26.rész: Mit gondolsz rólam?
Saki-chan 2020.11.11. 19:33
Amerit Ayato letámadja egy csókkal, mivel kissé felül kerekedik féltékenysége. A köztük való kapcsolat kissé felforrósodik. Elszabadulnak a vágyak, felcsapnak a rég nem érzett dolgok. Ayato alig bírja visszafogni magát, melyet Ameri megismer. Vajon milyen helyzet alakul ki közöttük?
Ameri egy kellemetlen alakkal találkozott össze, ki annyira megrémisztette, hogy elvesztette eszméletét. Egy diák vitet haza, ki ismerte Keitoékat. Később ez a diák, kit Ryounak hívnak elhívta egy buliba, ahol egy kis üvegezés zajlott le. Egy kis baleset folytán elcsattant egy csók is, mely megijesztette Amerit. Futásnak eredt, majd Ayatot hívta, ki azonnal a segítségére sietett. Mikor értesült a csókról, felspannolta magát és minden féltékenységét több hosszú, szenvedéllyel teli csókban adta ki...
Már egy napja annak, hogy Ayato megcsókolt. Már nem egyszer történt meg. Vajon ez jelenthet valamit? Mit kellene csinálnom? Vajon mit gondolhatott azon az éjszakán? - kérdezi magától ágyán gubbasztva, a gondolataiba mélyedve
- Addig nem állok le, míg ki nem törlöm emlékezetedből. - emlékszik vissza Ayato szavaira
- Ayato... teszi ajkára kezét, mialatt rá gondol - Máshogy ver a szívem, mikor ő csókol. Akira csókja más volt. Tele volt vággyal, de az övé... Nem is tudom, de... Ayato jobban meg tudta dobogtatni a szívem. Már rég voltam utoljára férfival. Rég volt az, hogy ennyire szenvedélyesen megcsókoljanak. Ez... - néz az ablak felé elpirulva - Ayato... - Vajon te mit érezhetsz irántam? Ugyan úgy dobog a szíved, ahogy nekem? Mit gondolsz rólam? - teszi fel magának ezeket a kérdéseket
Ahogy ott gondolkozott, Yui építőkockákból épített egy várat. Ameri elmosolyodott. Lánya arca mindig mosolyt csalt arcára. A ház békét hozott az életükbe. Tudták, hogy örökké nem lakhatnak benne. Egy nap elköltöznek egy sajátba, ahogy ezt megbeszélték. Csupán hetek kérdése...
- Yui nem vagy éhes? - kérdi
- De. Menjünk enni mami! - pattan fel, majd szalad is az ajtóhoz
- Ne olyan gyorsan. Még a végén elesel. Gyere. - veszi fel
- Kaja, kaja... - ismételgeti
- Jól van, jól van. Megyünk már. Még... Hah? - pillantja meg Ayatot
- Hm? - veszi észre őket
- Jó estét. Te is vacsorázni indultál? - kérdi Ameri elpirulva
- I-igen. Úgy látom Yui már nem bír magával. - mosolyodik el
- Igen. A sok játék kifárasztotta és most energiára vágyik. Igaz kicsim? - csikizi meg
- Mami, ne csikizz. - neveti el magát - Tegyéj le!
- Jól van, de csak óvatosan. - teszi le
- Jendben, mami. - megy el
- Nem is tudom mi lenne velem, ha ketten lennénk. - mosolyodik el
- Hmm... - mosolyodik el szája sarkából - Tudod... A múl éjszaka én...
- Hah? - pirul el zavarában
- N-nem akartalak úgy letámadni. - fogja meg lágyan kezét - Nem is tudom mért csináltam.
- É-értem. Kissé megleptél, de... - akad el szava - Mit akart jelenteni? Mért csókoltál meg? - kérdi magától
- Uhmm... - fordul el zavarában - N-nehéz úgy beszélni, hogy...
