|
22.rész: Ködös emlékek
Saki-chan 2020.02.28. 18:18
Lilline azt kívánta, hogy Reit felejtsék el. A csapat minden tagja el is felejtette, de közben olyan amlékek ugrottak be nekik, melyeket nem értettek. A fiúkat felettébb felkeltette a számukra ismeretlen devil lány. Vajon visszakaphatják emlékeiket?
Lilline mérgében azt kívánta, hogy Rei sose lett volna közöttük, így mindenki emlékei törlődtek róla és olyan lett, mintha sosem találkoztak volna vele. Azonban egyik nap, mikor Yanagi és Trivee épp pár devilt kapcsoltak le, feltűnt egy ismeretlen, csuklyát viselő alak. Trivee bajba került, de ez az alak megmentette az életét. Köszönetet akart mondani, de az alak addigra eltűnt. Másnap Yanagi találkozott vele, mikor épp almát akart lopni. A csuklya egy gyönyörű lányt takart, ki azonnal eltűnt, ahogy kisegítették. Trivee mindenáron meg akarta neki köszönni a segítséget, így csapdát állítottak, de hiába mászott bele, sikerült ellógnia. Végül az autójuk elé vágódott, mikor egy elfajzottal keveredett harcba. Haza vitték és ellátták sérülését. Kiderült, hogy a csuklyás alak, nem más mint Reia. A sors összehozta velük, de mind hiába, ha csak Lilline emlékszik rá. Reggelre tiszta dézsávűként indult a nap. Olyan volt, mint mikor Rei elsőnek kelt fel a házban, csak most nem abban, melyben előzőleg éltek, hanem a vadászok régi épületében. Angellel és Yanagival való találkozása ugyan az volt, csak most mindkettőjüket egy furcsa, ismerős érzés kerítette hatalmába. Rei el akart szökni, de mikor épp ment volna kifelé a bejárati ajtn, nekiment Kousukenek, ki idejében elkapta....
- Hm? - néz rá meglepetten Kousuke, elkapva derekánál fogva nehogy elessen - Te vagy akkor.... Reia Inari...
- H-honnan tudod a nevem? - kérdi meglepetten
- Hm? - veszi észre őket Lilline - Ismét találkoztak. - mondja halkan, majd mellkasába markol - Vajon most is...
- Hmm... A sors újra elhozta közétek. - szólal meg mögötte a démon
- Hah? T-te vagy aki...
- Kik egyszer már szerelembe estek, újra képesek rá. Bármi is történjék a közeljövőben.
- Hm? - lepődik meg, majd újra Reire és Kousukere néz
- Az a devil lány, nagyon szerette őt és úgy látom ez most ismét bekövetkezik. A férfi pedig... Neki nem tudok olvasni az érzéseiben.
- Akkor nem Rei volt, ki közénk állt. - néz maga elé szomorúan - Számára ez szerelem volt első látásra.
- Hol az a lány! - ront ki szobájából Angel - Hé, te!
- Uhm... - fordítja el fejét Rei, mikor megpillantja
- Most azonnal kárpótolnod kell a történtekért! - kapja el karját és magához húzza
- Hogyan? - háborodik fel Rei
- Sikítanál az élvezettől. - hajol közel hozzá
- Nem volt olyan nagy szám, hogy sikítani tudnék. - hajol ő is közelebb hozzá
- Igazán! - mordul rá - Majd bebizonyítom az ellenkezőjét. - emeli fel állát
- Lássuk! - néz rá szúrós tekintettel - Azt mondtam lássuk? - kérdi magától elpirulva
- Hé, hé! - áll közéjük Yanagi - Ő már az enyém! - karolja át hátulról nyakát
- Mi folyik itt? - kérdi Keiko megpillantva őket
- Azt hiszem egy szerelmi csatába keveredtünk. - vigyorodik el
- Hogy mibe? - kérdi Hilo
- Ez a lány alaposan felkavarta az állóvizet, pedig még csak nem rég óta van a házban. - mondja Trivee
- Ez ígéretesnek néz ki. - mosolyodik el önelégülten a démon
- Elég! Senkinek sem vagyok, a senkije! Világos! Csak, haza akarok menni és kész. Nem akarom, hogy miattam harcoljatok vagy... Ah! Hazamentem! - indul az ajtó felé
- Várj! - kapja el Trivee a kezét - Nem akartunk elijeszteni. Bocsánat a fiúk viselkedése miatt. Általában nem ilyenek. Rendesek, hidd el. - mosolyog rá kedvesen - Szeretnénk, ha velünk maradnál. Ahogy harcoltál, lenyűgöző volt! Köztünk a helyed! Ha Kousuke nem bánja, akkor szeretném, ha velünk harcolnál.- néz Kousuke felé
- Hm. Most azt várod, hogy igent mondjak? - néz Reire, ki elpirulva elfordul - Hmm.. Ám legyen! Szeretnénk, ha csatlakoznál a csapatunkhoz.
