|
21.rész: Fél győzelem
Saki-chan 2021.06.30. 18:22
Barátainkat megtámadták, majd a fekete nyakéket használták fel. Minori volt ehhez a kulcs. A látottak lesokkolták, de Reo egy csókkal megnyugtatta. Sérülései súlyosak voltak, de még időben tudtak cselekedni. Az elelség azonban már nem fog meghátrálni, így fel kell készülniük. A fekete nyakéket el kell zárniuk. Minori magát okolja a történtekért, pedig nincs oka rá. Meddig lehet még tudatlanul?
Az előző részben Minoriékat megtámadta egy hatalmas alak, kivel egy nő is volt. Ryuu hiába sietett segíteni neki, sajnos nem tudott. Reo is hasonló helyzetbe került. Egy késekkel felfegyverzett fickó támadta meg minden ok nélkül. Shino a semmiből jelenve megvédte őt, mielőtt végzett volna vele. A fickó igen jól bírta a támadásokat és mikor kettészelték, teste újra épült saját véréből. Még nem láttak azelőtt ilyet. Mikor Shino újra lesújtott a fickóra, egy nő jelent meg a színen, magával hozva Minorit is. Megfékezte a fiúkat a harcban. A nagydarab fickó is vele jött, átszúrva Reo testét, elvette a nyakékdarabját és a nőnek adta. Ekkor Kazu is megjelent, hogy segítse őket a harcban, de tudta későn érkezett. A nő megszerezte mindkét nyakékdarabot, melynek összeillesztésével a fekete nyakéket élesztette fel, melyet idő közben megszerzett. A fekete nyakéket Minori nyakába tette, ki szörnyű tetteket látott maga előtt, melytől a nyakék életereje nőni kezdett. Reo nehezen, de feltápászkodott súlyos sérüléséből, majd Minorihoz sietett, hogy megnyugtassa...
- Minden rendben, itt vagyok. - öleli magához
- Az a sok vér...! Az a sok áldozat! Mért? Mért? - mondja zokogva
- Nyugodj meg. Csak rám figyelj, kérlek. Csak rám figyelj. - fogja kezébe arcát, majd mélyen szemeibe néz
- Nem... nem bírom... Ez... - teljesen le van sokkolva a látottak miatt
- Kérlek, csak az én hangomra figyelj. Kérlek, Minori.
Látta rajta, hogy nem fogja tudni megnyugtatni. Teljesen összetört azon, melyet látott. A vér, a lemészárolt holtestek. Mind, mind sokként érték, így nem bírt másra koncentrálni, csak ezekre. Reo tudta, hogy ha nem tudja megnyugtatni, akkor idegösszeomlást is kaphat. Gyorsan ki kellett találnia valamit, vagy elveszíti...
- Minori, kérlek csak engem láss. Kérlek.
- Ne, nem akarom ezeket látni. Nem, én...
- Minori... - csókolja meg hirtelen - Kérlek, csak rám figyelj. - gondolja
- Reo... - hunyja be lassan szemét
Minori lassan kezdett megnyugodni. Teste abbahagyta a reszketést, a csók minden figyelmét Reora irányította. Melegséggel töltődött fel, ahogy ajkaik egymáshoz tapadtak egy édes csókban. Minoriban felvillantak a régi emlékek, melyeket együtt éltek át. Nem tolta el Reot magától. Kezeit lassan leengedve adta át magát a csóknak. Ahogy ajkaik lassan eltávolodtak egymástól, zavartan nézett szemébe...
- Reo... - néz rá elpirulva
- Sikerült megnyugtatnom téged. - mosolyodik el, majd lassan elterül a földön
- R-Reo! - kap utána Minori - Hah?! - elszörnyedve nézi, mikor Reo vére kezéhez tapad
Reo rengeteg vért vesztett, így eszméletét vesztette. Csoda, hogy volt annyi ereje, hogy felálljon. Kazu odarohant hozzá, hogy megnézze minden rendben van-e vele. Shino addig megfékezte a támadókat. A nő dühösnek látszott. Minori elé teleportált, hogy megragadhassa. Ekkor Kazu egy széllökéssel lökte el maguktól, megvédve őt. Reot azonnal el kellett látni vagy itt fog meghalni. Minden perc értékes volt. Shino meghátráltatta az ellenfelet egy hatalmas kardcsapással. A nagydarab fickó megvédte a nőszemélyt, míg a kardos srác telibe kapta a támadást...
