.
- Ez az alak! Ég az arcom! - fut ki a házból
- Rei! - kiállt utána Hilo
- Hah? Áh! - ütközik neki - B-bocsánat.... - fut tovább
- Mi lehet a baja? - vakarja a fejét
- Hm. - néz komolya arccal Kousuke irodája felé Yanagi - Biztos mondott neki valami zavarót. - gondolja
Egyikük sem ment Rei után, ki a városig szaladt. Nem bírta elfelejteni Kousuke szavait, melyek annyira megdobogtatták a szívét, hogy az majd kiugrott a helyéről. Egy padon ülve próbált lenyugodni....
- Az a férfi! Még is mit képzel? Egyáltalán komolyan gondolja vagy csak élvezi, hogy játszhat velem? - kérdezi magától mérgesen - Idegesítő! Hah? - lepődik meg
Egy ismerős hang keltette fel a figyelmét, így körbe nézett. Mintha a nőszemélyt látta volna a sikátorban elsurranni. Komoly arccal, de kissé meglepetten indult utána. Tudta, hogy meghalt, de még is utána járt a dolognak. Ahogy a sikátorba belépett, megpillantotta maga előtt a nőt, kivel a hegyekben összecsaptak....
- Hiányoztam? - nyalja meg szája szélét
- Hogyan? De hiszen te....
- Meghaltam? Hmm... Nem láttál meghalni, csak lezuhanni. Ezért most meglakolsz! - ront neki
Rei gyorsan a levegőbe ugrott, majd jégszilánkokkal támadt rá. A nő karjai hosszú csápokká nőttek, melyek erőteljesen törték össze a körülöttük lévő kukákat és szemetet. Ismét jégszilánkokkal támadt, de simán kivédte őket és megragadta a nyakánál fogva. Lassan magához húzta....
- Érezted már magad kétségbe esetten? Érezted már azt, hogy kitépik a szívedet és az megszűnik verni? - kérdi kaján vigyorral a száján - Naaa? - hajol oda hozzá - Tudod milyen jó érzés volt feldarabolni azokat az embereket?
- Haaah? - ugranak be előtte a látottak, melytől szemei összeszűkülnek
- Főleg azt a kislányt, ki könyörgött az életéért. - mondja elvigyorodva - Milyen szánalmas volt. Azt hitte, hogy a szüleit elengedtük, de közben ott voltak a pincében férbe fagyva. Há, há, há.... - nevet fel - Most megmutatom milyen érzés a halál. - súgja fülébe majd egy laza mozdulattal gyomron akarja döfni
- Gyilkos...
- Haaah? Mit mondtál?
- Nincs jogod élni.
Mikor ezt kimondta csápjai megvagytak. Gyorsan hátra ugrott védve magát. Rei szemei ismételten kéken kezdett izzani és minden mely a környezetében volt csontá fagyott. Hideg lett és nehezen lehetett venni a levegőt. Rei ahogy lépkedett, lábnyomai fagyosak voltak. A lény kissé megijedt, de nem hátrált meg, hanem rátámadt. Minden egyes támadásánál a csápjai megfagytak és a földre hulltak. A hideg egyre jobban terjedt ki a városba, már nem csak a sikátorban lehetett érezni....
- Hm? - lepődik meg Angel - Hideg...
- Mi ez a hideg? - kérdik az emberek
- Pedig az előbb még nagyon meleg volt. Nem jósoltak fagyot.
- Hm? Mi lehet ez? - néz fel az égre Angel
A sikátor felett, ahol Rei és a nőszemély harcoltak, a felhők feketévé válltak és a hideg forrása onnan terjedt szét. Mindenki, aki tehette gyorsan elhagyta a környéket. Angel bepattant autójába és a helyszín felé vette az irányt. Csak ő volt kint a terepen és csak azért, mert csendre és nyugalomra vágyott. Mikor a forrás közelébe ért, megpillantotta Reit, ki a nőszeméllyel harcolt....
- Életben maradt? - lepődik meg
- Azt hiszed ezzel elpusztíthatsz?! Akkor tévedsz! - ront neki nagy erővel
- Pusztulj! - suhint egyet karjával, melytől a nőszemély teste elkezdett megfagyni
- Te kis...! - mérgelődik - Hm? - veszi észre Angelt - He... - néz önelégülten - Ha téged nem is, de a barátodat magammal viszem! - támad Angel felé
- Ha? - áll be védekező állásba Angel
Mielőtt Angelt elérték volna a hegyessé váló csápok, gyorsan ott termett előtte és kivédte őket. A csápok teljesen megfagytak, esélyük sem volt....
- Pusztulj! - emeli fel kezét Rei és fagyasztja meg az egész nőszemélyt
Angel csodálkozva nézett a történtekre. Lenyűgözte Rei képessége és ereje. Könyörtelenül végzett az ellenfelével, nem kímélte. Lenyűgözte és egyben meg is rémítette. Mikor a szörny darabokra hullott, Rei szemei ismét olyanok lettek, mit amilyenek eredetileg. Hirtelen összeesett, de Angel elkapta. Lassan hazavitte magával, hogy pihenhessen....
Mindent elmesélt, ami történt. Kissé meglepő volt, hogy a nő életben maradt és még formát is tudott változtatni. A szer másképp is hathat a devilekre, mely még több információ beszerzést igényel. Minél előbb be kell szerezni belőle, hogy elemezni tudják. Angel a történtek után Kousukehez ment, hogy beszéljen vele...
- Igen? Szabad.
- Bocsi a zavarásért, de.... Mért pont ő? Mért rá esett a választásod?
- Mért kérdezed?
- Ő nem közénk való. Ha láttad volna milyen könyörtelenül ölte meg az a nőt, akkor...
- Pont ez a jó benne. A könyörtelenség. Ha kell, nem tétovázik. Harc közben sosem lehet. Ha musztáj ölni kell bármi árton. Az ő ereje lenyűgöző és egyre inkább látni akarom, ahogy kiteljesedik. Ne mond, hogy téged nem lepett meg miylen erővel bír ez a gyengéd kis test?
- Hmm... - néz komolyan
Mikor az irodából kilépett a nappaliban megpillantotta a lányokat, kik boldogan beszélgettek egymással. Reit figyelte, ki ugyan olyan volt, mint eddig. Különbözött attól, kit a harcban látott. Alig tudta levenni róla a szemét. Yanagi oda lépett mögé...
- Csak nem felkeltette az érdeklődésedet?
- Hm. Ez a lány... Több, mint aminek látszik.
- Hm? - néz meglepetten
- Jobb lesz rajta tartanunk a szemünket. Érzem, hogy még sok bajunk lesz vele. - mondja, majd elsétál
- Hm. Talán igazad lehet.
Folytatjuk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
