|
1.rész: Tolvaj gyermek
Saki-chan 2019.10.12. 21:43
Az INEG tagjai egy kis lakásba szorultak, így mihamarabb szeretnének egy új és tágas házba költözni. Kutatásaikra akad finanszírozó, de megfelelő hely aligha van. Míg keresik az igazi otthonukat, addig folytatják a megszokott életüket. Most egy tolvaj tinédzser akad a kezükre, ki apuci pénzét lopkodja. Vajon mik a céljai ezzel?
Történetünk nem sokkal a Shiroval való csata után folytatódik. Az INEG tagjai egy új helyet keresnek, ahol folytathatják munkájukat és élhetik életüket. Ideiglenesen egy 4 szobás lakást béreltek ki, mely a legfelső emeleten van. Viszont ez kissé már kezd szűkössé válni nekik. Hetek óta keresik az ideális helyet, de eddig semmit nem találtak. Az épületek vagy túlontúl lelakottak és rombolásra ítéltetettek, vagy közel vannak a városhoz. Nem igen találtak eddig sokat sem, az igazat megvallva. Persze nem adták fel a reményt az új élet reményében. Hilo volt a felelős a hely megtalálásáért, míg Keiko és Trivee a konyháért és ruhákért feleltek. Lilline egy kis laborban tevékenykedett, mely előtte kamraként üzemelt. Kousuke a nappaliban dolgozott és ugyan azt csinálta, mint mindig. Sikerült szerződést kötnie az egyik céggel, mely hasonló tevékenységeket lát el, mint maga az INEG, csak ők nem dolgoznak a terepen. Velük szövetségben a lakást is meg bírják fizetni.... Míg ők a lakásban tevékenykednek és teszik a dolgukat, addig a többiek a terepen állnak helyt. Éppen egy tolvaj devilt kell elcsípniük, ki apja pénzét költi végtelen mennyiségben. Mivel nem ember, így gyorsabban eltűnik a helyszínről. Kifinomultabbak a reflexei és nem ismer határokat. Azonnal el kell kapniuk és visszavenni tőle, mely nem az ő tulajdona. Yanaginak kell az utcán járőröznie, míg Angel és Rei az autóban várnak a jelzésre, hogy akcióba léphessenek....
- Ez dög unalmas! A fickó még csak nem is tűnt fel. Lemegy a nap, mire haza mehetünk. - bosszankodik - Itt Yanagi. Hallotok engem? - szól be a rádión
- Neh, ott csikis vagyok. Hékás! Angel! - neveti el magát
- Most hol akarod, hogy...
- Itt Yanagi! Hallotok engem?
- Angel.... Jobb, ha... ah! - nyög fel halkan
- Most nem fogok leállni. - szorítja le a hátsó ülésre - Majd visszahív, ha olyan fontos. - majd "munkához" lát
- Fenébe! Még csak válaszra sem méltatnak. - teszi el a rádiót - Hm? - vesz észre egy gyanúsnak látszó fickót, ki épp egy pénzautomatával küszködik
- Fenébe már! - rúg bele egy nagyot
- Segíthetek? - lép oda hozzá Yanagi, megfogva a vállát
- Öhm? N-nem... - lép hátra a srác, majd futásnak ered
- Hm. Muszáj mindig ezt csinálniuk? - sóhajt egy nagyot, majd utána ered
A srác nagyon gyors volt, de nem bírta lehagyni Yanagit, ki végig a nyomában volt. Elsőnek a tömegben bújva futott és igyekezett feltűnésmentes lenni, de ettől sem tudta lerázni őt. A tetőre ugorva figyelte merre tart. Egy boltba próbált bemenekülni, de oda is bement utána. Az üldözés tovább folytatódott. Mivel a srác kisebb termetű volt, így könnyedén befért a kis helyekre is. Yanagi bosszankodott emiatt, de nem hagyta meglógni. Az egyik fordulóban majdnem elkapta, de sikerült elhajolnia előle és felugrania az egyik villamosra. Gyorsan megnézte merre is megy, majd azonnal hívta a többieket....
- Angel.. Most már figyelnünk kellene a feladatunkra. - mászik vissza az anyós ülésbe
- Maradj még egy kicsit. Ha gáz lesz, Yanagi megoldja. - húzza oda magához, hogy megcsókolja
- Hallotok engem? - szól bele Yanagi a rádióba - Felétek megy! Ismétlem! Felétek megy! Villamosra szállt a mocsok!