- Hmm... - néz mérgesen a nőszemély Minori felé, majd Reora, ki a földön feküdt
- Jobb, ha visszavonulót fújtok vagy nem leszek könyörületes. - néz rájuk komoly arccal Shino
- Még visszatérünk, ezt ne feledjétek! Enyém lesz a győzelem! - azzal eltűnnek mindannyian
- Reo! Kérlek térj magadhoz! - néz rá elkeseredve Minori
Reot azonnal hazavitték, majd Takuya elment hozzá, hogy meggyógyítsa. Kórházba nem vihették, mert akkor tuti, hogy napokig bent kellett volna maradnia. Minori mellette maradt, míg magához nem tér. Takuya nem ellenkezett miatta. Ő is Reonál maradt, közben pedig megbeszélték a történteket. Shino elmesélte, hogy mi történt mikor Reohoz ment. Nem tudta a részleteket, csak annyit, melyet ő maga is látott....
- Most hol van ez a fekete nyakék? - kérdi Takuya
- Itt. - tartja fel Shino - A nőszemély, kinek kellett nem tudta magával vinni.
- Hm? - néz rá kissé meglepetten
Takuya megnézte közelebbről a nyakéket, mely tele volt sötét energiával. Érezte, hogy tele van gonoszsággal. El kellett zárniuk, amilyen gyorsan csak lehet. Nem hiába volt annak idején is elzárva. Viszont az nem értették hogyan is került elő. Bárki talált rá, tudta hol keresse és valószínű azt is mire való. A nőszemély nem lehetett, mivel ő maga is másnál kereste. Kazu a fickóra gondolt, kinél volt. Ő azt állította régóta a családja tulajdonában volt. Ezek szerint végig rosszul tudták hol is rejtőzik az ékszer. Takuya mit sem sejtett arról, hogy volt, ki rálelt. Már rég elfeledte miként is zárták be a nyakéket. Sosem gondolta volna, hogy valaha előkerülhet, így nem tartotta fenyegetőnek. Viszont most, hogy Minori nyakéke életet lehelt bele, csak bajt fog hozni a fejükre. Gondolta egy varázslattal bezárja majd, de ehhez ki kellett találnia melyik a megfelelő. hazament, hogy felkészüljön. Addig Shino és Kazu Reoékkal maradt. Shino kint őrizte a házat, míg Kazu bent nézte a tévét. Reo végig aludt, nem tudta mi történik. Elfáradt, a testének pihenésre volt szüksége. Minori aggódva nézte ahogy fekszik. Aludni sem bírt. A történtek még mindig sokkolóként hatottak rá...
- Mért történt mindez? Reo miattam sérült meg. Minden az én hibám. Ha én nem vagyok, akkor... akkor ő... - lábadnak könnybe szemei, mialatt a történteken kattog az agya - Úgy sajnálom. - fakad sírva - Ha én nem lennék, ez az egész meg sem történik. - gondolja, majd könnyeivel küszködve próbál megnyugodni, de nem ment neki
Minél jobban nézte Reot, annál jobban mardosta a bűntudat. Gyengének és védtelennek gondolta magát, kire folyton vigyázni kell. Zokogott, félt és mérges is volt magára. Shino az ablakból figyelte, látta rajta mennyire szomorú. Őrlődött magában, védtelen volt és félt attól, mely rájuk várt. Mindezt érezte rajta. Nem olyan volt most, mint akkor, mikor megismerte őt...
Pár órával később Kazu halkan bement Reoékhoz, hogy megnézze mi újság. Minori még mindig ott ült és nem is akart felállni. Kazu kérte, hogy jöjjön enni, mivel semmit sem evett a történtek óta. Nyugtatólag megfogta Minori kezét, majd leguggolt elé...