- Hm? Csatlakozzak? - néz végig rajtuk - Nem is tudom... Már voltam egyszer egy csapat tagja, de nem végződött jól. - mondja szomorúan
- Mi egy összetartó és barátságos csapat vagyunk. Érzem, hogy jól ki fogunk jönni. - mosolyog rá
- Hm. Még meglátom.
- Gondold át nyugodtan. Adunk időt. - mondja Kousuke, majd az irodájába megy
- Szuper! Akkor az lesz a szobád, ahol felébredtél. Gyere és körbe is vezetlek! - kapja el karjánál Trivee és már vezeti is körbe
- Hm. Egy újabb női tag. Ígéretesnek hangzik. - mosolyodik el Yanagi
- Hm. Igazad van. - mosolyodik el elégedetten
Miután Trivee körbevezette Reit, leültek ebédelni. A csapat tagjai jóízűen falatoztak, míg Rei a szobájában volt. Nem akart enni. Sok volt neki ez az egész és olyan furcsa érzés kerítette hatalmába. Mintha ismerte volna a házat és a benne élőket. Annyira sokat kattogott az agya, hogy inkább elment venni egy jó forró zuhanyt. Ezzel kissé felmelegítette magát és ellazult. Ahogy kilépett a zuhany alól, egyszer csak valaki kopogott az ajtón. Maga köré csavart egy törölközőt és ment, hogy ajtót nyisson...
- Igen, ki az? - kérdi
- Öhm... - nézi végig rajta Yanagi - Én... N-nem tudtam, hogy épp zuhanyoztál. - fordul el zavarában
- Öhm?! B-bocsi, csak... - szédül meg hirtelen
- J-jól vagy? - kapja el
- I-igen, csak... Úgy látszik kicsit sok volt a gőzből. - fogja fejét
- Gyere. - segíti az ágyához - Hah? Áh! - esnek el, majd egymáson találják magukat az ágyon
- Szeretlek téged! Már nem tudom magamban tartani ezeket az érzéseket. - ugrik be előttük Yanagi vallomása
- Hah? M-mi volt ez az előbb? - néz rá remegő szemekkel
- Rei... - érintené meg
- Sajnálom.... - tolja el, majd felpattanva berohan a fürdőszobába
- M-mi volt ez az előbb? - kérdi magától Yanagi értetlenül - Mintha ez már megtörtént volna.
- Még is mi volt ez? - guggol le teljesen elpirulva az ajtó elé, csak úgy kapkodva a levegőt - E-ez egy vallomás lett volna?
A nap hátralévő részében mindenki a dolgaival foglalkozott. Rei lassan kimerészkedett a szobájából, bár a fiúk hirtelen letámadása szinte megijesztette. Észrevette, hogy a ház csendes lett és a szobák ajtaja nyitva volt. A lányok éppen nagytakarítást tartottak. Szellőztettek és miegymás. Rei lassan elindult körbe nézni. Az egyik szoba felkeltette a figyelmét, így bemerészkedett. Nem tudta kié lehet, de fiú szobának látszott....
- Hm. Szóval önként veted magad a karjaimba? - lép be hirtelen Kousuke
- Hah? H-hogy? - vörösödik el
- Hát nem azért jöttél, hogy kicsit jobban megismerjük egymást? - lép lassan közelebb hozzá
- Öhm? É-én...