- Hm? Villamosra?
- Hmm.... Akkor az lesz az. - mutat egyik irányba Angel - Mész vagy menjek?
- Megyek! - vesz fel egy baseball sapkát és már indul is
A srác azonnal le akart szállni, ahogy a végállomásnál megállt a villamos, de Rei akkor szúrta ki. Mikor minden utas leszállt, kilökte a sofőrt és kézbe vette a jármű irányítását. Rei le akart rá csapni még mielőtt ez bekövetkezne, de hirtelen elindultak, így hátra esett. A villamos kicsit megemelkedett, mintha lebegne, majd ahogy csak tudott elindult a tenger felé. A fiúk csak néztek egy nagyot, hogy még is mi a fene történik előttük...
- Mi a...?! - esik le Yanagi álla - Ezt meg hogyan csinálta?
- Nem az a kérdés, hogy hogyan csinálta. Hanem, hogy most vele van Rei is. Utol kell érnünk őket! - tapos bele a gázba
- Gyerünk, vedd fel! - hívja telefonon Reit Yanagi - Gyerünk!
- Ha-haló? - veszi fel
- Jól vagy? - kérdi
- I-igen, de... Aaah! - dülöngél - Áuh!
- Rei! Rei jól vagy?
- Azonnal állítsd meg ezt a járművet! - lép a vezető kabinhoz
- Sajnálom, de azt nem tehetem. Jobb lesz, ha inkább kapaszkodsz! - tapos bele a gázba
- Hah?! Ááh! - esik hátra egy nagyot, majd a telefonja kiesik az egyik ajtón, mely nem volt bezárva induláskor
- Rei! - kiált bele a telefonba, majd hirtelen a telefon épp előttük törik össze a betonon
- A fenébe! Ez az ő telefonja volt, igaz? - kérdi Angel
- Ahogy mondod. Taposs bele!
- Nem kell kétszer mondanod! - azzal még gyorsabban hajtott, hogy a villamos mellé tudjon menni
Angel igyekezte lelassítani a villamost, hogy gyorsan el tudják kapni a srácot, de nem bírta letolni az útról. Tudta, hogy Rei is benne van és, hogy megsérülhet, ha a jármű felborul. A srác egyre gyorsabban ment, míg végül sikerült elhúznia mellettük. Angel ezt nem hagyhatta szó nélkül és bevetette a turbót, majd újra és újra a villamosnak vágódott, hogy leterelje az útról. Erősebb volt annál, hogy ez ne sikerüljön. Ahogy lementek az útról, a tenger felé száguldottak. A srác ekkor lekapcsolta a hátsó mozdony részeket, meghagyva a vezető részt. Rei gyorsan felállt és egy hatalmas ugrással átugrott hozzá még mielőtt ő is felborult volna a villamos részeivel....
- Reeeei! - kiált fel Angel mérgesen nézve az eseményeket
- A francba! - szorítja össze fogait
- Ha elkapom azt a kis szarházit, akkor azt is megbánja, hogy ma felkelt! - gyorsul fel a villamos mellé, hogy beleütközzön
- Várj! Ha ilyen gyorsan mész, akkor a tengerbe veszünk. - állítja meg Yanagi
- De, ha Rei még rajta van, akkor...
- Akkor minden rendben. Biztos megállítja majd. Bízz benne! - teszi vállára kezét - Menj le a szikla szélére. Ha szerencséjük lesz, akkor ott fognak megállni.
- Hmm... Rendben. - lassít le
- Állj meg! - szólítja fel Rei
- H-hé! Mi a fenét csinálsz?!
- Azt mondtam, állj meg! - rántja félre a kormányt
- Ááááh!
A vezető ülés egyenesen a szikla szélénél állt meg, de eléggé a szélén, így ide-oda mozgott. Rei gyorsan elkapta a srác felsőjének kapucniját és kiugrott a jármű vezető kabinjából. Még pont időben, így megúszták, hogy nyársra tűzzék őket a sziklák....
- Háh! Ez meleg helyzet volt! - esik térdre a srác
- Rei! - fut oda Angel
- Minden rendben va.... Áh! - hirtelen az egyik kábel, mely a villamosból lógott ki, elkapta a lábát és magával rántotta a mélybe
- REI! - kiált utána Angel
- A fenébe már! - iramodik neki Yanagi
Rei a vízbe esett, a sziklák közé. Yanagi gyorsan cselekedve utána ugrott. Ahogy a villamos süllyedt, úgy húzta le magával Reit, kinek levegője fogytán volt. Próbált felúszni, de esélytelennek látszott, mivel túl nagy súly akadt a lábára....