- Hah? Áh! - veszi észre, hogy felsője kissé elfordult
- Ha szeretnéd, később folytathatnánk a beszélgetést. M-mondjuk, miután Yui már elaludt. - pirul el
- Hm? R-rendben, benne vagyok. - pirul el teljesen
- Gyere, menjünk. - indulnak le enni
Vacsoránál beszélgettek. Kellemes hangulat volt. Ayato végig Amerit nézte. Alig vette le róla a tekintetét. Várta, hogy este legyen, elcsendesüljön a ház. Végig a csókra gondolt. Ahányszor csak eszébe jutott, egyre inkább zavarban érezte magát. Mikor Ameri felé pillantott, úgy zavarba jöttek, hogy csak na. Vágni lehetett közöttük a szexuális energiát. Saiji érezte, hogy valami kialakulóban van közöttük. Vacsora után mindenki elvonult a szobájába. Mikor Yui elaludt, Ameri gyorsan lezuhanyozott. Ayato is eképpen tett. Jó alaposan letusolt, hogy illatosan fogadja majd Amerit. Mikor készen lett, egyszer csak kopogtattak...
- M-megyek! - szalad az ajtóhoz boldogan - Igen? Hah?
- Talán mást vártál? - néz rá kajánul Saiji
- Hm. Mit akarsz? - kérdi morcosan
- Csak gondoltam erre szükséges lehet. - ad át neki valamit
- Mi ez? - néz rá kérdően
- Egy apróság, melyre szükséged lehet. - mosolyodik el.
- Hah? Öhmm... - nézegeti a kis dolgot - Oké. Szia. - csukja be az ajtót
- Minden rendben? - kérdi Ameri, észre véve Saijit
- Hm? - méri fel tetőtől-talpig - Ma igazán irigylem őt. - mondja
- Hogyan? - néz rá kérdőn
- Csak legyetek csendben. Itt a falnak is füle van. - súgja fülébe - Kellemes estét kívánok. - kacsint egyet, majd elmegy
- Hm? - néz felé zavartan - Vajon mire gondolhatott? - kérdi magától
Lassan bekopogott Ayato ajtaján, ki most nem olyan nagy boldogsággal nyitott ajtót, mint elsőre. Ahogy meglátta Amerit, teljesen lefagyott. Alig kapott levegőt...
- B-bejöhetek? - kérdi elpirulva
- Öhm... I-igen. - tessékeli be
- Yui elaludt, így most van időnk beszélgetni.
- Most, hogy itt van... Most fürdött le. Érzem a samponja illatát. Olyan... - lép háta mögé, majd lassan eltűrve haját lehúzza válláról hálóingjét és egy csókot nyom a vállára
- Hah? - pirul el - A-Ayato... M-mit csinálsz?
- Sajnálom, csak... Ma olyan jó illatod van és... - csókolja meg újra vállát
- Hah? - nyög fel egy aprócskát - A bőröm ég, ahol megcsókolt. Mit kellene tennem? Nem bírok ellen állni neki. - gondolja - Ayato... - fordul meg lassan, mélyen szemeibe nézve
- Ameri... - hajol oda, hogy megcsókolhassa, mikor hirtelen hátra esnek
Ameri került alulra. Ayato felette támaszkodott. Mindketten halkan lihegtek. Egymás szemeibe néztek, majd megcsókolták egymást...
- Ha most ellen áll, nem fogok tovább menni. - gondolja Ayato
- Nem tudok neki ellen állni. A testem forró. - gondolja Ameri
- Ameri... - mondja ki halkan nevét, majd ismét megcsókolja - Az ajka... Olyan édes, hogy még többet akarom csókolni. Mindenét akarom. - ahogy erre gondolt, kezével lassan benyúlt a melléhez és lágyan masszírozni kezdte, melytől Ameri felnyögött
Ayato édes hangjára tovább folytatta. Széthúzta hálóingjét és nyelvével lágyan izgatni kezdte mellbimbóját. Ameri teste erre összerezzent. Lábait összeszorította az izgatástól. Egyre forróbbnak érezte testét, felizgult Ayato érintésére, ki minden egyes reakcióra tovább haladt. Lassan a bal kezével felhúzta szoknyáját és a combjait végig simítva benyúlt a lábai közé. Érezte, hogy kezd benedvesedni odalent. Ameri ahogy ott érintette, teste megfeszült és egy erőteljesebb nyögés hagyta el száját...
- A-Ayato, neh! - nyögi fel - Én még nem... Nem állok készen.