- Pihenned kellene. - mondja
- Jól vagyok. Nem kell aggódnod miattam. - mondja erőtlen hanggal
- A könnyeidből ítélve... - törli le arcáról - Szerintem meg nem vagy jól. Gyere velem. - áll fel, magával húzva
- Én itt... itt akarok maradni, míg fel nem kel.
- Ha eszel valamit, akkor visszajöhetsz. A specialitásomat főztem. Biztos ízleni fog, meglásd.
- Nem... nem vagyok éhes.
- Pedig muszáj lesz megkóstolnod különben szomorú leszek. - mutat egy szomorú jelet
- Öhm... R-rendben. Nem szeretném, ha szomorú lennél.
- Jó kislány. - simítja meg fejét, majd egy tányér tésztát tesz elé - Jó étvágyat.
Minori lassan, de megfogta az evőpálcikákat és enni kezdte a tésztát. Elsőnek csak egy falatot, majd jóízűen megette. Kazu elmosolyodva nézte, ahogy befalja. Aranyos volt. Olyan, ki több napja nem evett már. Elégedett volt magával és örült annak, hogy sikerült elérnie, hogy egyen. Minori ahogy megette mindent, mosolyogva köszönte meg neki az ételt. Evés után leültek mindketten a kanapéra és kicsit beszélgettek. Kazu tudta, hogy mért is történnek mindezek a dolgok, hogy Minori különleges lány és fontos a védelme. Most nem egy harcos, ki bármikor visszavág az ellenfélnek, hanem egy törékeny iskolás lány. Nem mondott semmit sem erről. Tudta jól, hogy nem neki kell ezt megosztania vele. Minorinak sikerült kicsit megnyugodnia. Közben a tévét nézték, melyben nem volt hír a támadásról, teljesen szokványos volt minden. Ez volt a jó, mivel senki sem tudhat a gonoszról, ki fenyegeti a várost. A történtek kifárasztották Minorit, így elbóbiskolt...
- Most jön a legjobb rész, mikor... Ha? - néz csodálkozva, mikor Minori feje a vállához ér - Elaludt. - gondolja, majd lassan lefektette a kanapéra és gondosan betakarta - Milyen törékeny, akár egy porcelánbaba. - simítja meg arcát, majd a fotelba ül át, hogy ne zavarja
Másnap reggel Reo kezdett magához térni. Minden csendes volt és nyugodt. A nap fénye besütött ablakán, beragyogva a szobát. Minden fényben úszott, így lassan szemei kinyílni kezdtek. Felült ágyán, majd mellkasához ért. Észrevette, hogy a sérülése eltűnt, de egy kicsit még érezte annak hatását. Eszébe jutott, ahogy leszúrta az a fickó. Lepörögtek előtte a dolgok, majd hirtelen feleszmélve kimászott ágyából és az ajtóhoz lépett. Nagy lendülettel nyitotta ki és azonnal Minorit kereste. Hirtelen megpillantotta a kanapéján fekve. Letérdelt elé, majd megsimította arcát. Arca megnyugodott miután látta nem esett semmi baja. Ajkára nézett, lágyan simította végig hüvelykujját rajta. Ekkor a csókjuk villant be előtte, kissé zavarba jött tőle. Lassan fölé hajolt, hogy álmában lopjon tőle egy újabb csókot, mikor is Kazu ébredezni kezdett. Ekkor megtorpant...
- Még is mi a fenét művelek? - gondolja - Most olyan törékenynek tűnik. Védtelennek akár egy őzgida. Mindenáron megvédem, akár az életem árán is. El kell mondanom neki az igazságot. Örökké nem titkolhatom, hogy ki is ő valójában. Hogy mennyire fontos nekem és, hogy... - eme gondolatokkal fejében, lassan felállt, majd a fürdő felé vette az irányt
- Hmm.. - Kazu figyelte őt, de nem szólt semmit sem
Kicsivel később Minori is felébredt. Kazu már készítette is nekik a reggelit, hogy legyen egy kis energiájuk. Shino is csatlakozott hozzájuk. Leültek az asztalhoz. Reo eközben lezuhanyozott. Fel akart frissülni és persze lehűteni magát, hogy legyen elég ereje szembenézni Minorival miután megcsókolta. A zuhany jó hatással volt rá, főleg a testére, mely több sérülést is elszenvedett. Ahogy készen lett, derekára egy törölközőt csavart. Épp akkor kopogott be Kazu, hogy szóljon neki készen van a reggeli. Mondta, hogy mindjárt megy, de Kazu még egyszer bekopogott. Kissé mérgesen nyitotta ki az ajtót...