- Meg fogok... - fogy el a levegője, majd lassan behunyja szemét
Yanagi gyorsan odaúszva hozzá, levegőt adott át neki, majd leforrasztotta a kábelt lábáról. Ezzel felszabadult a teste. Ölbe vette és azonnal a felszínre úsztak. A srác pedig erejével felhozta őket a szikla tetejére....
- Ez rázós helyzet volt. - teszi le lassan Reit Yanagi
- Rei! Jól vagy? - kérdi aggódva Angel és meg akarja ölelni, de visszafogta magát - Örülök, hogy nem esett semmi bajod. - simítja meg arcát, mosollyal a szája sarkában
- Miattam sosem kell aggódnod. - mosolyog rá, lágyan megfogva kezét
- Te kis...! - kapja fel a srácot Yanagi - Miattad majdnem meghalt az egyik barátunk! Még is hogyan képzelted ezt?!
- Yanagi. - fogja meg karját Rei - Engedd el, majd az apja megleckézteti. Ügye? - mosolyog rá
- Öhm.... - pirul el Rei láttán - Milyen.... dögös! - azzal azonnal elered az orra vére
- Hah? - néz csodálkozva Rei, ki nem érti eme reakciót
- Jobb lesz, ha leveszed róla a szemed, kölyök! - fordítja el fejét Yanagi, majd összekötözve a kezeit, beülteti a kocsi hátsó ülésébe
- Örülök, hogy nem esett semmi bajod. Nélküled már unalmas lenne az élet. - mosolyodik el kicsit, közben eltűr egy hajtincset Rei füle mögé
- Tudom! - vigyorodik el
- Hé, szerelmesek! Indulnunk kellene! Ne most bájcsevegjetek, ha lehet. - szól rájuk Yanagi
- Mi az, hogy szerelmesek? Idióta! - ül be a vezető ülésbe Angel
- Előbb tankold meg a járgányt még mielőtt a lakáshoz mennél. Az előbbi kis akciótok keményen leszívta a tankot. - fordul Reiék felé Yanagi
- Hm. Nem tartozom magyarázattal! Mért nem hagytatok lelécelni, akkor nem lenne ekkora gondotok. - morgolódik a srác az orra alatt
- Pofa be és meg ne szólalj, míg oda nem érünk! - mordul rá Angel
- Mindjárt jövök! - érnek oda egy benzinkúthoz
- Kértek valamit? Inni vagy enni? - kérdi Yanagi
- Két colát és egy sonkás szendvicset. Köszi. - válaszolja Rei
- Egy ilyen dögös lány, mért lóg ilyen alakokkal? - kérdi a srác
- Hm. Hogy mért? Mert ők nem ítélnek el a külsőm és a fajom miatt. - válaszolja, majd eltűri a haját, megmutatva ezzel a füleit
- Haaah? - néz rá elcsodálkozva
- Ők elfogadtak olyannak, amilyen vagyok és ez nekem elég. - mosolyog rá kedvesen
- Hm. Értem. - néz maga elé komolyan - Kicsit szoros ez a kötés, nem lehetne, hogy... - mozgatja kezeit
- Hm? Hát... Nem hiszem, hogy szabadna.
- Légyszi. Csak egy kicsit. - néz rá boci szemekkel
- Igen? - veszi fel a telefont Yanagi
- Elkaptátok? - kérdi a telefonba Kousuke
- Igen. Sima ügy volt. Fiatal, figyelmetlen és lassú. Nem volt vele semmi gondunk. - válaszolja
- Most hol van? - kérdi
- Rei vigyáz rá. A kocsi hátsó ülésén ül megkötözve.
- Ne hagyjátok Reire. Azonnal hozzátok ide!
- De... Haah?! - szűkül össze a szeme a hallottakon - Értettük! - azzal letéve a telefont azonnal a kocsihoz szaladtak vissza
- A fenébe! - néz be a hátsó ülésre, ahonnan Reiék hűlt helye van
- Mi az? Mi a gond? - kérdi értetlenül Angel - Hol vannak? - les be ő is a hátsó ülésre
- Azonnal meg kell őket találnunk. Rei nagy veszélyben van annak a srácnak a közelében! - jelenti ki
Keresésük közben Yanagi elmondta Angelnek is, melyet Kousuke mondott neki a telefonban. Nem mehettek még túl messzire, így könnyen a nyomukra bukkanhattak, ha szerencséjük van....
