29.rész: Hosszú este
Saki-chan 2020.11.23. 17:03
Amerit munkahelyén egy eléggé különösen viselkedő nő látogatta meg, mely kissé felkavarta érzelmileg. Hana látta rajta, hogy kissé szomorú, így megkérte Akirat, hogy vigye haza. Ahogy Ayatora vártak, egy nem várt dolgot pillantottak meg, mely teljesen összetörte Amerit. Vajon mi történhetett?
Ameri találkozott Yui apjával, kivel hosszan beszélgettek. Közben Ayato is összefutott egy régi ismerősével, kit nagyon rág nem látott. Mindkét fiatal kissé kellemetlenül érezte magát a társaságukban. Ayato próbálta elérni Amerit telefonon, de nem sikerült. A végén megpillantotta és véget vetett a találkozásnak. Haragja kissé elszabadult, melyet inkább mondanék féltékenységnek. Mikor a dolgok lenyugodtak, visszatértek a hétköznapokhoz. Ameri találkozott Ayato régi ismerősével, ki szemtelenül osztotta meg egyik kis titkát kettőjükről...
- Mond csak... Milyen kapcsolatban állsz Ayatoval? Talán a szeretője vagy? - kérdi kertelés nélkül
- E-ez meg miféle kérdés? - lepődik meg
- Hm. Szóval igen? - lép oda hozzá
- N-nem vagyok a szeretője. - válaszolja
- Mindjárt sejtettem, hogy még nem is csináltátok.
- Még is ki ez a nő? - kérdi magától
- Tudtad, hogy... - hajol közelebb hozzá, fülébe suttogva - Én vettem el a szüzességét?
- Hah? - kerekedik el szeme
- Bizony. Én voltam az első az életében. Az első, kivel elsőnek...
- Elég! - állítja le rászólva - Megértettem! Nem kell folyton elismételned. - szorítja össze fogait
- Minden rendben van odabent? - kopog be Hana
- Most, ha megbocsát... - nyitja ki az ajtót
- Jól vagy? Kiabálást hallottam.
- I-igen. Minden rendben. Kérlek, megszárítanád a ruháit? Nekem most vissza kell mennem. - siet ki
- Igen. Nem gond. Menj csak.
- Hm... - néz a nő komolyan Ameri felé - Szóval valóban van köztük valami. Majd meglátjuk. - gondolja
Ameri felzaklatva érezte magát, de igyekezte leplezni. Próbált a munkára figyelni. Akira észrevette felzaklatottságát, de nem szólt ismét egy szót sem... Ahogy a napnak vége lett, kitakarították a helyet, majd lassan zártak. Már csak Ameri és Akira maradtak bent. Ők voltak a sorosak a zárásban. A többiek még mentek egyet enni közösen, ahova nem akartak ők ketten menni...
- Akira... - szól oda Hana neki - Légyszi, hazakísérnéd ma Amerit? Ma az a nő... - gondol vissza rá - Hallottam, hogy kiabált. Mintha valamivel felzaklatta volna. - néz aggódva
- Én is észrevettem, hogy bántja valami.
- Ha? Értem. Nem mondott semmit sem nekem, de érzem, hogy ma nem olyan votl, amilyen szokott lenni.
- Ne aggódj miatta. Ha akarja, úgy is elmeséli majd.
- Rendben. Megyek, mielőtt szólnának. Jó éjt! - megy el
- Hm. - néz komolyan, majd elindult hátra
Ameri az öltözőben volt. Épp a felsőját cserélte volna át, mikor hirtelen a nőre gondolt, ki olyan csúnyákat mondott neki. Ezekre gondolva, teljesen elbambult. Állt egy helyben a falat bámulva...
- Vajon ő lehetett Ayato első szerelme is? Ki volt az a nő? - kérdi magától
- Ameri a többiek... Hah? - pillantja meg félmeztelenül
- Hah? A-Akira? - lepődik meg - Máris kész vagyok, csak... - veszi fel gyorsan felsőjét, mely elakadt a fejénél - Áh!
