32: Váratlan meghívás
Saki-chan 2020.11.28. 19:39
Ameri és Ayato hivatalosan is egy párrá lettek. Kapcsolatuk kiteljesedett. Végre a nagy dolog is megtörtént, bár nem ott ahol képzelték volna. Egyik nap Ameri találkozik Yui apjával, ki meghívja vacsorázni. Félve, de elfogadja. Csak Keitonak szól róla, ki segít neki. Vajon jó ötlet ez?
Ayato és Ameri járni kezdtek egymással. Ezt a ház többi lakói is jól tudták. Boldogok voltak és nagyon aranyosak. Ameri felemelő hangulattal ment dolgozni, ahol mindenki észrevette, hogy mennyire élénken viselkedik. Akiranak felettébb tetszett a mosolya. Este záráskor eléggé felforrósodtak a dolgok. Mivel egyik vendég valamilyen szert csempészett Amerinek szánt üdítőbe, melyet Akira ivott meg előle. A szer estére lett hatásos. Vágya felerősödött és s védtelen Amerinek esett. Ha nem jött volna Ayato, akkor a taperálásból valószínű több lett volna este. Akirat felvitték a lakására és ottmaradtak vele. Ayato nem bírt magával, magáévá tette Amerit, ki szintén akarta a dolgot. Az első alkalom tehát megtörtént közöttük...
Másnap reggel egymás karjaiban ébredtek. Már nagyon korán volt. Ayato elment lezuhanyozni, míg Ameri csinált reggelit. Épp akkor kelt fel Akira. Zúgott a feje és azt sem tudta hogyan került az ágyába. Ahogy eltántorgott az ajtajáig, kinyitva azt, megpillantotta Amerit, ki épp sütött. Egy férfi póló volt rajta. Lassan mögé lépett. Eltűrte haját nyakából, majd belecsókolt. Ameri belepirult ebbe...
- Ayato, most nem...
- Ha? Ayato? - kérdi Akira
- Haah? A-Akira? - ijed meg mire a serpenyő kiesett kezéből és a benne lévő tojás a lángra fröccsent, ettől a tűz fellobbant - Áh! - kiált fel ijedtében
- Ameri! - védi meg Akira maga felé fordítva
- K-köszönöm. - pirul el zavarában - M-most már elengedhetsz.
- Bocsi, csak ösztönös volt.
- Ameri, minden rendben? - siet ki a fürdőből Ayato, majd megpillantja őket - Te rohadék! Engedd el! - támad rá
- Ayato ne! - áll elé védelméül Ameri
- Ha? - lepődik meg Akira
- Lépj el tőle, hogy betörhessem az orrát! - mondja mérgesen
- Hékás! Kinek és mért akarod betörni az orrát? - emeli fel szemöldökét
- Nyugodjatok le! Akira nem csinált semmit. Minden rendben van. - fogja meg kezét nyugtatásul
- J-jól van. Lenyugodtam. - pirul el Ayato tőle
Ameri befejezte a reggeli készítést, majd mindannyian leültek megbeszélni a történteket. Akira alig hitt a fülének. Még sosem viselkedett úgy, ahogy mondták. Szégyellte magát. Alig győzött bocsánatot kérni Ameritől, ki nagyon zavarban volt. Legközelebb jobban odafigyelnek, majd az olyan alakokra, mint aki a szert csempészte be a kávézóba...
- Tényleg szörnyen sajnálom. Sosem ártanék neked. - néz rá elszégyelve magát
- Nem haragszom rád. Nem a te hibád volt. - pirul el rá gondolva
- Többet nem fordul elő. Megígérem. - fogja meg kezét
- Abban biztos lehetsz! - veszi el Ameri kezét
- Hm. Látom védelmezed őt.
- Igen. Én, mint a barátja mindentől meg fogom védeni! - mondja határozottan
- Hm? Szóval, akkor mi nem...
- Ha? Mire gondolsz? - pislog értetlenül
- Nem! Sose hagynám!