A srác átverte Reit és ahogy meglazította a kötést, ő azonnal kapott az alkalmon, lefogta erejével Reit és kiugrott a kocsiból. Képességével könnyedén a tetőre ugrott. Rei azonban azonnal a nyomába eredt. Nem akarta, hogy a célpont messze jusson, így nem szólt a fiúknak. Míg rajta volt a szeme, addig a követése pofon egyszerűnek tűnt. Lerázhatatlanul a nyomában volt. Tetőről-tetőre ugrottak, majd hirtelen a srác felrepült a levegőbe, hogy ezzel teljes mértékben követhetetlenné váljon. Azonban túlságosan elbízta magát, így Rei könnyed mozdulattal a hátára ugrott. Nem akarta elhasználni az erejét, ha el is kaphatja egyetlen mozdulattal a célpontot....
- Hé! Mi a fenét csinálsz?! Szállj le rólam!
- Nem eresztelek, míg a földre nem mész! Velem fogsz jönni, ha engeded, ha nem! - szorítja erősebben Rei
- Fenébe! - ereszkedik vissza a földre - Még is mi a fenét akartok tőlem?! Ha apám bérelt fel titeket?! Ő nem az, akinek gondoljátok!
- Mit értesz ez alatt? - kérdi értetlenül - Haah?! - kapja el hirtelen valaki hátulról
- Végre megvagy! - lép ki a sötétből egy másik alak is és a srácot hátulról elkapja - A főnöknek lesz egy kis elbeszélgetni valója veled. - emeli fejéhez a stukkerét
- Eressz el, te marha! - lép rá a lábára Rei a fickónak, majd gyomron rúgja egy könnyed mozdulattal - Ha azt hiszitek, hogy ezzel elintézhettek, akkor... Áh! - vágja nyakba egy másik alak, a bőrébe fecskendezve valamilyen szert, melytől eszméletét veszti
- Hah?! - ijed meg a fiú, mikor előtt esik össze - Őt hagyjátok ki ebből! Nem ártott senkinek!
- Most kocsikázunk egy kicsit. A főnök nem szeret várakozni - vonszolják őket egy fekete limuzinba
- Őt hagyjátok itt! Semmi köze sincsen ehhez! Nem halljátok?! - szól rájuk
- Majd a főnök dönt a sorsáról! - azzal Reit is a kocsihoz viszi
Mikor épp fektette volna be az egyik ülésre, Rei hirtelen kinyitotta a szemeit és nyakba harapta a fickót, majd jól tökön rúgva kilökte a kocsiból. Eme lépésére a másik fickó, kinél a stukker volt rálőtt. Gyorsan eltűnt a szemei elől, majd a háta mögött bukkanva akart rátámadni, mikor is a társa vállba lőtte. Rei a vállához kapott, majd karmait megnövesztve cikcakkos támadással futott fel a falra és egy pillanatra eltűnt. Szemükkel lesték merre is bukkan fel, de nem látták. A srác rálépett fogva tartója lábára, majd futásnak eredt. Rá akartak lőni, de Rei elkapta a fickó karját, melytől a lövedék a falba fúródott bele. Kicsavarta a fegyvert kezéből és hatalmas fejessel tette volna eszméletlenné, de nem jött össze neki. A fickó csak vigyorgott rá, melytől kirázta a hideg. Elkapta a csuklóit, így gyorsan felfutott a mellkasán és egy hátra szaltóval szabadította ki magát. A fickó egyet hátra lépett, majd támadásba lendült. Felugrott a magasba, majd hirtelen arcba karmolta. Ettől hangosan felkiáltott. A srác után indult, ki idő közben elszaladt előlük. Pár méter után elkapták azok az alakok, kik közben egy másik úton indultak utánuk....
- Bukj le! - kiáltja a fiúnak, majd egy jégököllel kivágja a fickókat az utcára - Mondtam, hogy nem állíthattok meg. - mordul rájuk
- Te szuka! - veszi elő az egyik fickó stukkerét és Reire lő
- Vigyázz! - menti meg a srác, leterítve a földre
- Zsaruk! Húzzunk el innen!