- Segítsek? - lép oda elé
- Hah? N-nem... - segítenek neki
- Így már jobb lesz, nem? - mosolyodik el
- K-köszönöm. - néz rá elpirulva - Igaz. Ő már látott fehérneműben, mikor felvitt a lakására. - gondol vissza rá
- Talán elgondolkodtál?
- Sz-szó sincs róla, csak... Csak meglep, hogy egyszer sem lettél zavarban, mikor félmeztelenül láttál. - pirul el ezt kimondván
- Talán azt szeretnéd, hogy zavarba jöjjek? - néz rá vágyakozó szemekkel
- N-nem erről van szó. - lép hátrább tőle - Miket kérdezek? - kérdi magától - F-felejtsd el. - fordul el
- Kint megvárlak, míg átöltözöl.
Ameri gyorsan átöltözött, majd szaladt is ki hozzá, hogy be tudja zárni az ajtót. Már eléggé késő volt, beesteledett. Ameri a telefonját nézegette, amiben Ayato üzent, hogy majd ő megy érte...
- Talán valami baj van? - kérdi Akira
- N-nincsen. Csak úgy volt, hogy hazavisznek, de még nem látok senkit.
- Lehet csak késik, nem?
- Lehet. Te menj nyugodtan haza, én megvárom itt.
- Maradok. Nem szeretném, ha bármi bajod esne, míg keresed.
- Ha? R-rendben van. - pirul el kicsit
Leültek egy padra várakozni. Ayatonak semmi híre sem volt. Ő épp nagy kapkodásban volt. Az egyetem után be kellett mennie dolgozni, így később végzett Amerinél. Tudta, hogy rá vár, így ahogy végzett rápattant motorjára és már indult is volna, mikor hirtelen megállították...
- Ayato! Szia. Ráérsz most?
- Izumi, mit keresel itt? Most nem igazán érek rá. Rohanok!
- Csak egy perc lenen az egész. Csak... - veszi el egyensúlyát a motorra nehezedve
- Jól vagy? Izumi! - fogja meg
- I-igen. Csak egy kicsit megszédültem. Köszi. - mosolyog rá - Tudnánk beszélgetni egy kicsit? - kérdi
- Hm. - néz telefonjára - Jó, de csak pár percet.
- Rendben van. Addig sétáljunk.
- Majd később visszajövök a motoromért. - száll le róla
Izumi kihasználva az alkalmat, belekarolt. Séta közben beszélgettek. Tetszett neki, ahogy Ayato odafigyelt rá... Mindeközben Ameri még mindig várta. Akira pedig vele maradt...
- Ha már úgy is késik a barátod, akkor nem lenne gond, ha nálam várnánk meg? Fent melegebb van. Itt megfázol. Ígérem nem fogok semmit sem csinálni, amit nem szeretnél.
- Hm. - elgondolkodik. - Jó, rendben van, de csak kis időre. - áll fel
Elindultak Akira lakása felé. Mivel elég közel lakott, így hamar oda is értek. Akira hozott egy kis sütit, majd leültek a kanapéra beszélgetni...
- Tessék egy kis nasi. Ma reggel csináltam őket.
- Köszönöm. - vesze le egy sütit - Ez nagyon finom! - mosolyodik el
- Örülök, hogy ízlik. A főzés mellett nagyon szeretek sütni is.
- Igazán jó férj lesz belőled. - mosolyog rá kedvesen
- Ha? - lepődik meg eme mondatán, majd kicsit elpirult tőle
- Vajon Ayato merre lehet? - kérdi magától, aggódó tekintettel
- Rá gondolsz most? - kérdi, észre véve aggodalmát
- Hm? É-én csak...
- Szerencsés fickó lehet, ha folyton aggódsz érte.
- Én... Sajnálom. Csak elgondolkodtam. Nem akartam...
- Semmi baj. Talán miatta nem akartál velem lenni?
- Nem. Nem ő miatta. Más miatt, melyről még nem tudnék beszélni. Erről csak a bátyám tud. Egy szörnyű emlék, melyre sosem akarok emlékezni. - vált kissé ijedtre arca
- Ne haragudj. Nem akartalak megbántani.