Kousuke lassan megfogta arcát és meg akarta csókolni. Ahogy Rei hátrébb lépett megbotlott az ágyban és háttal elterült rajta. Kousuke felé egyenesedett és érzékien megcsókolta. Egyik kezével lefogta karjait, másikkal pedig a jobb mellét fogta meg. A csók olyan intenzív és vad volt, hogy esélye sem volt szabadulni belőle. Valahogy az az érzése támadt, hogy nem is érdemes....
- Látom nincs ellenedre a dolog. - mondja kaján mosollyal az arcán
- M-mért nem taszítom el magamtól? - kérdi magától
- Kívánatos egy nő vagy. - simítja meg ajkát - Valami oknál fogva jobban kívánom a közelséged, mint általában egy nőnél szoktam. Olyan, mintha... - néz mélyen a szemeibe - Mintha már ismertelek volna azelőtt. Egyszerűen... - hajol közelebb hozzá, hogy újra megcsókolja - Megbabonáztál.
- Kousuke! - kiabál kintről Trivee
- M-mi lesz, ha így talál... ránk... - kérdi Rei elpirultan
- Nem hagyom, hogy elmenj. - simítja meg arcát
- Nem tudok megmozdulni. Ő annyira... Teljesen elolvadok tőle. A csókja és ahogy rám néz...
- Kousuke! - kopog be erősen - Itt vagy?
Kousuke lassan felállt, hogy ajtót nyisson. Rei lassan felült és az ablakhoz szalad, hogy nehogy észrevegyék. Fogta magát és kimászott rajta, nem is habozott. Egy hirtelen mozdulattal kiugrott az ablakpárkányon, le a földre. Ez az ugrás egy devilnek meg sem kottyant. Felnézett az ablakra és a csókra gondolt, mely több volt szimpla csóknál...
- Hm? - veszi észre Angel - Mit csinálsz itt? - kérdi érdeklődve
- Hah? - ijed meg - S-semmit! - megy el előtte
- Várj! - kapja el karját, melynek hatására egy csomó emlék ugrik be előttük
- Hah?! - rántja el karját - M- mi volt ez? Mintha... - fogja fejét
- Olyan, mintha mi már ismernénk egymást. Arra gondoltál, igaz? - kérdi
- Öhm... I-igen. Olyan furcsa és...
- Áh! Hát itt vagytok! Légyszi, ezeket meg tudnátok venni. Sürgős lenne. - ad egy listát Keiko a kezükbe
- Hm. Nincs ellenedre egy kis városnézés? - kérdi Angel
- Uhm... J-jó. Rendben.
Azzal autóba pattantak és mentek, hogy beszerezzék a listán lévő cuccokat. Reinek ismerős érzés volt a jármű, mintha már ült volna benne. Mikor a hátsó ülésekre pillantott, ismét emlékfoszlányok villantak be, amiben épp Angellel szeretkeztek. Ettől annyira zavarban lett, hogy alig mert megszólalni...
- M-most csak... N-neked van barátnőd?
- Hm? Mi ez a kérdés így hirtelen?
- Cs-csak válaszolj...
- Nem, nincsen. Nem vagyok az a fajta, aki lekötni magát egy nő mellett.
- É-értem.
- Csak nem akarsz a barátnőm lenni? - kérdi közel hajolva hozzá
- Hah? D-dehogy! - tiltakozik tiszta vörös fejjel - M-még is mért gondoltam azt, hogy vele voltam együtt? Mik ezek az emlékek. - fogja fejét
- Hm. - néz rá elgondolkozva - Ez a lány... Mintha már mi ketten... Felejtsd el, Angel! Őt most láttad először. Nem lehet, hogy... - oszlatja el a gondolatot - És neked? Van valakid? - kérdi kicsit zavarba jőve
- Hm? Nem. Nekem sincsen senkim. Mivel a külsőm nem teljesen emberi, így sokan megvetettek miatta. Elkerültek és megbélyegeztek. - válaszolja szomorúan - A magamfajtának nehéz vagy egyáltalán nem sikerül párt találnia. - néz ki az ablakon, a távolba meredve
- Pedig igazán gyönyörű nő vagy. - mondja halkan
Hamar beértek a városba és megvették a lista tartalmát. Angel szívesen vitte a nehezebb szatyrokat, míg Rei a könnyebbet. Örültek, hogy mindent be tudtak szerezni. Mikor épp vitték volna a kocsihoz a szatyrokat, belebotlottak Reikaba és Kaiba, kik épp kettesben töltötték a napot....