- Mondtam, hogy mindjárt megyek! - förmed rá
- Hah? - pillantja meg Minori, mikor épp felállt az asztaltól, hogy összeszedje a tányérokat
- Öhm..! - néz rá elpirulva Reo
- B-bocsánat, nem akartam odanézni! - szalad a konyha felé - Áh! - annyira sietett, hogy kilöttyentette a teát, így megcsúszott rajta
- Minori! - szalad oda, hogy elkapja, közben pedig Kazu lerántja róla a törölközőt
- Hupsz! - néz kajánul
- J-jól vagy? - kérdi Reo elvéve tőle a tányérokat mielőtt leejtené
- I-igen, köszönöm... - válaszol elpirulva - Hah? - veszi észre a törölközőt Kazu kezében
- Hm? Öhm..? - mikor Reo is észrevette, egyből leesett neki, hogy tök pucéran van Minori alatt
- É-én most... - pattan fel öléből, majd egy konyharuhát hajítva felé kiszalad a szobából
- Kazu teee... - néz rá mérgesen
- Legközelebb kösd magadra és nem fogod elhagyni. - vigyorog rá kajánul
Shino mit sem törődve az őt körülvevő idiótákkal, iszogatta tovább a csésze teáját. Minori szíve majd kiugrott a helyéről. Reo szobájába menekült, hogy lenyugodjon. Teljesen zavarban lett, mivel még sosem látott meztelen férfit azelőtt. Kazu élvezte, hogy zavarba hozhatta őket. Neki kifejezetten élvezet volt a zavarba jött arckifejezéseiket nézni...
Miután mindenki lenyugodott, megreggeliztek. Reo is evett, hogy feltöltődjön. Idő közben Takuya is visszatért, hogy elmondja mit tudott tenni. A dolgok nem voltak túl kecsegtetőek. Aggódva hallgatták...
- Sajnos nem tudom elzárni a fekete nyakéket. Reo nyakéke aktivizálta és már elkezdődött a feltöltése.
- És ha simán csak összetörjük? - kérdi Kazu
- Azzal csak rontanánk a helyzeten. Máskülönben törhetetlen. Teljesen más anyagból van, mint a te nyakéket. - néz Reora
- Nincs semmilyen varázsige, mely hatástalanítani tudja? - kérdi Reo
- Úgy látszik nincs. Mivel a másik nyakék nincs a birtokunkban, így nem tudok semmit sem tenni. Talán azzal meg tudtam volna fékezni az erejének növekedését, de az sem biztos. A dolgok reménytelennek tűnnek. Nem tudom mi tévő legyek.
- Mi lenne, ha a másik nyakéket törnénk szét? - veti fel a kérdést Shino
- Azzal csak Minorinak ártanánk. Az ő lelke nagy része abból származik. A nyakék összeköttetésben áll vele és persze Reoval, de ő csak a tulajdonosa. Viszont Minori... Minori általa született ujjá. Semmi jót nem tennénk az elpusztításával, csak rosszat. - válaszolja
- Hah? - hallja meg őket Minori, ki közben Reo szobájában öltözött éppen
- Mikor a nyakék ketté tört, azzal csak azt történt, hogy Minori érzései feléledtek. Vonzani kezdted, így is találkoztatok. A tudatán kívül arra ment, amerre te voltál. Lelkének egy darabja felszabadult, kit megismertél. Már én sem tudnám visszacsinálni mindazt, mely vele történik. Itt az ideje, hogy elmondjam neki az igazat, hogy ő ki is valójában. - mondja határozottan Takuya
- Hogy ki is vagyok... valójában? - kérdi magától Minori
Folytatjuk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