- É-értem. - mondja kicsit csalódottan
- Sajna most mennem kell. Te is jössz, Ameri? áll fel
- I-igen, de... Biztos jól érzed magad? - néz rá aggódva
- Igen. Nem kell miattam aggódnod. Ma nem hiszem, hogy bemegyek dolgozni. Úgy érzem nem állok készen. A tegnapi kissé...
- Ne aggódj semmi miatt. Szólok a főnöknek.
- Kedves tőled. Igazán aranyos vagy. - mosolyodik el
- Ugyan. Semmiség. Te is segítettél már nekem.
- Hmm... - néz rájuk féltékenyen Ayato - Most már tényleg mennünk kell. - fogja meg Ameri kezét
- Rendben. Vigyázz magadra. Pihenj sokat. - köszön el
- Úgy lesz. Kitartást mára.
Ayato és Ameri el is mentek. Ameri felhívta Keitot, ki már vitte is Yuit a bölcsibe. Ő nem dolgozott. Mivel Akira mára szabadnapot vett ki, így megkérte, hogy nem-e ugrana be hozzájuk segíteni. Ameri elmesélte a főnöknek a történteket. Aggódva hallgatta. Azért is aggódott, hogy most ki lesz a séf, mivel Akira mindig jelen volt és nincs helyettese. Ameri ekkor állt elő Keitoval, ki segíteni szeretett volna. Szívesen vállalta mára, hogy a konyhában főz az étteremnek. Hana ámulva nézett Keitora, ki egyből megtetszett neki...
- Mond csak... Hol ismerted meg ezt a jóképű fickót?
- Ő a bátyám egyik barátja. Nagyon jószívű és istenien tud főzni. Mikor megkértem, rögtön igent mondott.
- Hihetetlen. Olyan jóképű. - mondja elalélva
- Hah? Tetszik neked? - kérdi
- Még szép! Jóképű, sármos és igazi úriember.
- Talán nem lenne szép, ha most lelomboznám azzal a kedvét, hogy elmondjam van valakije. - gondolja
Hana tökre fel volt dobva Keitotól, ki rendkívüli hatással volt rá. Minden rendben ment. Rengeteg ember megfordult a kávézóban és az étteremben egyaránt. Pörgős napot tudtak le. Momijit lenyűgözte Keito. Fel is akarta venni állandóra, de sajna ő már máshol dolgozik. Ameri örült annak, hogy ilyen jó hatást keltett bennük. Keito remekül alkalmazkodott a környezethez. A napnak lassan vége lett. A pihenőszobában ültek le, mielőtt hazamennének...
- Remek nap volt! Örülök, hogy ilyen remek szakáccsal dolgozhattam együtt, mint amilyen te vagy Keito. - fog vele kezet Momiji
- Ugyan, semmiség. Amerinek hála, megismerhettem a munkatársait. Boldog vagyok, hogy mint ennyire kedves és jószívű.
- Óh, Keito! - olvadozik Hana
- Keito nagy hatást gyakorolt rájuk. - gondolja Ameri elmosolyodva
- Hm? - veszi észre Keito Ameri boldog arcát
Kicsit még beszélgettek, majd lassan bezárva a helyet, mindenki elment haza. Keito találkozott Zennel, így elvált Ameritől. Ő Akirat látogatta meg. Felvitt neki vacsorát, melyet a többiek küldtek...
- Szia. Hoztam egy kis vacsorát. - mosolyog rá kedvesen Ameri
- Sz-szia. Örülök, hogy újra látlak. - engedi be
- Hogy vagy? Jobban érzed magad? - kérdi érdeklődve
- Most, hogy látlak, sokkal jobban. - simítja meg arcát - Öhm... A pihenés segített. Holnap biztos menni fog.
- Ennek örülök. Mindenki szereti, ha bent vagy.
- Még te is?
- Igen. Szeretek veled dolgozni, még akkor is, ha nem ugyan azon az oldalon vagyunk.
- Ennek örülök. Én is nagyon szeretek veled együtt dolgozni. Mindig feldobod a napom a mosolyoddal. - pirul el kicsit
- Uhm... - pirul el tőle - Most jobb, ha megyek. Hagylak pihenni. Holnap találkozunk.