- R-Rei? - lepődik meg Reika - Ti újra együtt vagytok? - kérdi
- Újra? - kérdik egyszerre
- Hű, de nagy összhang van köztetek. - vigyorodik el Kai
- Mi az, hogy újra együtt vagyunk? Hiszen alig ismerem. - mondja Angel
- De hiszen... Hm. Örülök, hogy kibékültetek, de... - húzza félre Rekia Reit - Mi lesz Yanagival? Neki nem adsz esélyt?
- Y-Yanaginak? - kérdi meglepetten, teljesen elpirulva
- Igen. Fülig beléd van esve. Ügye nem akarsz vele maradni annak ellenére, amit tett?
- Mért? Mit tett?
- Egy másik nővel hetyegett. - válaszolja
- Hah? De hiszen... - néz Angel felé - Nem értem ezt az egészet.
- Reika... - szól Kai
- Sajna most mennünk kell, mert lekéssük a filmet. Később hívj fel nyugodtan. Szia. - köszön el
- Hm? Te ismerted őket? - kérdi Angel
- N-nem is tudom....
- Gyere, nekünk is mennünk kell. - szállnak be az autóba
A hazaúton nem szóltak egymáshoz semmit sem. Reika szavai visszhangzottak Rei fejében és próbálta összerakni a dolgokat. Az emlékképek és az, ahogy minden olyan ismerős neki, furcsa volt. A mellkasába markolt és elszomorodva nézett lefelé. Angel észre is vette, de nem tudott mit mondani. Mikor haza értek, megálltak a ház előtt. Egyikük sem szállt ki azonnal....
- Nem tudom mit mondott neked az a lány, de... - fordul felé - Én sem értettem igazán.
- Mintha kimaradt volna egy rész az életemből, amiről nem tudok. De az is lehet, hogy az előző életem volt az.
- Ha? Most miről beszélsz? - kérdi Angel
- Nem értem ezt az egészet! Te és én csak most ismertük meg egymást és kiderül, hogy jártunk. Akkor mért nem emlékszem rád? - kérdi zavarodottan - Ráadásul... ha együtt voltunk, mért szakítottunk? Az a lány azt mondta, hogy... - akad el a szava - Jobb, ha arról nem beszélek. - gondolja
- Én is ugyan annyira össze vagyok zavarodva, de nyugodj meg. - teszi kezét kezére nyugtatásul
- Ha? - néz rá remegő szemekkel Rei
- Nem tudom mért, de... meg akarlak csókolni. - hajol közelebb hozzá, hogy ezt meg is tegye - Hah? - veszi észre, hogy Rei szemeiből könnyek szöknek ki
- Ha? É-én sírok? M-mért sírok? - törli le könnyeit - S-sajnálom. - száll ki gyorsan az autóból
- Rei...! - szól utána - Fenébe! - száll ki ő is - Rei, várj! - kapja el karját
- Ne! - rántja el karját tőle - Hah?
- Azt mondta, hagyd! - kapja el hirtelen Yanagi Reit
- Hm! - néz rá szúrós tekintettel Angel - Ahogy akarod! - azzal egyből bement a házba
- Gyere, vigyük be a cuccokat. - húzza magával
- Yanagi... - állítja meg - Én...
- Végre megjöttetek! - jön ki a házból Trivee - Angel csak durcásan felment a szobájába. Történt valami? - kérdi
- N-nem. Semmi. - válaszolja Rei
- Akkor gyertek be. Lassan kész a vacsora. - mosolyog rájuk kedvesen
A vacsora mindenkinek nagyon ízlett. Kissé különös volt a légkör. Rei bökdöste a kaját, amit elé tettek. Yanagi alig evett belőle, Angel pedig úgy evett, mintha kényszerítve lett volna. Bezzeg Hilo úgy evett, mint aki napok óta nem tette volna. Még repetát is kért. Kousukenek feltűnt ez a furcsa viselkedés, de nem kérdezett semmit sem. Lillinet mardosta a bűntudat, hogy lehet miatta lett ilyen a hangulat....