- Tudom. - mosolyodik el szája sarkából - Ő és én... Nem tudom hányadán állunk. Egyszer durva, másszor kedves. Mostanában pedig... - gondol vissza vadságára
- Értem. Érdekes egy fickó lehet.
- Inkább titokzatosnak mondanám.
- Mikor ismerted meg?
- Mielőtt dolgozni kezdtem volna. Ő a bátyám barátja. Egy iskolába jártak. Egyetemre jár és egyben dolgozik is. Biztos elfoglalt.
- Ő jött volna érted? Talán nem az a fickó, aki...
- De. Ő az. Ayatonak hívják.
- Hm- Mint mondtam, szerencsés fickó.
- Ha őt nem ismertem volna előbb, valószínű engedtem volna na csábításodnak. - pirul el
- Szóval, ha ő nincs, akkor most... - hajol közelebb hozzá
- N-nem biztos. De... - néz mélyen szemeibe - Igen. Valószínű engedtem volna neked. - gondolja
- Értem. - érinti meg ajkát - Akkor valamilyen szinten utálnom kellene ezt az Ayatot. Nem? - vigyorodik el leülve mellé
- S-sajnálom.
- Na és, szereted ezt az Ayatot?
- Ha? - lepi meg a kérdés - E-erre még sosem gondoltam. Vajon szeretem őt? És ő mit gondol erről? Ő hogyan érez? - kérdi magától - Még nem tudom. - hajtja le fejét
- Hm?
Ameriben ezernyi kérdés hangzott el, válaszok nélkül. Ezernyi gondolat, melyre eddig sosem gondolt. Tudni akarta a válaszokat...
Ayato eközben odaért az étterem elé, ahol találkoztak volna, de Amerit sehol sem látta. Gondolta talán taxit fogott. Írt Keitonak, hogy megkérdezze haza ért-e már. Mondta, hogy nem és nem is üzent neki...
- A fenébe! Merre lehet? - kérdi mérgesen magától
- Talán bánt valami? Mért nézel ilyen mérgesen? - kérdi, majd megsimítja arcát, hogy rá figyeljen
- Semmi. Nem vagyok mérges. - fordítja el fejét
- Talán amiatt a lány miatt aggódsz?
- Ha? Milyen lány?
- Ameri. Úgy hívják, nem?
- Honnan tudsz róla?
- Ma összefutottam vele a kávézóban. Csúnyán leöntött kávéval, majd durva dolgokat mondott az öltözőben.
- Ameri sosem tenne ilyet. Biztos összekeverted valakivel.
- Hosszú, barna hajú. Kék szemei vannak és nagy mellei. Felszolgáló abban a kávézóban. - mutat az épület felé
- Ilik rá a leírás, de... - zavarodik össze
- Na, látod! Ő volt az. Mondtam én. Egyáltalán nem volt kedves. Ahogy kettesben voltunk, megváltozott. - lép Ayato elé, hogy fülébe súgjon valamit - Tudja az igazságot rólunk. A titkunkat...
- Hah?! - szűkül össze szembogara
- Tudja, hogy én vettem el a szüzességedet. - karolja át nyakát - És azt is tudni fogja, hogy sosem mondtam le rólad. Te az enyém vagy, Ayato. Csakis az enyém! - mondja ki, majd szenvedélyesen megcsókolta
Ayato lesokkolt. Csak állt ott, miközben vadul csókolják. Ameriék pont akkor értek vissza. Mikor meglátták őket, mintha földbe gyökerezett volna a lábuk. Ameri szeme elkerekedtek. Lesokkolta, amit látott. Szemei könnybe lábadtak, majd hogy ezt senki ne vegye észre, Akira hátulról eltakarta arcát a kezével. Ayato csókolózás közben megpillantotta őket a túloldalon. Akira magához húzta Amerit, majd elsétáltak onnan...
- Ameri? - tolja el Izumit - Hagyj! Szállj le rólam! - szól rá
- Mi a baj, Ayato? Hiszen élvezted, nem igaz? - nyalja meg száját
- Ameri és az a fickó... - gondolja - Fenébe! - rúg bele a mellette álló postaládába
Folytatjuk!
|