- A tested mást mond. A hangod... Még jobban arra késztet, hogy folytassam. - csókolja meg, majd lassan lehúzza bugyiját
- A-Ayato... - feszül meg teste - Nem tudom leállítani. A testem őt akarja, de... - gondolja, mialatt Ayato lassan, apró csókokkal halmozva testét, halad ágyéka felé
Próbálta elengedni magát és átadni a gyönyörnek. Ayato már vészesen közeledett ágyéka felé, mely már nagyon nedves volt. Ellen akart állni neki, de teste mást mondott. Ahogy Ayato nyelve megérintette odalent, egy hatalmasat nyögött fel. Befogta száját, hogy meg ne hallják a többiek. Ayato izgatta őt, míg azt nem látta elég. Ameri teste remegett. A gyönyörbe merülve nem bírta tovább. Teste hirtelen megfeszült. Felült és Ayato hajába túrt, ki még jobban kényeztette...
- Elég! Elég! Elég! Kérlek... - mondja magában - Neh, kérlek... Kérlek... - ismételgeti, miközben emlékfoszlányok villannak be előtte
Teste újra megfeszült, ahogy átlépte a határt és a gyönyörtől elment. Ayato ekkor leállt és felnézett rá. Szemei elkerekedtek, mikor meglátta Ameri könnybe lábadt szemeit. Teljesen ledermedt ijedt arcától, ki oly törékeny volt...
- Ameri... - érinti meg arcát, ki könnyes szemmel néz rá
- Sajnálom. Nekem ez még korai. - gondolja
- Kérlek ne sírj. - öleli magához - Hogy nem vettem észre? Én barom! - mérgelődik magában, miközben szorosan öleli magához
Ayato leállt, visszafogva felgyülemlett vágyait. Megértette Ameri testének üzenetét és nem akart erőszakos lenni vele. Percekig csak ölelkeztek...
- Sajnálom. - búj hozzá
- Semmi baj. Én voltam az, ki nem bírt magával.
- Ayato ölelése... Meleg és megnyugtató. Bárcsak megállna az idő. Szeretnék örökké így maradni vele. - gondolja
- Milyen törékeny. Reszket. Belül nagyon félhet. - öleli magához
Hosszasan ölelkeztek, míg végül így aludtak el. Reggel Ameri visszasurrant a szobájába, hátha Yui felébredne. Lezuhanyozott, majd felöltözve ment le reggelizni. Ismét finomabbnál-finomabb ételek fogadták...
- Óh, jó reggelt! - köszönti Keito - Hogy aludtál?
- J-jó reggelt. J-jól. - válaszol elpirulva visszagondolva az estére
- Jó reggelt! - jön le Ayato is
- Jó reggelt, Ayato! Látom kialudtad magad. - mosolyog rá Keito
- Öhm... Ja. - pillant elpirulva Ameri felé
- Gyertek, üljetek le reggelizni. Mindenki kedvencét készítettem.
- Csodás reggelt mindenkinek! - jelenik meg Saiji - Hogy aludt az ifjú pár? - kérdi kaján mosollyal az arcán
- Hogy mi? - köpi ki kávéját Ayato
- Tán Ameri nem a te szobádból sunnyogott ki kora reggel?
- Ha? - néznek csodálkozva Keito és Kitaro
- N-nem. Mért?
- Értem. Azonnal odamegyek. Kérem csak 10 percet adjon. - Ameri épp telefonon beszélgetett, így nem is hallotta a beszélgetésüket - Bocsánat, de most rohannom kell! - áll fel hirtelen
- Elvigyelek? Motorral gyorsabb lenne. - mondja Ayato
- Hm? R-rendben. - azzal elindulnak
- Ezek ketten, mikor melegedtek így össze? - kérdi Kitaro
- Előbb, mint azt gondolnánk. - válaszolja Saiji
Ahogy Ameriék siettek kifelé, egyszer csak egy taxi jött fel a ház elé. Benne ült Ryou, ki ahogy kifizette a fuvart, odasietett hozzájuk. Odalépett Ameri elé és meghajolt...
- Tetszel nekem! Kérlek járj velem!
- Hah? - lepődnek meg
- Ez még is mit jelentsen? - kérdi Ayato
- Ha? Talán ti jártok, mert akkor... - akad el szava
- M-mi nem járunk. Csak...
- Akkor kérlek.... - fogja meg kezét - Kérlek járj velem!
Mindketten alig hittek a szemüknek. Ryou arcán látszott, hogy komolyan gondolja a dolgot. Kissé meglepte őket kérése...
- M-mit kellene mondanom, hogy ne sértsem meg? - kérdi magától Ameri
Folytatjuk!
|