- Hm. Ezek hárman igazán lehangoltak lettek. - szólal meg a démon - Üresség kong bennük, melyről nem tudják mért is van. Mintha hiányozna valami vagy valaki az életükből. Egyértelműen érzem ezt. Elég nagy galibát okoztál nekik.
- Köszönöm a vacsorát. - áll fel, majd a laborba veszi az irányt
- De hiszen alig ettél. Ennyire nem ízlik nektek a főztöm? Pedig előtte mind megettétek! - emeli fel hangját - Hah? B-bocsánat. Nem akartam kiabálni. Nem tudom mi ütött belém. - megy be a konyhába
Mindenki körül kezdett valami nem stimmelni, ami frusztrálttá tette őket és meg akarták találni azt, mely hiányzott. Lilline tudta, hogy ez az ő hibája. Kérte a démont, hogy vonja vissza a kívánságát, de az nem engedett. Hiszen az érzelmekből és az emlékekből táplálkozik. Neki nem számított, hogy az, kitől az emlékeket megkapta szenved-e vagy sem. Lillinenek inkább örülnie kellene, hogy teljesült az, amit akart....
Másnap reggel épp mindenki egy helyen volt. Kousuke el akarta mondani a mai teendőket. Rei is jelen volt, hogy megnézze hogyan is dolgoznak, hogy majd eldöntse szeretne-e csatlakozni hozzájuk. Mikor Lilline belépett a szobába, nem bírta tovább....
- Most, hogy mind együtt vagyunk...
- Sajnálom!
- Hah? - néz mindenki meglepetten
- Sajnálom, hogy önző módon viselkedtem és elvesztettetek egy számotokra fontos személyt!
- Lilline te miről beszélsz? - kérdi Yanagi
- Azt kívántam, hogy senki se emlékezzen Reire.
- Hogyan? Reire? - néznek értetlenül
- Rám? De hiszen csak...
- Nem. Te már majdnem 1 éve vagy a csapat tagja. Kousuke Yanagit küldte utánad, hogy hozzon el ide. Ez a ház azért van, mert Kaiji oda adta nekünk. Ő ajánlotta fel, hogy éljünk itt miután az előző házunk lakhatatlanná lett. Csak is miattad élünk itt. Sokat köszönhetünk neked. Én pedig önző módon el akartam törölni ezt! - fakad sírva
- De még is hogyan... ? - néz rá értetlenül Rei - Szóval azért láttam azokat az emlékképeket, mert megtörténtek. Kousuke és Angel... velük voltam együtt. Yanagi pedig valóban szerelmet vallott, ahogy éreztem és az a lány mondta. Minden igaz, csak elfeledtem. - gondolja, majd megfogja fejét
- Azért éreztem azt, hogy fontos nekem.... Szeretem... Reit. - néz lassan Reire
- Értem mért vágytam rá annyira, hogy az enyém legyen. - néz Kousuke is Reire
- Sajnálom! Nem ezt akartam! - hajol meg megbánásul
- Ki volt az, ki elfeledtette velünk Reit? - kérdi Kousuke
- Én voltam! - jelenik meg hirtelen
- Hah? Ki vagy te? - kérdi Yanagi, miközben szemei vörösen kezdenek izzani
- Valak! Az emlékek démona. - válaszolja meg helyette Kousuke
- Hah? Hogyan? - akadnak ki a lányok
- Hm. Elismerésem, hogy tudod ki vagyok. - mosolyodik el szája sarkában
- Hogyan kaphatnánk vissza az emlékeinket? - kérdi Rei
- Hm. - lép közelebb hozzá - Érdekes lány vagy te. Ahhoz, hogy visszakapjátok az emlékeiteket nagy árat kell fizetnie.
- Fizetnie? - kérdi Yanagi - Kinek?
- Neki. - jelenik meg hirtelen Lilline háta mögött
- Hah? N-nekem? - kérdi remegő szemekkel
- Azt ugyan nem! Lilline nem fog semmit sem adni egy démonnak!
- Pedig csak ő adhat számomra valamit, melytől visszaadhatom az emlékeiteket. Ő az, kivel a szerződés köttetett. Más nem adhat semmit cserébe.