A helyszínre sok ember gyűlt oda, így a fickók gyorsan leléptek, nehogy a zsaruk lecsekkolják őket. Mindenki nézte, hogy mi a fene folyik ott és kik ezek az emberek. A fiúk is odasiettek, miután feltűnt nekik a tömeg...
- Hah? Mi lehet ott? - kérdezi Angel
- Menj oda és megtudjuk. - válaszol Yanagi
- Félre! - tolja félre Angel az embereket, hogy a nézendő dologhoz oda tudjon menni - Rei! - guggol le mellé
- Hm? A-Angel... - szólal meg halkan
- Jól vagy? Mi történt? - kérdi aggódó tekintettel
- Valami... - csuklik el hangja
- Pihenj. Majd később megbeszéljük. - veszi ölbe, majd elsétál vele
- Rei! Mi történhetett vele? - kérdi Yanagi
- Jobb lesz, ha megyünk. - néznek oda a tömegre - Te hozd a srácot.
- Hm. Mért nem én vihetem a szépséges hercegnőt?
- Hmm... - néz rá szúrós tekintettel
- Jó-jó, megyek már. - emeli fel óvatosan a srácot a földről, kinek a háta sérült
A tömegnek beadtak valami szöveget, hogy ez csupán egy forgatás volt. Nem kell aggódniuk és menjenek a dolgukra. Ez így is lett és a zsaruk sem jöttek ki. Reit és a srácot felvitték a jelenlegi főhadiszállásra, hogy ellássák sérüléseiket. A fiú apja azonnal odament és kérdőre vonta fia viselkedését. Nagyon mérges volt rá és arra, amit tett. Tudta, hogy lázadó korszakban van, de sosem gondolta, hogy eddig fajul a helyzet. Szóhoz sem hagyta jutni, csak mondta és mondta neki. Mindenki némán hallgatta. A hangoskodásra Rei lassan kezdett magához térni...
- Rei meddig lesz kiütve? - kérdi Yanagi
- A szer, melyet a bőre alá fecskendeztek legalább egy napra le fogja bénítani, de kiheveri. Nem kell miatt aggódnunk. Erős lány. - válaszolja Lilline
- Még szerencse, hogy nem valamilyen drogot nyomtak belé. - szólal meg Trivee
- Igen. Most csak annyit tehetünk, hogy megvárjuk míg felébred. - mondja halkan
A srác apja közben folyamatosan mérgelődött a dolgokon és csak mondta hangosan a magáét. Kousuke közbe akart szólni, de látta, hogy mindez hasztalan lenne. Mikor épp meg akarta volna ütni fiát, Rei hirtelen elkapta a karját és erősen megszorította...
- Áááh! Még is mit képzelsz?! - förmed rá a férfi
- Rei! - szólalnak meg egyszerre
- Ha még egyszer kezet mer emelni rá, akkor én.... - vörösödnek be a szemei
- Hmm.... - néznek mérgesen a testőrök fegyvereikért nyúlva
- Hogy merészelsz hozzám érni, te kis szuka?! Ő az én fiam és mi így szoktuk megleckéztetni az elégedetlenkedését!
- Óh! Igazán? És mi lenne, ha én...
- Rei! - parancsol rá Kousuke
- Hm. - enged a szorításon Rei, de még mindig nem ereszti el karját
- Jobb, ha elengeded a karomat vagy a testőreim kilyuggatják a kicsi koponyádat!
- Előbb töröm le a nyamvadt fejét a helyéről minthogy ez bekövetkezzen! - szorít a karján
- Rei elég ebből! Engedd el! - parancsol rá erőteljesebben Kousuke, melytől már szót fogad
- Hm. Tudtam, hogy a gazdádnak szót fogsz fogadni. - mosolyog rá önelégülten
- Hogy meri...! - ütné meg Rei, de Kousuke szigorúan néz rá
- Állj fel, fiam! Otthon még elbeszélgetünk a kis malőrödről. - áll fel engedelmesen a srác, majd kivezetik a testőrök - Itt a fizetségük! - dob egy pénzzel teli táskát az asztalra, majd elhagyják a helyiséget
- Mért nem hagytad, hogy eltörjem a karját?! Van neki még egy, nem lett volna belőle semmi baja! - vonja kérdőre Kousuket
- A férfi egy igen befolyásos személyiség. Módjában áll végezni mindannyiunkkal, ha úgy kívánja. Jobb, ha nem érsz az ilyen alakokhoz vagy pórul járhatsz.