- Rendben van. Alig várom. Vigyázz magadra hazafelé.
- Úgy lesz. Szia, Akira.
- Szia, Ameri.
Ameri elindult hazafelé. Még volt egy kis ideje, míg érte jönnek. Bement venni pár dolgot Yuinak a boltba. Pelenka, pár új játékot és ruhákat is vett. Ahogy vásárolgatott, egyszer csak összeütközött Yui apjával...
- Hah? B-bocsánat, nem figyeltem.
- Semmi baj. Én sem figyeltem.
- Hah? Y-Yamato?
- Szia, Ameri. Hát újra összefutunk. - mosolyodik el
- Hm. Most mennem kell. - siet a pénztárhoz
- Várj!
Ameri nem akart vele beszélni. Sietett fizetni. Ahogy elhagyta a boltot, hirtelen valaki elkapta a kezét...
- Ameri, várj! Hova sietsz ennyire?
- Engedj! Semmi közöd ahhoz, hogy hova megyek. Ne tégy úgy, mintha minden rendben volna.
- Hm. Igazad van. Bocsánat.
- Most megyek, mert várnak rám.
- Várj! Csak beszélgetni szerettem volna veled. A múltkor az a srác... Közbe szólt.
- Ayato a neve és ő a barátom.
- Értem. Szóval vele jársz?
- Igen. Vele. Bár még csak nem rég óta kezdődött.
- Szóval akkor...
- Nem is tudom mért mondom neked ezeket. Megyek.
- Ameri várj, kérlek! Csak... Csak várj még.
- Mit szeretnél? Megint leülni és teázgatni?
- Nagyon heves vagy ma. Tetszik. - mosolyodik el
- Uhmm... - néz mérgesen
- Csak szerettelek volna meghívni ebédelni vagy vacsorázni, hogy kicsit beszélgessünk Yuiról. Semmit sem tudok róla és érdekelne.
- Te hagytál el bennünket, nem fordítva. Nincs miről ebszélnem.
- Várj! - kapja el kezét - Kérlek, ne légy mérges.
- Én...
- Kérlek. Csak egy ebéd és ennyi. Semmi más.
- Rendben. De legyen vacsora. Holnap ráérek.
- Örülök. Akkor holnap érted megyek.
- Inkább találkozzunk az étteremnél.
Ahogy ezt megbeszélték, Ameri ment oda, ahol fel fogják venni. Ayato el tudott érte jönni. Lágyan megcsókolták egymást, majd hazamentek. Vacsoráztak, majd mindenki nyugovóra tért. Ameri ismét Keitohoz fordult segítségért, hogy holnap elmehessen. Nem tudta mit mondjon. Folyton nem hivatkozhatott a munkatársaira. Bekopogott hozzá...
- Ameri? Talán valami vaj van?
- Nem csak...
- Gyere be. Mond, mit szeretnél?
- Igazság szerint... - szedi össze bátorságát - Ma összefutottam Yui apjával, aki vacsorázni hívott.
- Yui apja?
- Igen. Elfogadtam a meghívást. Yuiról szeretne beszélgetni.
- Értem. Ayatonak mit fogsz mondani? - kérdi
- N-nem tudom. Ha elmondom az igazat, akkor nem fog elengedni.
- Valószínű. Majd azt mondjuk, hogy tovább kell bent maradnod. Szerintem nem lesz baj. Ha bármi gond lenne, akkor engem keress. Légy óvatos.
- Köszönöm. Hálás vagyok a segítségedért.
- Igazán nincs mit. - simítja meg arcát
Miután ezt megbeszélték, Ameri átment Ayatohoz, ki korábban szobájába invitálta Yui elaltatása után. Mikor belépett szobájába, egyből hevesen csókolózni kezdtek. Ayato leteperte Amerit, ki alig bírta visszafogni hangját. Ma éjszaka testük ismét eggyé vált. Reggel egymás karjaiban ébredtek. Ameri a vacsorára gondolt, melytől kicsit tartott, de túl akart esni rajta...
Folytatjuk!
|