- De... én nem tudok semmit sem felajánlani a számodra.
- Dehogynem. - emeli fel állát megjelenve előtte - A legbecsesebb emlékedért cserébe, visszaadom a barátaidét.
- A legbecsesebb emlékemért cserébe?
- Pontosan.
- Akkor... - szólalna meg, de Rei közbeszól
- És, ha én adom oda neked, ami a legbecsesebb emlékem? - kérdi Rei
- Hm? - néz rá a démon sejtelmes tekintettel - Az nem lehetséges.
- Miattam tette, amit tett! Át akarom vállalni a felelősséget! - jelenti ki
- A szerződés nem engedi, hogy...
- Milyen szerződés? Nincs itt semmilyen szerződés! Csak kimondta, amit a legjobban akart és te teljesítetted azt! - néz rá mérgesen
- Hmm... Amit te adhatnál cserébe az... - lép újra elé, majd felemeli az állát - Add át a szerelem érzését nekem. Azt a szerelemét, melyet jelenleg érzel.
- Hah? - szűkül össze Rei szeme, eme kérést hallva
- Hogyan? Adja át a szerelem érzését? - kérdi Angel - Vajon kibe szerelmes Rei? - kérdi magától - Hát persze! - vet egy pillantást Kousuke felé
- Rei Kousukebe szerelmes. - gondolja Lilline - Tudom és ez fáj a legjobban, de abba nem gondoltam bele, hogy Kousuke viszont szereti-e vagy csak vonzódik hozzá. Anélkül mondtam ki azokat a szavakat, hogy tisztában lettem volna a következményeknek. Én vagyok a legrosszabb. - szorítja ökölbe kezeit - Nem! Nem adhatod meg neki, amit akar vagy...!
- De igen. Én okoztam a bajt, így én is akarom megoldani. - néz Lilline felé - Neked adom a jelenlegi szerelmemet! - teszi kezét mellkasára
- Hm. Örülök, hogy beleegyezel. Akkor hát enyém a szerelem érzése, melyet jelenleg a szívedben őrzöl. - hunyja be szemét, majd hirtelen eltűnik
- Rei... - néz felé szomorúan Lilline
- Így volt a helyes. - mosolyog kedvesen Lillinere
Mindegyikük szomorúan nézett. Könnyű volt megegyezni a démonnal, ki többet nem is jött. Lilline szíve összeszorult a történteken. Felment Reihez, hogy bocsánatot kérjen a dolgokért és, hogy megbeszéljék a történteket....
- Bejöhetek? - kopog be Reihez
- Igen, gyere csak.
- Mért tetted meg, amit a démon kért? Hiszen...
- Tudom, hogy mennyire szereted Kousuket és nem akartad, hogy elvegyem tőled. Én pedig nem akartam, hogy miattam szomorú légy. - válaszolja - Nem tudom, hogy Kousuke mit érez irántam, de sosem akartam tőle semmit. Mindig is tudtam, hogy mi sosem leszünk egy pár. Ő a csapat vezére, aki nem fog megállapodni egy nőnél sem. Ha téged nem akart választani, akkor engem sem fog. He, he... - neveti el
- Rei ez... - lábad könnybe a szeme, majd hirtelen megöleli - Úgy sajnálom.
- Nem kell semmit sem sajnálnod. - nyugtatja meg a hátát megsimítva
Másnap reggelre mindenki emlékezett mindenre és a dolgok visszatérhettek a régi kerékvágásba. Trivee főztje jólesett a csapat hasának, élvezettel fogyasztották. Hilo mindent figyelt és jelentett, ha adódna valami. Angel edzésbe ölte a szabadidejét, hogy feledje a szakítást. Keiko a neten böngészve nézegette a ruhákat és az ékszereket, hogy kinek-mit vegyen majd, főleg Reinek. Lilline a laborban ügyködött és igyekezett visszaállni a megszokott dolgaihoz. Kousuke az irodájában ülve dolgozott. Rei pedig ellátogatott Yanagihoz, ki ismét a lakásban lakott Takeruval...
- Szia.
- Szia. - mosolyog rá kedvesen - Gyere be.
Folytatjuk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