- Köpök rájuk! Ugyan olyan férgek, mint azok az elfajzottak, kiknek számtalan életét kiontottam. Ugyan ott végzik mind!
- Még, ha ez így is van akkor is meg kell húznod egy határt. Ráadásul a mai kis akcióddal majdnem otthagytad a fogad. Nem azért küldtelek hármótokat, hogy a végén egymagad indulj útnak. Gondolhattad, hogy veszélyes lesz számotokra. Túl makacs vagy és felelőtlen.
- Nem vagyok már gyerek! Tudok magamra egyedül is vigyázni! - kiált rá, majd ahogy a székhez ér mérgében az kőkeménnyé fagy kezei által
- De, még sajna az vagy. Egy felelőtlen, makacs gyerek. - áll fel székéből - Egy időre kihagyod a terepmunkát és míg nem tanulod meg hol a helyed, addig....
- Nem vagy az apám! - támad rá jégindákkal, melyek az arcától pár miniméterrel állnak meg
- Rei! Hagyd abba! - szól rá Lilline - Nyugodj le.
- Kousuke ez kissé túlzás volt. - szól oda Hilo
- Nem túloztam. Most sem vagy képes visszafogni a dühödet. Akkor még is hogyan akarod túlélni? Azzal, hogy kifakadsz, csak a halálodat gyorsítod meg. - néz bele mélyen Rei szemeibe - Egy felnőtt tudja kontrollálni az érzelmeit minden szituációban és nem tesz felesleges lépéseket.
-"Hm. Még mindig csak egy gyerek vagyok a szemedben." - gondolja Rei, majd lassan darabokra hullik a jégindája - Ahogy akarod, Mester. - azzal visszamegy a szobájába
- Rei... - néznek utána aggódó tekintettel a lányok
- Ez durva volt! - mondja Hilo
- Ő már nem gyerek, ezt te is jól tudhatnád! - förmed rá Yanagi - Ha ilyen szavakkal illeted, nem tudod majd megfogni. - szorítja ökölbe kezét, majd kimegy az erkélyre
Angel legszívesebben Rei után ment volna, de hagyta had nyugodjon le. A történtek után senki sem ment be hozzá. A hangulat lehangoló volt és kissé fagyos, de legalább a célpontot elkapták és a jutalmat is megkapták. Rei csalódottan nézett ki az ablakon, a földön ülve. Trivee még nem feküdt le aludni, a tévét nézte Hilo és Keiko társaságában. Miközben magányosan ücsörgött, egyszer csak valaki kopogott. Lassan az ajtóhoz lépett és kinyitva azt egy kis dobozt talált előtte. Felvette és bevitte magával a szobájába, mjad visszacsukta az ajtót. A dobozban egy telefon volt, rajta egy cetlivel, melyet halkan felolvasott...
- Talán ez jobban fogja bírni, mint az előző. - írta rá Angel - Hm? - ahogy nézegette hirtelen rezegni kezdett a kezében, épp hívása érkezett - Halló? - szólal bele
- Bíztam benne, hogy elfogadod. - szól bele Angel - Az előzőt sajna nem lehetett volna megcsinálni, így gondoltam veszek egy jobbat nála. Legalább így mindig tudunk egymással beszélgetni. Még, ha most nem is láthatjuk egymást. - néz maga elé szomorkásan - Remélem örülsz neki.
- K-köszönöm.... - lábadnak könnybe a szemei - Köszönöm.
- Bárcsak most átkarolhatnálak és ölelésemmel vigasztalhatnám bús arcodat. Nem akarom, hogy szomorú légy.
- Te bolond... - törli le könnyeit
- Érted bármit. - mosolyodik el
Yanagi hallotta a beszélgetésüket, majd benézett Rei ablakán, ki könnyeivel küszködve térdelt a földön. Kevés szó hagyta el a száját, de az többet mondott mindennél. Angel szavai megnyugtatták és már el is felejtette az előbb történteket. Boldogságuktól kicsit összeszorult a szíve és mellkasába mart. Lilline jutott az eszébe, ki nem táplál iránta semmilyen érzelmet, mely fájt neki....
- Egy nap majd ugyan ilyen boldog lehetek? - gondolta, majd az égre nézett
Folytatjuk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
